Ne áltassuk magunkat, a tegnapi teljesítményünk olyan volt, mint egy velős Pinyő interjú: Nézhetetlen, érthetetlen, ööö .. nyögvenyelős, és fogalmunk sincs, hogy mi a büdös francot is akartunk...
Ritkán van ilyen a BL-ben, hogy ujjal mutogathatunk a Realra: lám, ők megszívták a sorsolást, mi meg nem. Persze ehhez szigorúan csak a mostani játéknapot szabad nézni: Németországba utazunk, egy-egy Borussia mindkét helyen az ellenfél - de micsoda különbség van azért.
A csapat ma az El Molinónba kirándul, hogy meglátogassa Enrique mester kiskedvencét, és lehetőség szerint elhozza a három pontot. Helyzetünket sérülések és kiszámíthatatlanság nehezítik, viszont reményre ad okot, hogy keretünk még így is erős.
A szezonban eddig két olyan csapattal találkoztunk, akik az átlagnál magasabb szinten ismerik a védekező játékot, ráadásul ehhez ragaszkodtak is az utolsó sípszóig. Egyik meccset sem nyertük meg. És igen, az Atlético volt a második.