Tot El Camp

Este a koleszban

2012. november 18. - totelcampblog
Az emberi szellem már csak olyan, hogy az idő múlásával és az öregedéssel gombja módjára szaporodnak benne a másodlagos jelentéstartalmak: egy semleges virágillatról
eszünkbe juthat egy távoli nagynéni parfümje, egy gagyi punk-rock banda slágerakkordjáról meg a Rolling Stones. Tegnap a harmadik gól utáni fordulópont szolgált Proust
madeleine-jeként: visszaidézte a reményekkel teli középiskolás kor bentlakásos időit, amikor valamilyen megmagyarázhatatlan telhetetlenség folytán mindig korainak
éreztük a takarodót - és csak felnőtt fejjel jöttünk rá, hogy bizony rendszert vitt az életünkbe.

Az emberi szellem már csak olyan, hogy az idő múlásával és az öregedéssel gomba módjára szaporodnak benne a másodlagos jelentéstartalmak: egy semleges virágillatról eszünkbe juthat egy távoli nagynéni parfümje, egy gagyi punk-rock banda slágerakkordjáról meg a Rolling Stones. Tegnap a harmadik gól utáni fordulópont szolgált Proust madeleine-jeként: visszaidézte a reményekkel teli középiskolás kor bentlakásos időit, amikor valamilyen megmagyarázhatatlan telhetetlenség folytán mindig korainak éreztük a takarodót - és csak felnőtt fejjel sikerült rájönni, hogy bizony rendszert vitt az életünkbe. Ugyanez fog történni a szombati meccsel: az elmúlt hetek alapján talán értetlenül szemléltük, ahogy a Tito-csapat leporolta a guardiolai pályán pihenés sokszor bevált metódusát - de a nem is oly távoli jövőben minden bizonnyal elismeréssel fogunk adózni ezen döntésnek. A megbújó paradoxon az, hogy 60 perc jó játék plusz 30 perc alvás több tud lenni mint 90 perc extázis. (Lásd még: a meccseket az nyeri, aki jobban játszik, a bajnokságot meg az, aki kevesebbet.) Ha ez így nem tetszik, akkor úgy is mondhatjuk: a profi séker csukott szemmel is ki tudja keverni a limonádét.

Az emberi szellem már csak olyan, hogy az idő múlásával és az öregedéssel gombja módjára szaporodnak benne a másodlagos jelentéstartalmak: egy semleges virágillatról
eszünkbe juthat egy távoli nagynéni parfümje, egy gagyi punk-rock banda slágerakkordjáról meg a Rolling Stones. Tegnap a harmadik gól utáni fordulópont szolgált Proust
madeleine-jeként: visszaidézte a reményekkel teli középiskolás kor bentlakásos időit, amikor valamilyen megmagyarázhatatlan telhetetlenség folytán mindig korainak
éreztük a takarodót - és csak felnőtt fejjel jöttünk rá, hogy bizony rendszert vitt az életünkbe.

Az emberi szellem már csak olyan, hogy az idő múlásával és az öregedéssel gomba módjára szaporodnak benne a másodlagos jelentéstartalmak: egy semleges virágillatról eszünkbe juthat egy távoli nagynéni parfümje, egy gagyi punk-rock banda slágerakkordjáról meg a Rolling Stones. Tegnap a harmadik gól utáni fordulópont szolgált Proust madeleine-jeként: visszaidézte a reményekkel teli középiskolás kor bentlakásos időit, amikor valamilyen megmagyarázhatatlan telhetetlenség folytán mindig korainak éreztük a takarodót - és csak felnőtt fejjel sikerült rájönni, hogy bizony rendszert vitt az életünkbe. Ugyanez fog történni a szombati meccsel: az elmúlt hetek alapján talán értetlenül szemléltük, ahogy a Tito-csapat leporolta a guardiolai pályán pihenés sokszor bevált metódusát - de a nem is oly távoli jövőben minden bizonnyal elismeréssel fogunk adózni ezen döntésnek. A megbújó paradoxon az, hogy 60 perc jó játék plusz 30 perc alvás több tud lenni mint 90 perc extázis. (Lásd még: a meccseket az nyeri, aki jobban játszik, a bajnokságot meg az, aki kevesebbet.) Ha ez így nem tetszik, akkor úgy is mondhatjuk: a profi séker csukott szemmel is ki tudja keverni a limonádét.

A tanszoba jegyzőkönyve:

Valdés (-) - Osztályozhatatlansága megtévesztő, mert amíg éles volt buli, addig a Zaragoza valójában nem volt veszélytelen. A látszólagos ellentmondást a közbelépések relatíve nagy száma és a blanquillók helyenkénti pontatlansága oldja fel. A gól körüli csíny miatt most semmiképpen nem kaphat figyelmeztetőt, a végére meg teljesen kívül rekedt a csoportmunkán: ő húzhatott a leghamarabb pizsamát.

Montoya (4,5 5) - Na figyelj, Dani, a következő lenne a feladat...Ja, hogy most jártad meg oda-vissza a Nagy Almát és kispárnák lebegnek a szemed előtt? Nos, ez esetben Martín hopp: egyik lábad itt, a másik ott! Örömteli, hogy az ilyen felesleges és ostoba válogatott játéknapok után nem kell erőltetni a világjáró Alvest. Fityisz neked, Gonosz Áloműző Manó! Mindezek ellenére a tegnapi produkcióját inkább csak elbírta a csapat: két ennyire tornaterem méretű hibán máskor simán elmehet egy meccs. A gól előtti csökött lekészítésnél dühödten csapkodtam a paplant, a fordulás utáni luftnál már csak hümmögtem a lepedőbe. Igen, igen, az assziszt mondjuk szép volt, bár nem rajta múlt, ugye...jó, jó, hadd gondolkodjam...(Szünet: gondolkodom)...Rendben, megdumáltatok: kegyelemötös. Mars az ágyba fiam!

Piqué, Puyol (6,5) - A védelmünk újból organikus jegyeket mutatott: mozgott és lélegzett - ez egyértelműen annak köszönhető, hogy újra láthattuk a DP-t (nem, nem, semmi pornó). A parti kezdete óta érzett kéjes nyugalmunkban sem szabad azonban az öncsalás kusza útvesztőjébe tévednünk: nem volt ez hibátlan, voltak ügyetlenebb megoldások, meg egy-két érthetetlenül eladott labda - de a meccshiány ellenére is más volt ez minőségileg mint az elmúlt hat hétben bármikor. Egyszerűen jobb, amikor ők passzolgatnak hátul, jobb, amikor rájuk vezetik labdát és velük szemben próbálnak meg cselezni, jobb, amikor közéjük megy a bejátszás és főleg jobb, amikor úgy ívelgetnek ránk, hogy ők védik az ötöst. Nem százas könyökkel, Shakirával együtt is jobb minden. A kapott gólt így csak meccs közben kellett feljegyeznünk, nem pedig már az öltözőfolyosón. Tűzön-vízen át ők őrízzék álmunkat, ha lehet.

Jordi Alba (6) - Nem volt ezzel gond: elől hozta magát, megvolt az újabb gólpassz Messinek, hátul pedig hatott rá a gyámkodás, mert valahogy minden hibája ki lett javítva - bár nem mindig általa, khm. Ugyanakkor nagyon elcsigázottnak tűnt, és ez még a panamai osztálykirándulás elnyúló hatását figyelembe véve is aggasztó jel keddre. Egyre pilledtebben számolja a barikákat: nemcsak a csapatnak, de neki is hiányzik Adriano, az a nagy büdös igazság.

Song (7,5) - Nyilazzatok le, szúrjátok ki szemeim - de szerintem ez remek volt. Az elhamarkodott megoldásai és a hülye helyeken eladott labdái nem tűntek el teljesen, de tegnap végre nagy levegőt vett, és felvállalta a busquets-i szerepkör minden éber szemet igénylő terhét. Tehát nem elég, hogy ütközött meg szerelt, de masszívan tartotta a labdát is, sőt, most először a 'visszahúzódás - kihozatal' kritikus játékelemi kettősét is felvállalta. Az esténként zsongó kolesz nyelvén ez annyit tesz: adott a fogkrémjéből, kérésre előzékenyen becsukta az ablakot, a nagyfiúk után kitakarította a vécét, lefekvés előtt pedig mindenkinek megágyazott szépen. Rendes fiú - az ilyet szeretjük.

Xavi (7) - Találós kérdés: hogyan lehet középpontban, ha nincs középpontban? Nagy gyönyörűségünkre megint volt két szóbennszakad-hangfennakad-leheletmegszegik lefordulása, egyébként meg rendben diktálta az ütemet - nem olyan intenzíven mint képes rá, de arra nem is volt szükség. Mindenre akkurátusan figyelő felsőévesként negyed tízkor - 60. perc, harmadik gól megvolt, ugye - higgadtan rátette a kezét a kapcsolóra és leoltotta a villanyt: srácok, ideje aludni!

Iniesta (7,5) - Egészen szokatlan módon szabályosan szerelték néha - tudom, aki nem látta, nem hiszi el -, de Messi mellett mégis benne lehetett érezni leginkább a közös házi feladat iránti lelkesedést: ha már meg kell csinálni, csináljuk meg szépen. A többiek horkolásától hangos utolsó fél órában is ötletekkel telten forgolódott a matracon. A kapufa beszarás volt.

Villa (4,5) - Most akkor mégis a Celta elleni volt a kiugró érték? Lendületesen kezdett, de csak annál nagyobb volt a puffanás zaja: labda nélkül észrevehetően jobban mozog és többet használ a csapatnak - ez pedig csak egy bizonyos szintig nem hátrány. Mintha valahogy senkivel nem értené meg magát, mintha kóvályogna, nem találná a helyét. Inszomniának nevezik ezt - mi is abban szenvedünk miatta.

Pedro (4,5) - Ijesztőnek tűnt, hogy netán ezt a meccset is végigjátszhatja. A jobb oldalunk teljes súlytalanságát ugyanis nem lehet kizárólag a gólya Montoyára kenni, tapasztalt másodévesként az ő bűne talán még súlyosabb, mert már tisztában van a belső viszonyokkal. Hátrafelé persze hozta magát, és volt néhány szépen megtartott labdája is. Ez utóbbiban lubickol mostanában, látszik rajta, hogy borzasztóan büszke az egészre, kidüllesztett mellel csipogja, hogy látjátok, srácok, most már én is meg tudom ám csinálni ?! Ő az a szürke hálóinges vézna gyerek, aki mindig sodródik az árral: nincsenek nagy ötletei, de mindig nevet minden viccen, nem szarik a folyosó közepére, de piruló utolsóként benne van a bandában, ha rá kell zárni a zuhanyozót a felügyelőtanárra. Igen, ő az, aki szerény jelentéktelenségében mindig jelen van - na ezért nem fogják soha áthelyezni a hálóteremből.

Messi (8) - A kirakatba tehető statisztikák (dupla + előkészítés) mellett valahogy a játéka is szignifikánsan jobbnak tűnt: többet mozgott labda nélkül és kevesebb volt az elkótyavetyélt csel meg passz mint azt idén megszokhattuk. Nincs is ilyen: a kis eminens zseni, akit ráadásul mindenki szeret és akit örökké hajt a nyughatatlan tudásvágy. Még villanyoltás után is sugdolózott Iniestával. Csakúgy mellékesen: közeledik, Geri, és te nem tehetsz semmit.

Tello (-) - Akkor rontott a szobába, amikor már mindenki aludni készült - aztán persze illedelmesen elkussolt és olvasott a takaró alatt zseblámpája gyér fényénél. A ziccert megint csúnyán elszarta - jó, legalább nem vérlázítóan nagyképű módon mint az Alavés ellen.

Bartra (-) - Rapid tesztek erejéig próbálgatjuk együtt a két babaarcút - eddig nem derült ki semmi.

Alaposan rápihentünk a moszkvai tanulmányi versenyre: rettegjetek, brazilok ruszkik!

 

comments powered by Disqus
süti beállítások módosítása