Barcelona - Real Madrid 3-2 (0-0)
Túl vagyunk hát az első felén, és bár pozitív és negatív érzések egyaránt kavaroghatnak bennünk, azért panaszra szerintem nincs okunk. A bosszantó egyéni hibákat, és az elvesztegetett lehetőséget bőven ellsúlyozza a győzelem ténye, a játék képe, a fordítás, Tito diadala, vagy éppenséggel Iniesta szólója. A szokásosnál civilizáltabb keretek közé szorított mérkőzés egyébként mindenkinek nyújtott valamit: a meggyőződéses fanyalgók hivatkozhatnak az első játékrészre, a fociszurkolók meg élvezhették a másodikat. A madridisták megnyugodhatnak, ők is tudnak helyzet nélkül eredményesen játszani ellenünk, mi meg újra a szánkban érezhetjük a győzelem mámorító ízét.
Barcelona - Real Madrid 3-2 (0-0)
Túl vagyunk hát az első felén, és bár pozitív és negatív érzések egyaránt kavaroghatnak bennünk, azért panaszra szerintem nincs okunk. A bosszantó egyéni hibákat, és az elvesztegetett lehetőséget bőven ellsúlyozza a győzelem ténye, a játék képe, a fordítás, Tito diadala, vagy éppenséggel Iniesta szólója. A szokásosnál civilizáltabb keretek közé szorított mérkőzés egyébként mindenkinek nyújtott valamit: a meggyőződéses fanyalgók hivatkozhatnak az első játékrészre, a fociszurkolók meg élvezhették a másodikat. A madridisták megnyugodhatnak, ők is tudnak helyzet nélkül eredményesen játszani ellenünk, mi meg újra a szánkban érezhetjük a győzelem mámorító ízét.
Tavaly ilyentájt röhögtem a markomba a Szuperkupa első meccse után. Egy sima mínusz hármas zakó helyett ikszeltünk, nulla helyzetből két gólt lőve. Most átkerültünk tulajdonképp a kukkantyú másik felére, de -üssetek agyon- azért itt sem olyan rossz. Egyrészt nyertünk! Megvertük őket újra! Írjuk fel továbbá csupa nagy méretű betűvel:
A magam részéről magasról teszek egyelőre a visszavágóra, mert megint mi vagyunk felül, 6 napig, vagy meddig, legalábbis biztosan. Nem fogok azon keseregni, hogy gyakorlatilag már behúzhattuk volna a kupát is, ráérünk azt megnyerni a madridi libalegelőn. Lélektanilag ez egy fontos diadal volt így önmagában is. Nem csak a fentebb említett edzői párbaj okán, hanem a csapat azonnal visszavágott a tavaszi gyufáért, megelőzve ezzel egy olyan pszichológiai hátrány kialakulását, amitől a Real sokáig szenvedett (szenved?).
Azután meg láttam a meccset is, nem csak az eredményt tudom. A különbség nem egy pöpényi volt, hanem annál több. Egy szűk hét alatt nem valószínű, hogy csoda történik, a látottak alapján inkább nekik van aggódnivalójuk, bőven benne van részükről a pakliban a zsinórban harmadik hazai égés - persze, persze a labda zöld, meg a fociban bármi atomreaktor, szóval nem szabad elhízni magunkat.
Taktikailag a két félidő között markáns különbség volt. Az elsőben Mourinho betonkeverőnek képzelte magát, és számunkra némileg rossz hír, hogy igazából sejtelmünk nem volt, hol a légkalapács. A másodikra aztán jóval nyiltabban érkeztek a fehérek, és a vezető góljukra a Barca is további kockázatvállalással reagált (a gyors egyenlítés után is) - ezek a szemléletváltások gólokban, látványos játékban realizálódtak.
A bokszban azt szokták mondani, a regnáló bajnokot nagyon meg kell verni, ha nyerni akarunk ellene. Most nekünk úgy fest ezt azzal kell kiegészítenünk, hogy ráadásul nem egyszer, hanem kétszer. Azt gondolom, minden adott hozzá.
Valdés (4) - Tito szerint a foci csapatjáték, bárki hibázhat. Igen, de... Mindenki tisztában van vele, hogy a posztján a hibának milyen következményei vannak. A kapus különleges állatfajta, olyan szakma az övék, mint a szívsebészeké: minden melléfogás végzetes lehet. És még így is bocsánatos bűn lenne egy gólhoz vezető ügyetlenkedés, hiszen itt azért nem emberéletekről van szó, hanem annál sokkal többről. Viszont ez nem egy szarvas hiba volt, hanem kettő! Pocsékul vette át, de szerencséje volt, mert di Maria túl távolról érkezett, így nyugodtan kivághatta volna - helyette eltökölte. A tavalyi szezon értékelőjében is felmerült már a neve, mint csalódás, nagyon remélem, hogy idén most utoljára kell lehúznom.
Alvés (7) - Úgy fest becsajozott, szóval legyünk vele elnézőek. Meglehetősen visszafogott taktikán volt a kapott gólig, de így is sikerült párszor meglógnia, mindemelett Puyollal Piquével elég jól regulázták Ronaldót is. Talán Tito egyik apróbb taktikai hibája volt, hogy ilyen sokáig leláncolta. Látszólag duzzad az energiától, a formája viszont még nem az igazi.
Puyol Piqué (8) - Hogy Palik Lacit idézzem: hoppácska! Gyönyörű szerelések, előretörések, utolsó pillanatos mentések, mindezt elegánsan, magabiztosan. Szerintem megihlette, hogy Feri folyton Piquének Puyolnak hívta, és felnőtt a név támasztotta elváráshoz. Külön kiemelném a megindulásait, amikkel rendre zavart keltett. Kár, hogy a hétvégi fejesgólját nem tudta megismételni, pedig volt egy bíztató kisérlete. Csak így tovább!
Mascherano (7,5) - Szerintem az, hogy egy ideje ő számít az első számú középső védőnknek, mindent elmond róla. Moc-mocék most a szezon elején eléggé bekezdtek, hogy kitúrják, szóval gyorsan adott már egy gólpasszt - ezt is tudja.
Adriano (7) - Frankón leverte black jackben Callejont, pedig a madridi támadónak is állandóan huszonegye volt, de aztán a végén Valdést beletaszította a 22-es csapdájába. Előre egy picit halovány volt, viszont a szorongatott helyzetekben mutatott hidegvére tetszett. Egyáltalán nem vagyok meggyőződve róla, hogy Jordi Alba olyan könnyen bérletes lesz a kezdőben.
Busquets (7) - Gólt kaptunk róla, ez tény, de nem venném érte különösebben elő, valszeg könnyebb egy ipari áramot vezető huzalt megfogni, mint Cét ilyen helyzetben. Ahogy utána leroskadt, az meg nekem külön szimpatikus volt (még ha pont az ilyenek miatt szórják is a fejünkre a homokot). A felesleges könnyelműsködés viszont nálam nem fér bele.
Xavi (7,5) - Fura volt tőle látni, hogy elkapkod akciókat ahelyett, hogy eltökölné. Az első félidőben egyébként roppant aktív volt, sokszor előrébb helyezkedett Iniestánál is, ami mindenképp meglepő. A második játékrészre picit visszább vett, mégis ekkor érkezett a gólja. Átlövései a mérkőzés üde színfoltjai voltak, még ebben a feszült légkörben is őszinte mosolyt tudtak csalni az arcomra.
Iniesta (8) - Szünetben azt fogalmazgattam a jegyzetpapíron, miképp fogom virágnyelven leírni, hogy Ini borzasztó. Nem tudom, minek strapáltam magam, igazán gondolhattam volna.
Alexis (6) - Az első "vitatott" esete szerintem egy vicc volt, klasszik homorítás, de arra pont jó volt, hogy utána a másodikat se kapja meg - feketepont magatartásból. Amit viszont igazán hiányoltam tőle, hogy a második félidőben magasra tolt Real-védelem mögé nullaszor indult be. Összességében egy picit csalódásnak érzem, pont az a hiperaktivitás hiányzott belőle, ami miatt megkedveltük.
Messi (7,5) - Valami van, de nem az igazi. A rágyorsításai nagyon szépek voltak, de végül nem lett belőlük semmi, a helyzeteit meg tőle szokatlan módon elrontotta. Különösen az utolsó, igazi ziccer fájó, mert az ellenakcióból kaptuk az ominózus potyát - a 4-1 azért eléggé másképp hangzana. Tizi szépen megvolt, majd jövő héten lesz ott akcióból is.
Pedro (7,5) - A lecsúszott cowboy visszatér a viszkimámorból, és újra vágtából kilövi a tehenek füléből a legyet? Hamarosan kiderül!
Barcelona: Valdés, Alvés, Piqué, Mascherano, Adriano, Xavi (Fabregas, 83'), Busquets, Iniesta, Pedro (Jordi Alba, 87'), Messi, Alexis Sanchéz (Tello, 72')
Real Madrid: Casillas, Arbeloa, Albiol, Ramos, Coentrao, Xabi Alonso, Khedira, Callejon (Di María, 65'), Özil (Marcelo, 82'), Ronaldo, Benzema (Higuaín, 61')
gól: Pedro (56'), Messi (68'), Xavi (77') ill. Ronaldo (55'), Di María (85')
