Tot El Camp

Új Messi a láthatáron!?

2011. november 03. - totelcampblog

Évek óta nagy lelkesedéssel figyelem a BL-sorsolásokat: reménykedek, hogy a Barcelonát olyan csapattal sorsolják össze, ami közel van, viszonylag baráti áron el lehet jutni a mérkőzésre, s egyáltalán, kapható a jegy. Épp ezért volt nagy öröm, hogy a Barca a Viktoria Plzennel került egy csoportba. Az aktuális cseh bajnokkal, mindösszesen 600 km-re Nagykanizsától. Már a sorsolás napján ráálltam a jegyszerzésre, mert éreztem, hogy a csapat elég szerény méretű stadionjában (14.000, ha jól emlékszem) nem sok szabad jegy lesz magyar szurkolók számára. Végül üzleti kapcsolatokon keresztül sikerült 4 darabot szerezni, s külön öröm volt, hogy a meccset átvitték Prágába, a Slavia Praha zsír új, 20000 férőhelyes Arénájába.
Ráadásul hosszú hétvégére esett a mérkőzés, így alkalom nyílt egy alapos városnézésre is. Érdekes volt, hogy kedd reggelig a városban semmi nem utalt arra, hogy itt BL mérkőzést rendeznek, akkor azonban az egész várost ellepték a Barca sálas, mezes emberek tömegei. A legnagyobb élmény az volt, amikor egy dobokkal s egyéb hangszerekkel felszerelkezett kb 20 fős éneklő-zenélő társasággal futottunk össze a Károly hídon. Véletlenül pont a stadion melletti hatalmas plázában, az Édenben sikerült leparkolni, így 6 órakor, amikor a szállásra tartottunk vissza, szomorúan konstatáltuk, hogy szinte semmilyen meccshangulat nincs még.
Később se lett, 8 órakor az emberek nagy tömegei vártak a beléptetésre, beszélgettek csendesen egymás között. Benn egy fokkal jobb volt az Aréna, kezdődött a hangulat, amikor kijöttek a helyi aranylábú fiúk, némi csendes pukkanást is kaptunk hangrobbanás címszó alatt. Nem volt egy nagy szám, de a mérkőzés közepére megtelt a helyi B-közép, s végre beindult a szurkolás is. (Ez szinte végig kulturált mederben folyt, néha azért percekig zúgott a Puta Barca!, de gondolom, ez így belefér).

Évek óta nagy lelkesedéssel figyelem a BL-sorsolásokat: reménykedek, hogy a Barcelonát olyan csapattal sorsolják össze, ami közel van, viszonylag baráti áron el lehet jutni a mérkőzésre, s egyáltalán, kapható a jegy. Épp ezért volt nagy öröm, hogy a Barca a Viktoria Plzennel került egy csoportba. Az aktuális cseh bajnokkal, mindösszesen 600 km-re Nagykanizsától. Már a sorsolás napján ráálltam a jegyszerzésre, mert éreztem, hogy a csapat elég szerény méretű stadionjában (14.000, ha jól emlékszem) nem sok szabad jegy lesz magyar szurkolók számára. Végül üzleti kapcsolatokon keresztül sikerült 4 darabot szerezni, s külön öröm volt, hogy a meccset átvitték Prágába, a Slavia Praha zsír új, 20000 férőhelyes Arénájába.
Ráadásul hosszú hétvégére esett a mérkőzés, így alkalom nyílt egy alapos városnézésre is. Érdekes volt, hogy kedd reggelig a városban semmi nem utalt arra, hogy itt BL mérkőzést rendeznek, akkor azonban az egész várost ellepték a Barca sálas, mezes emberek tömegei. A legnagyobb élmény az volt, amikor egy dobokkal s egyéb hangszerekkel felszerelkezett kb 20 fős éneklő-zenélő társasággal futottunk össze a Károly hídon. Véletlenül pont a stadion melletti hatalmas plázában, az Édenben sikerült leparkolni, így 6 órakor, amikor a szállásra tartottunk vissza, szomorúan konstatáltuk, hogy szinte semmilyen meccshangulat nincs még.
Később se lett, 8 órakor az emberek nagy tömegei vártak a beléptetésre, beszélgettek csendesen egymás között. Benn egy fokkal jobb volt az Aréna, kezdődött a hangulat, amikor kijöttek a helyi aranylábú fiúk, némi csendes pukkanást is kaptunk hangrobbanás címszó alatt. Nem volt egy nagy szám, de a mérkőzés közepére megtelt a helyi B-közép, s végre beindult a szurkolás is. (Ez szinte végig kulturált mederben folyt, néha azért percekig zúgott a Puta Barca!, de gondolom, ez így belefér).

Fantasztikus dolog volt élőben látni a csapat bemelegítését is, most az Audi kupával ellentétben elég komolyan gyakorlatoztak. A mérkőzés előtt 45 perccel kijött Valdes és Pinto szinte a kezdésig lövöldözött neki a kapura (mérkőzésen ennyit egy szezonban nem kell védenie), a játékosok meg két körben állva gimnasztikáztak, majd kisebb köröket alkotva középcicáztak, középen sokszor a varázslatos Messivel.

Szinte a legerősebb összerakható kezdővel játszottunk, bár Iniestát egy kicsit hiányoltam, tekintve, hogy a bemelegítést nagyon aktívan végezte. Középen kapott helyet Fabregas, Busquets és Adriano, elől pedig Thiago, Messi és Cuenca. Ez utóbbi srác mindössze 3. Barça meccsén szerepelt, ráadásul pont a szektorunk előtt, így volt időm feltérképezni. Kijelenthetem, a Barça utánpótlása teljesen rendbe van. A srác egy-az-egyben bárkit megvert, volt, hogy 2-3 védőt cselezett le, ha esetleg elvették tőle a labdát, még a passz előtt kitámadott, megpróbálta visszaszerezni azt. Küzdeni akarása, motivációja ebből a szempontból jóval a többiek fölé emelte, nála jobban érzésem szerint csak Leo akart kitűnni: ő aztán tényleg nem ismert elveszett labdát, mindenre ráhajtott, futott, fel-alá, persze nagyon hasznosan.

Az első időszakban még kicsit megilletődötten játszott a Barça, rengeteg háromszögellést, oda-vissza passzt csináltak, ezeket persze hibátalnul. Az egyetlen probléma az volt, hogy az ellenfél elővette az egyetlen játékot, ami ez ellen hatékony lehet, a védősor nagy része lényegében Messit és Cescet faragta (na meg Cuencát, de őt gyorsasága miatt elég nehéz volt).

Jól láthatóan kontrákra rendezkedett be az ellenfél, 9 perc alatt kétszer is megiramodtak a labdával. A második volt nagyon érdekes, kicsivel a tizenhatoson kívül szerzett labdát az egyik játékosuk, s onnan vezette Victor Valdesig, miközben Cesc szinte a labdaszerzéstől kezdve futott utána/mellette. Ő volt még nagyon lelkes, volt, hogy a földön fekve szerzett labdát, majd passzolt tovább, az ellenfél minden támadásánál hátraért védekezni, sokszor előbb ott volt, mint a fennmaradó Dani Alves – Abidal páros.

Aztán jött Cuenca. Ő lényegében az egész félidő alatt az oldalvonal mellett rohangált, s néha belépett középre, hogy Messi tudjon valakinek visszapasszolni, kvázi azt csinálta, amit Messi 2-3 éve folyamatosan. Bevallom, tőle ezt a magabiztos játékot nem vártam. A 11. percben óriási keresztlabdát adott Messinek, sajnos nem lett gól.

Az első negyedóra után elkezdett kicsit bejjebb húzódni, ekkor némi labdaszerző tevékenységet is végzett, pár perc alatt volt néhány becsúszása, az egyik elég csúnyának nézett ki, meg is kapta sárgalapját. Úgy látszik, ez működött, a játékos ugyanis kicsit visszavett a becsúszásokból.

Támadásban nagyon látszott, hogy Cescre passzolnak, hogy ő helyzetbe hozza Messit, vagy Messi szerez labdát, lepasszolja Fabregasnak, előreiramodik, Cesc belövi a védők mögé, Messi megkapja, rálövi. Mondhatni elég sablonos, de a csehek semmit nem tudtak ellene csinálni. Ill. ha jól számoltam kétszer megpróbálták lesre állítani Messit, s úgy éreztem, ha ezt állandósítanák, bizony komoly gondok lehetnének a góllövés terén.

A támadások nagy része a hozzánk közelebb eső bal szélen ment, ide koncentrálódott a Cesc, Messi, Cuenca arzenál, Thiago sokszor iramodott meg felelslegesen a másik szélen.

A mérkőzés kétségkívül legfontosabb pillanata az volt, amikor Messi sokadik buktatásáért a védőjátékos piroslapot kapott, s a sértett egy tizenegyest is elvégezhetett. Akkor ott nagyon szigorúnak ítéltem az esetet, pár perccel korábban Messi faragásáért vagy Cuenca felvágásáért járt volna a lap, ez inkább csak a befújható kategória volt. (Itt jegyeztem meg, hogy számításaim szerint 4-0-ra fogunk győzni.)

Óriási füttykoncert következett, Messi látványosan, s nagyon lassan rúgta majdnem középre a labdát. Gól lett, meg lehetett nyugodni, emberelőnyben a mérkőzés nagyon könnyűvé vált.

A támadókat az ellenfél játékosai nagyon faragták, bár a piros lap után kicsit visszavettek. Nagyon helyes volt a bíró részéről, hogy a játékosok egészségét szem előtt tartva néha szigorúan befújt egy-egy szabadot, ettől persze a közönség úgy érezhette, a csapata ellen fújnak.

A 31. percben Messi szerzett labdát a kapunak háttal, félfordulatból rálőtte, azóta is gondolkodom, hogyan fogta meg a kapus.

A félidőben nézegettem a statisztikákat, mindenben a Barça vezetett természetesen, kapuralövés hihetetlenül sok - nagyon kevés arányú volt (15-2 vagy hasonló), a labdabirtoklás meg 70-30.

Messi menetrend szerinti második gólja egy fantasztikus lövés eredménye lett, olyan gyorsan ment a labda, hogy szinte követni is lehetetlen volt.

A 66. percben majdnem megvolt a szépítés, én már benn láttam, de kiderült, hogy csak oldalháló, pedig akkora már annyira szimpatikus volt a hazai csapat, hogy szurkoltam egy becsületgólért. Ráadásul egy csatáruk a hosszún üresen maradt a tizenhatos előtt, ami a védelem kb. egyetlen hibája volt a mérkőzésen.

Cuenca lőtt egy hatalmasat egy villámgyors kontrajáték végén, de ez a felső lécen csattant, onnan ki.

Fabregas rövidről szerezte meg a harmadikat. Ez már a távoli kapura ment, ami igazán messze volt tőlünk, így a szurkolók picit furán néztek, amikor ordítva felugrottam, a stadionban ugyanis mindenki néma csendben figyelte az eseményeket. Tudták, hogy győztesen nem távozhatnak, de a szurkolók ilyen egyoldalú játékra az idegenbeli 0-2 után szerintem nem számítottak.

A végén még Messi megszerezte a hiányzó negyedik gólt is, sőt, a vége felé bejött Alexis is, aminek külön örültem. Ő egyébként szinte az egész meccs alatt az oldalvonal mentén melegített, s bár játékában még látszott a hosszú kihagyás, örülhetünk, hogy az ősz hátralévő részében legalább a cserepadon megvan a hiányzó támadó. (Mert abban biztos vagyok, ha kicsit egészségesebb a keret, Cuenca nem jut el kb két hét alatt három mérkőzésig, s két kezdőtizenegyes pozícióig).

Összességében a mérkőzés nagyon jó volt, bár a vártnál kicsit egyoldalúbb, de a támadásépítést nagyon jól lehetett gyakorolni ezáltal, s az utóbbi időben talán itt voltak a gondok.

Egyéni értékelések (mindenkit nem fogok, ők egységesen 7-est kapnak):

Valdes - 8 Bár komoly munkája nem volt, a két alkalommal, amikor szükség volt rá, jó helyen állt, gólt nem kapott, klubrekordot jelentő 677 perce nem kapott gólt, kijár neki a méltatás.

Dani Alves - 6 Őtőle többet vártam, igazából azzal tűnt ki, hogy megnövesztette a haját, így már nehezebb távolról kiszúrni. Bár védőmunkája nem volt, nem igazán tudott fellépni a támadásokhoz, még Abidal is hatékonyabb volt nála.

Thiago 6 - az egyetlen volt, akitől ennél lényegesen többet vártam, sokszor eltűnt a mezőnyben, igaz, labdát is keveset kapott.

Cuenca 8 - Megelőlegezett bizalmam jeléül kap egy 8-ast, fanatikusként robotolt, zseniális labdát adott Messinek, s viszonylagos rutintalansága ellenére is lekötött a 9 védőből legalább kettőt folyamatosan, amit egyszerűen nem tudok feldolgozni, annyira meglepett. Nagy játékos lehet belőle.

Messi 9 - Három gólt lőtt, vélhetően így üzent azoknak, akik szerint motiválatlan, meg válságban van. A második után már leülhetett volna, ehelyett átvette Fabregastól a karmesteri szerepet, s mindhárom gólja élményszámba ment.

Fabregas 8 - Az első félidőben ő volt a csapat lelke, a pálya minden részén feltűnt, ha épp kellett, a szünet után visszavett, persze a sors iróniája, hogy gólját ebben az időszakban szerezte.

Őpepsége 9 - Akkora showt varázsolt a kispadnál, hogy Michael Flatley is megirigyelte volna. Voltak olyan idszakok, amikor a közönség jelentős része őt figyelte, hogy ugrál két kézzel a feje felett. Jó értelemben vett őrültként hajtotta a csapatát, még 3-0-nál is.

A meccs legjobbja nálam mégis Cuenca lett, aki nálam érzésre kezdi ugyanazt az utat bejárni, amit anno Messi vagy épp Pedro a nagycsapatban. Még pár ilyen meccs, s kirobbanthatatlan lesz.

comments powered by Disqus