Joan Laporta elnöki munkásságának egyik legfontosabb sikere az volt, hogy a Boixos Nois kitiltásával a futballhuliganizmus ma már nem tényező a Camp Nouban. Az eredmény dicséretes, azonban pozitívuma mellett magával hozott némi hátrányt is: a meccsek hangulata jelentősen csorbult, mert a legnagyobb riválisok vendégszereplésén kívül ritkán hallani igazán ütős buzdítást a stadionban. Persze még így is felfedezhető a közönség hangja, ennek a minisorozatnak pedig az a célja, hogy megmutassa, mik azok a rigmusok, amiket közvetítések alatt hallhatunk.

Joan Laporta elnöki munkásságának egyik legfontosabb sikere az volt, hogy a Boixos Nois kitiltásával a futballhuliganizmus ma már nem tényező a Camp Nouban. Az eredmény dicséretes, azonban pozitívuma mellett magával hozott némi hátrányt is: a meccsek hangulata jelentősen csorbult, mert a legnagyobb riválisok vendégszereplésén kívül ritkán hallani igazán ütős buzdítást a stadionban. Persze még így is felfedezhető a közönség hangja, ennek a minisorozatnak pedig az a célja, hogy megmutassa, mik azok a rigmusok, amiket közvetítések alatt hallhatunk.

Az elsőként bemutatott anyag nekem külön kedvencem akkor is, ha igen egyszerű. Még fordítást se igényel, az egész mindössze annyi, hogy egy Európa-szerte bármely stadionban hallható dallamra énekelt jó sok "lolololo" után egy "futbol club Barcelona" jön. Élőben pedig így néz ki és szerintem mindenkinek ismerős is lesz, ha meghallgatja (a beillesztett cucc egy kicsit hangos, indítás előtt érdemes kicsit halkítani a hangkeltő eszközökön):

Folyt. köv.