A gálafutballal indult szezon második mérkőzésén a hírhedt San Mamésbe utazik a csapat, hogy a szezon egyik legnehezebb mérkőzését vívja a baszk kollégák ellen. Felesleges újra és újra felsorolni, miért is nehéz Bilbaóban játszani (kemény csapat, felkészült edző, nyomasztó hangulat, stb.), inkább nézzük, a két csapat milyen előzményeket követően, milyen körülmények között és milyen állapotban várhatja a vasárnap esti összecsapást.

"Középcsapat" ellen kezdeni mindig zsákbamacska. Nagy még ilyenkor a mellény, nagy a tűz a játékosokban, bizonyítani akarják ország-világ előtt, hogy ők márpedig itt és most megmutatják, hogyan kell szétverni akárki pofáját, akár egy strandpapuccsal is... Na a Betis pontosan ilyen lesz.

Messi úgy néz ki, mint egy örgecskedését hidrogén-peroxiddal orvosló metál zenész. Rakitic középhátvéd. Van jobb mint a Ferrari. A pályán lévő legalacsonyabb játékos fejesgólja teszi fel az estére a koronát. A Török beadta az áfiumot az ellennek. Nem hiszek a szememnek.  

Barcelona - Sevilla: 3-0 (össz.: 5-0)

Mivel az odavágón Munir elbaszta a bulit, és semmi érdemleges nem maradt mára, így megragadom az alkalmat és megemlékezek a nyáron eltapsolt 80 millió euróról. Ezen túlmenőleg dícséret illeti Luchot, akinek már csak ez a Spanyol Szuperkupa hiányzik a gyűjteményéből.

A kupadöntő első meccse után nagyon valószínűnek tűnik, hogy Luis Enrique tovább másolja Pep karrierjét azzal, hogy az első tízből nyolcat behúz. A sors pedig úgy hozta, hogy a sok új érkező közül kettő is élesben bizonyíthatott.