Vigvik tegnapi “szomszédok” témájánál maradva, s tekintettel az ellenfélre, valamint a munkáját igazi spanyol bírói szinten végző Lahozra, egy régi klasszikust idéznék fel rögtön az értékelő elején. Elég az első 6-7 másodpercet végignézni, ahol a Valverde Espanyol elleni taktikai értekezletébe nyerhetünk bepillantást.
És valóban így is lett, mert úgy istenigazából nem lettek... Hogy ez miért történt így, arra rémegyszerű a válasz, de ne ugorjuk ennyire előre. Nézzük inkább először Ernőbá mivel kívánta feltörni az Espanyol seggét.
Az első mérkőzés után teljesen egyértelmű volt, hogy QSF annyi emberevőt pakol fel a csapatába, amennyit nem szégyell. Idegenben, a Barca ellen, egy gólos előnyben felvállalni a nyíltsisakos harcot legalább akkora butaság lett volna, mint Messit feldühíteni egy akármilyen meccsen. Végzetes.
A Cornellá-El Prat-ban szemmel láthatóan sikerült felhúzniuk a csapat agyát, amire még a mester is reagált egy fél mondattal, miszerint „várjuk őket a Camp Nouban”. Revansra vágyott. Ő is, a csapat is, és valljuk meg őszintén, mi is. A második mérkőzés első félidejében aztán erősen érezhető is volt ez a „bosszúvágy” a csapaton, amely talán kissé a játék rovására is ment. A lényeg azonban az, hogy bár Messiék nem kezdtek brutális tempóban, ezúttal nem várták ki a második félidőt.. helyesen. Vigvik a beharangban említette, hogy először indul hátrányból a csapat, ezért is nagyon érdekes Valverde melyik variáció mellett teszi majd le a voksát. Szokásos kivárás majd dózerolás a második félidőben, vagy all-in. Végül tulajdonképpen valahol a kettő között tette le a voksát.
A városi rivális ellenfél a kapu előtti terület hermetikus lezárására törekedett a szokásos praktikák bevetése mellett: a játék tördelése, "taktikai faultok", folyamatos reklamálás, ellenfél provokálása,.. s mivel mindez az igazán mélyre tisztelt játékvezető úr személyében partnerre is talált, tökéletes kombó is lehetett volna.
A csapat az idén ritkábban használt 4-3-3-as felállással futott ki az első percektől kezdve a pályára (védekezésben visszaváltva a most már szokásos 4-4-2-re), amelyben Vidal szerepe kulcsfontosságúnak bizonyult. Egyrészt a sebessége, és beadásai miatt az ellenfél is tisztában van vele, hogy nem hagyhatja magára, esetleg 1vs1-ben a védőjével, mivel egy gyors háromszögezést, vagy egy védelem mögé passzolt labdát könnyedén befut, onnantól meg kész a baj, másrészt az előbb említett tulajdonságok miatt az ellenfél akarva-akaratlanul is szélesebbre kell húznia a védelmet.
Vidal pedig jött, mint Winnetou, s ez az egyszerű, de nagyszerű taktikai húzás végül elegendőnek bizonyult a kissé bosszantó és izzadtságszagú meccsen. A második félidőre aztán Ernőbá lehűtötte a kedélyeket, a cseréknek köszönhetően pedig a csapat is könnyebben tartotta meg a labdát a pálya teljes hosszában. Igaz, benne volt a levegőben, hogy ennyi kimaradt helyzet után forró lesz a pite, de a csapat gyakorlatilag végig kontroll alatt tartva húzta be végül a továbbjutást.
Egyéni értékelő:
Cillessen – mindig öröm, ha kapott gól nélkül hozza le a csapat a meccset, az meg még nagyobb öröm, ha az éppen az espanyol ellen történt. Lalyos gólja után Morenónak volt egy félhelyzete, ahol közbe kellett avatkoznia, és Baptistaónak egy kiszorított szögből leadott lökete.. Ezen kívül néhány lecsorgó labda összeszedése és a szokásos passzjáték írható fel a neve mellé. Tök jó, hogy most nem dobták fejbe. 7
Sergi Roberto – annyira érzi ez a srác mikor kell megindulnia, hogy az valami fenomenális. Többnyire hátul sertepertélt, biztosított, segített a területszűkítésben, labdakihozatalban, és persze fedezte Messi valagát is, de ha megindult, az espanyol tényleg csak kollektív cselgáncs mozdulatokkal tudta megállítani. A Lalyossal bemutatott duettje élményszámba ment, pláne ha a vámpír a végén még a labdát is eltrafálta volna. Megbízható hátul is, de érezhető, hogy egy sorral fejlebb a helye.. 7
Piqué – de szép lett volna, ha fejel nekik egy gólt.. 7
Umtiti – a csapat Vágási Ferije. Nagyon kedvelem Vermaelent, de ahhoz kétség sem férhet, hogy Samu magasabb szintet képvisel. Elegancia, erő, gyorsaság.. olyan mint egy Rolls-Royce Phantomba bújtatott 2. világháborús tigris tank. 8
ráadásul majdnem olyan szép, mint Puyol..
Jordi Alba – Miután a csapat főleg Vidal oldalán próbálkozott, a pálya pedig kissé felborult, egy-két alkalommal sikerült felrohannia a szélen és megjátszani a zsugát Leóval. Kár, hogy ezúttal nem jött össze. Az Espanyol nem sok sót evett meg az oldalán, meg úgy általában az egész meccsen alig jutottak el Jesper kapujáig. Az meg a végén nem volt tizenegyes, capiche? 7
Busquets – meglepően könnyelműen kezdte a meccset néhány bután eladott labdával, de idővel belerázódott a történetbe ő is. Ivánnal újra előadták a szerepcserés támadást, ami azért jó, mert Busi pontosan tudja mikor kell letámadni, Rakitic meg mondjuk úgy, hogy ilyenkor jól tud biztosítani. Nem volt kimagaslóan jó meccse, de nála ez csak annyit jelent, hogy szépen csendben tette a dolgát. 7
Iniesta – Coutinho érkezésével többet pihenhet don Andrés, aminek a csapat óriási hasznát veheti majd a BL éles szakaszában (is). Aggasztóan sokat sérült mostanság, de teljesen biztos vagyok benne, hogy bőven akad még trükk és kraft az öregvarázsló tarsolyában. Még mindig ökölbe szorul a kezem, ha eszembe jut mennyit rugdosták ezek a .. labdarúgók.. 7
Rakitic – sokkal jobban játszik, ha közelebb rendeli őt Valverde Busquetshez. Kettejük kapcsolata az ész és az erő egyfajta kombinációja, amiből ők is, és a csapat is szépen profitál. Amíg Messi be nem verte a továbbjutást érő gólt, addig sokkal többször jelent meg Pau Lopez kapujának közelében. Később már inkább a biztonságon volt a hangsúly nála is. 7
Aleix Vidal – ez a pozíció, ahol a legtöbbet tudja adni a csapatnak. Futsz mint a bolond, kavarsz, kihúzol a szélre, beadod Lalyoskának -> repeat. Ennél több, hiába szeretnénk belélátni, nincs. Amikor a csapat átállt labdatartó üzemmódra, gyakorlatilag hasznavehetetlenné vált. A gólpassza tökéletesen kivitelezett volt, és Messi gólja előtt is ő rongyolt rá elsőnek a gazdátlanul ténfergő labdára. Mivel a sorban előtte áll Sergi Roberto, Dembélé és lassacskán Arnaiz is, talán ő is belátja, hogy máshol több és nagyobb szerepet kaphat. Mindettől függetlenül persze nagyon kedveljük, hisz láthatóan tud a csapat hasznára is lenni. A gólpassz, a kiharcolt labda, és a Lalyosnak visszatett kvázi gólpassza, valamint azaz az első harminc percben mutatott játéka miatt: 7,5
Messi – Ne baszakodj a törpével. 8,5
Suarez – Lalyoskánk gyorsan rárántotta a budiajtót az ellenfélre, utána meg olyan volt, mintha bennmaradt volna. Kimaradt ziccerek, rossz döntések, folyamatos pofázás, fontos gól = vegytiszta Lalyos. 7
Paulinho – én jobban szeretem, ha csereként áll be. Sokkal töb lendületet tud adni a csapatnak, mint amikor kezdőként a taktikai utasításokat néha elfeledve elkóborol a posztjáról.
Coutinho – komoly kis kontraszt ez így szerencsétlen Gomes mellé állítva. A csávó bejött, és kb. három perc után teljesen egyértelmű volt, hogy erre a játékra született. Első megmozdulásként kiosztott egy kötényt az egyik orknak, aztán megpörgetett egy másikat, és az a zsuga Suareznek,... talán lányos zavarában még Lallert is elöntötte a barna... A meccs után az volt az érzésem, hogy újra van egy olyan játékosunk Messi mellett, aki miatt már alig várom a következő mérkőzést. Elképesztő.
Gomes – komoly kis kontraszt ez így.. szerencsétlen..
Mascherano - Isten áldjon, te törpeböllérbe bújtatott légideszantos. Hiányozni fogsz!
