Szokásommal ellentétben ezúttal nagyon is vettem a fáradságot és igénybe vettem minden lehetséges eszközt annak érdekében, hogy felkészüljek az ellenfélből. (A "szokásomat" persze nevezhetném hibának, vagy hiányosságnak is, de hát van az úgy, hogy nem jut idő sok mindenre.)

Felkészülés alatt azt értem, hogy megnéztem három Bayern meccset a közelmúltból, a posztban pedig az általam látni vélt tapasztalatokat osztom meg elsősorban azokkal, akiknek nem sok fogalmuk van róluk. Már persze azon túl, hogy ők pillanatnyilag kétségkívül Európa egyik legjobb csapata.

Szolgálati közlemény többek egyesek megnyugtatására: a poszt "magyarul van"...

Szokásommal ellentétben ezúttal nagyon is vettem a fáradságot és igénybe vettem minden lehetséges eszközt annak érdekében, hogy felkészüljek az ellenfélből. (A "szokásomat" persze nevezhetném hibának, vagy hiányosságnak is, de hát van az úgy, hogy nem jut idő sok mindenre.)

Felkészülés alatt azt értem, hogy megnéztem három Bayern meccset a közelmúltból, a posztban pedig az általam látni vélt tapasztalatokat osztom meg elsősorban azokkal, akiknek nem sok fogalmuk van róluk. Már persze azon túl, hogy ők pillanatnyilag kétségkívül Európa egyik legjobb csapata.

Szolgálati közlemény többek egyesek megnyugtatására: a poszt "magyarul van"...

A Hamburg elleni 9-1-et azért választottam, hogy lássam, mit játszanak a maguk akaratából, magyarán akkor, ha az ellenfél egyáltalán nem csak minimális mértékben befolyásolja őket.

A Dotrmund elleni 1-1-et azért, hogy ne higgyem (le)győzhetetlen armadának őket, illetve lássam, milyen hatással van rájuk egy magasan letámadó ellenfél, ami remélhetőleg tőlünk is várható lesz majd. A Juventus elleni 2-0-t pedig azért, hogy lássam, mitől ilyen jók nemzetközi környezetben, illetve mert Henrik ezt javasolta, mint olyan meccset, ahol esszenciáját láthatom a mai Bayern játékának.

Pontokba szedtem a legfontosabbnak vélt tapasztalataimat, ezenkívül megpróbáltam képet alkotni arról, hogyan és miben változhat, vagy éppen nem változhat a játékuk a Barçával szemben:

Erő és játék

Pro: ami nekem elsőként átjött a csapatról, hogy a keret kiváló elegye a futball fizikai követelményeinek és technikai-játékosság elemeinek. Erő alatt először is azt értem, hogy szívesen és bátran vállalják fel az 1-1-eket, szinte minden játékosuk hajlandó keményen beleállni a párharcokba, vagy éppen fáradhatatlanul üldözni a labdát.

De erő alatt értem azt is, hogy nagyon sok fizikai mutatót visznek a pályára, értve ezalatt elsősorban a sok aktív futásmennyiséget. Minden(!) játékosuk nagyon sokat ad a csapatnak labda nélküli mozgásokkal és mivel ezt taktikusan teszik, nem is meglepő a magas labdabirtoklási arányuk. Bár egyes játékosok (és a teljes keret) megítéléséhez kevés három meccs, én azt véltem látni, hogy minden csapatrészben van legalább egy olyan játékosuk, akik inkább munkamennyiségben dominálnak és vannak hasznára ezzel a csapatnak. Technika-játékosság pedig alatt azt értem, hogy meg vannak azok a játékosaik, akik elsősorban ebben kiválóak, akik tudnak olyan gyorsan, pontosan és meggyőzően játszani kis területen is, mint a Barça. Láttam tőlük sűrű területen pillanatok alatt lepörgetett összjátékokat, jó meglátásokból felépített kiugratásokat, európai szinten is a legjobbak közé tartozó észjátékot és annak tökéletes kivitelezését.

Kontra: ugyan van olyan játékosuk, aki mindkét elemben magasan képzett, vannak olyanok is, akik nem képesek erőben a szükséges dominanciára. De még ennél is nagyobb problémájuk, hogy technikailag nem annyira képzett több játékosuk, amivel egész meccsen képesek pontosan játszani. Hajlamosak egyéni labdakezelési és passzhibákra még ártalmatlan szituációban is, ez azonban hatványozódik, amikor külső nyomással találkoznak.

És mivel a labdabiztosság elsősorban a hátsó sor(ok)ból hiányzik, egy igazán(!) éles Barçával zavarba hozhatók, egyben rákényszeríthetők a vaktában elvégzett előreívelésekre, és a labda (sorozatos) elvesztésére. A saját feltolt letámadásuk élet,- és működőképes, azonban, ha egyáltalán van csapat, amelyik képes lehet nem folyamatosan visszaadni nekik a labdát, és ezzel biztosítani a Bayern saját labdabirtoklási fölényét, az éppen a Barça.

A Bayern mint Barça

Pro: Ahogy én láttam, valóban több elemben hasonlít a Bayern ránk, azonban sokkal közelebb állnak az egykori Rijkaard-csapathoz. Nem játszanak a mostani Barçához hasonlóan agyatlanul szélsőséges labdabirtoklást, inkább építkeznek a védelem előtti biztos szűrésből. Nagyon direkt a támadójátékuk, ugyanakkor (vagy éppen emiatt) nem akarnak mindenáron labdát birtokolni, átengedik a területet, ha a meccs éppen azt kívánja.

Kontra: ha egyáltalán negatívumnak lehet tekinteni, akkor a visszarendeződésük kevésbé kontrollált, ha nyomás alatt kell megtalálniuk a pozícióikat, például egy szöglet után. Ugyanakkor hajlamosak inkább cipelni a labdát, mint hogy folyamatosan passzokkal építkezzenek. Ez utóbbi szerintem a játékoskeretből és a rendszerből (gyakran nagy a távolság a védelem és a támadósor között, illetve nincs állandó labdaelosztó játékosuk, aki kapocs lehetne a csapatrészek között) is fakad. Ezentúl náluk is tapasztalható, hogy támadásban keresik a „legmegfelelőbb” embert a befejezésekhez, és emiatt lehetőségeket szalasztanak el. Szintén idesorolom azt a néha felfedezhető hibát, hogy a védelem nem törekszik (nem képes) kontrollált labdakihozatalra, hajlamosak csapkodóvá-kapkodóvá válni, akár visszarendeződésnél, akár támadásépítésnél.

Szélsőjáték

Pro: nyilván nem tudom, hogy előbb azt akarták, hogy erős szárnyjátékuk legyen és ahhoz vásároltak embereket, vagy pedig ha már ilyen erős játékosaik tudtak hosszútávon beépülni a csapatba, akkor erős széljátékot építettek fel, de ez a mi szempontunkból mindegy is. A lényeg, hogy iszonyú erősek ezen a területen!

Akár egyénileg, akár összjátékban nagyon komolyak támadásban, én még ennél is fontosabbnak érzem, hogy a szélek lezárásában példaértékűek. Az ellenfelek támadásvezetéseinél tulajdonképpen képesek arra, hogy a vonal mellett három emberrel (támadó-középpályás-védő) zárják le a területet, mindezt úgy, hogy egy sorral bentebb további biztosítóemberek helyezkednek tolódással. Számunkra külön rossz hír, hogy a szélső támadóink (vagy szélső szerepbe kényszerített támadóink) nem sok emlékezeteset alkottak idén, ezenkívül, ha van szembetűnően problémás pályaterületünk, az éppen a szélek, és nem csak támadásban, de a védelemből indított labdakihozatalokban is. Nem ritka, hogy az ellenfelek képesek minket akár hosszú időre leszorítani az oldalvonalak mellé, egy ilyen szinten kiváló csapattal szemben ez nyilván hatványozottan jelentkezhet.

Úgyszintén a problématömeget növeli a tény, hogy a védelmünk előtt a szélek abban a pillanatban szabaddá válnak, ahogy a labda eljut a középpályánk mögé, ha van játékelem, ami miatt aggódni van okunk, akkor ez sokszorosan az! A támadók gyakori pozícióváltása nem idegen a Bayerntől, külön szót érdemel az, milyen gyakorisággal billentik el a támadópotenciált egyik, vagy másik oldal felé azzal, hogy akár két szélső támadó is egymás mellett helyezkedik. Hogy még "szebb legyen", a játékoskeretükben benne van a lehetőség, hogy a szélsők akár kis játékokhoz, akár magas beívelésekhez keressenek befejezőket.

Kontra: szerettem volna, de valójában nem sok arra utaló jelet nem észleltem, ami miatt problémájuk lehetne a széleken, pillanatnyilag két lehetséges szempontot tudok megemlíteni, ami felénk billentheti a mérleget. Az egyik, hogy a saját feltolt szélső védőink (a támadókkal kiegészülve) képesek szinte folyamatosan védekezésre kényszeríteni az ellenfelek támadóit, ezzel nyerve meg a pályának ezt a területét. A másik pedig, hogy Messi az utóbbi néhány hétben megjelenik a vonal mellett is, Alves-szel kiegészülve képesek lehetnek arra, hogy hosszabb-rövidebb időre domináljanak a jobb oldalon. (Pillanatnyilag Messi játéka még nem egyértelmű, de ha esetleg nem játszhat, nem az lesz a legnagyobb bajunk, hogy utóbbi megjegyzésem érvényét veszti.)

Kontrajáték

Pro: a Bayern nekem azért tetszett nagyon, mert a labdabirtoklás mellett is kényelmesen átengedik a területet az ellenfeleknek rövidebb időszakokra, főleg előny birtokában. Mivel ezzel játékelemük lesz, értik a kontrát, és meg is van az a gyors játékosállományuk, ami lehetővé teszi ezt. Képesek pillanatok alatt megoldani a védekezésből támadásba rendeződést úgy, hogy öt(!) támadójuk érkezzen az ellenfél kapuja elé, nem is kell ecsetelnem, hogy a rendszerint három-négy védekező játékossal felálló Barça esetében milyen fokozottan veszélyes lehet ez.

Kontra: mivel általában és körülbelül ebben az öt-öt arányban megoszlik a csapatuk kontráknál, gyakran esnek abba a hibába, hogy megszűnik a középpályájuk, de legalábbis a védelem és a támadósor nagyon messze kerül egymástól. Ha a Barça nem is kontracsapat, nem kizárt, hogy egy esetleges támadópassz hibából azonnal lefordulhassunk róluk és a védelmünk előtt kialakított létszámazonos (vagy éppen fölényes) helyzet a visszájára forduljon.

Játéksebesség

Pro: a Bayern játéksebességét nem feltétlenül a labda mozgására értem, inkább arra, hogy egyrészt milyen gyorsan képesek tempót váltani, másrészt pedig arra, hogy az a rengeteg munkamennyiség, amit a pályára visznek, mennyire megnehezíti mindenkori ellenfeleik dolgát.

Nagyon sok mozgással terhelik az ellenfeleket, ebbe beletartozik az agresszív letámadás, amikor a saját „komfortzónájukhoz” érkezik az ellenfél (=ahova belövik a saját kapu védelmét), illetve a döbbenetes mennyiségű labda nélküli mezőnymunka, amit több játékosuk képes akár egy egész meccsen fenntartani. A Barça filozófiájának része az ellenfelek kifárasztása, én azt gondolom, ez a Bayern ellen nemigen fog működni, de legalábbis ne számítsunk arra, hogy mondjuk a meccs utolsó szakaszában látványosan visszaesnének a fizikai kimerültség miatt. A látottakból azt sikerült következtetésként levonnom, hogy lassú labdajáratással esélye nincs senkinek ellenük, ilyen esetekben teljes mértékben képesek a maguk sebességével megfojtani az ellenfeleket, egyben rákényszeríteni az akaratukat.

Kontra: ha a Barça azzal a - szinte végletekig emelt - labdasebességgel játssza a meccset, ami alapvetően a játékosok technikai képességeiben megvan, akkor nincs ellenfél, amelyik képes lehetne ezt lereagálni. Én úgy látom, alapvető faktor lesz a párharcban, hogy melyik csapat játéksebessége érvényesül majd inkább.

Kroos

Pro: ennyi tapasztalat alapján nem szívesen emelik ki játékosokat, volt azonban egy, aki konkrétan lenyűgözött, egyben máris irigylem tőlük. Kroos játéka szinte egymagában eldönti a Bayern letámadásait, szinte egymaga megadja a csapatának az ellenfél támadók megfojtását és a labda mielőbbi visszaszerzését.

Iszonyatos futásmennyiség, kiváló helyezkedés, jó ütemű szerelések, összegezve az „itt úgysem jössz át” szellemiség értelmében bármilyen párharc bátor felvétele és jellemzően sikeres megvívása volt az, amit láttam tőle. Nagyon szívesen látnék a Barçában egy ilyen típusú játékost, még akkor is, ha tudom, hogy valójában alkalmazkodnia kellene, és idővel át is alakulna a játéka. A párharcot szerintem jelentősen befolyásolhatja, hogy ő nem lehet a pályán.

Kontra: lehet, hogy csak kifogtam pályafutása egyik legjobb meccsét?

Bár eddig is igyekeztem az általam megtapasztalt főbb vonalakat felvázolni, a poszt végére hagytam azt a két szempontot, ami szerintem leginkább meghatározhatja a párharc végkimenetelét:

Küzdőszellem

A Bayern támadók 6-0-nál dühöngenek egy kihagyott helyzet miatt, a Bayern védők 8-0-nál dühöngenek egy bekapott gól miatt, ezzel szemben a Barça hajlamos kétgólos vezetésnél lezártnak tekinteni a meccset (és aztán belealudni egy 2-2-be). A Bayern tökiggázon hajt az utolsó percig, mi képesek vagyunk tíz perccel a vége előtt álmosan próbálkozgatni döntetlen(re fordult) állásnál, ahelyett hogy érzékelhető energiákat mozgósítanánk az eredmény érdekében. Mondhatnám, hogy a rutin és a nyugodt önbizalom mellettünk szól, de se a Bayern nem rutintalan, se nekünk nem hozott jót, ha képtelen voltunk igazán felpörögni meccsek közben, amikor kellett volna. Ha van elem, amiben hozzánk képest jelentősen erősebbnek érzem és vélem a Bayernt, akkor az ez!

De persze mellettünk is szól olyan szempont, ami alapjaiban meghatározhatja a párharc történéseit.

Domináns csapatok csatája

A Bayern nem szokott ahhoz, hogy labda nélkül játsszon, márpedig a Barça ellen jó eséllyel és jellemzően ez marad majd nekik.

Ugyan nem zavarja őket, ha előny birtokában kell visszaállni és nagyon is jól játsszák ezt a játékot, azonban kétséges, hogy képesek lehetnek ilyen rövid idő alatt átállni, és a legmagasabb szinten védekezni akár egy egész meccsen keresztül. Ráadásul most olyan ellenfelük lesz, amelyik gyakorlatilag évek óta védekezésre berendezkedett csapatok feltörésével áll szemben.

Esélylatolgatás helyett

2013. április 23. kedd

Bajnokok Ligája elődöntő első mérkőzés

FCB – FCB

TV: Sport1, 20:45