Luis Enrique gatyája Xavi holtvágányra tolása miatt már eddig is dagadt, de most aztán premier plánban csodálhattuk meg víziló méretű golyóit. Felpakolni a pályára egy erősen B-be hajló csapatot a legelső BL-meccseden - ciprusi ellenfél ide, kötelező győzelem oda - szerintem masszív hazárdjáték. Azért - közhely alert! - a labda még nekünk is gömbölyű, ha én lettem volna a helyében, egészen biztosan minimalizálni igyekeztem volna a pontvesztés kockázatát egy aktuális gála tizenegy pályára küldésével - persze én csak sima M-es boxereket szoktam venni, és a Barca kispadját is legfeljebb felcsiszolni tudnám (azt is csak szakszerűtlenül). Mindenesetre a patikamérlegen kimért teljesítménnyel behúzott 1-0-ás győzelemért is három pont jár, így Lucho nem hogy jól jött ki a buliból, hanem egyenesen kurva jól, hiszen a szezon végén minden megspórolt mikrojoule energiára szükség lesz, és a fiatalok is kezdik teleplakátolni a La Masía koleszszobáit Luis Enriqués poszterekkel, lelkesen készülve ezzel a csapatnál köztudottan megkövetelt alternatív szexuális kultúrára.
Most tartoznék azért egy apróbb magyarázattal, hogy miért csak most, és miért ilyen nyúlfarknyi, de legyen elég annyi, hogy még Guardiolát megszégyenítő munkamorállal sem jöhetett volna össze se korábban, se ennél több, egyszerűen összeesküdtek ellenem odafenn. (És ezt a bekezdést kisebb méretű betűvel írtam volna, ha lenne itt olyan.)
A bevezető erősen pozitív szemléletével szemben azért odatehetjük, hogy a parkoló busz megint masszív fejfájást okozott, ráadásul a játékunk inkább volt múltba révedő, semmint az innováció csúfos kudarca - végül csak egy teljesen random fejesnyi okosságot tudtunk villantani, és a muszájból egyre jobban kinyíló ellenféllel szemben sem különösebben hengereltünk azért, sőt, a végén kifejezetten kezdett kellemetlen lenni, hogy csak egy van közte. Én továbbra is várakozó állásponton vagyok a csapattal kapcsolatban, a rajongó énem egyértelműen Jézus második eljövetelét vizionálja, de a racionális felem azért erősen ágál még. A hangzatos kijelentésekkel minimum a másik Lajos feltűnéséig várni fogok.
Ter Stegen (7) - Nem nagyon tudok mit hozzátenni, olyan fene módon azért nem volt megdolgoztatva, egy látványosabb tornamutatványa akadt. Így csak egy teljesen szubjektív benyomást osztok meg veletek: nálam egyelőre Bravo vezet inkább, de igazából nem tudom megindokolni miért.
Dani Alvés (6,5) - Xavival a háta mögött én nem látok benne fantáziát, egyszerűen képtelenek elszakadni a sablontól, ha egymás közelében vannak, így Alvés maximum a sok lúd disznót győz elvet próbálja érvényesíteni. Amikor megszokásból már sokadjára toszódott ki neki a labda (31(!) Xavi nyíl Alvés passz volt), tényleg ez járt már a fejemben:
Piqué (8) - Nálam a meccs legjobbja, nem csak a döntő fontosságú fejese miatt, hanem mert végig szilárdan állt a lábán, és a hozzáállása is példaértékű volt.
Bartra (7) - Nyilvánvalóan inkább a támadók voltak akcióban, az ő teljesítménye elég nehezen megítélhető. Mondanám, hogy mit olvasok ki a testbeszédéből, dehát igazából semmit.
Adriano (7) - Én nagyon kedvelem a játékát, egy picit Keitára emlékeztet megbízhatóságával - most is hosszú kihagyás után szállt be magas szinten-, illetve azzal, hogy olyan opciót kínál, ami a csapatban ritkaságnak számít (Keitánál a fejesgólok, nála a távoli lövések). Remélem, hogy az egészsége nem fogja semmiben akadályozni idén sem.
Samper (7,5) - Nem nehéz kiszúrni a tehetségét, akár az orrával is simán elterelgeti a labdát. Vannak fiatalok, akiknél várni kell az áttörésre, de azért az mindig jó jel, ha valaki az első adandó alkalommal odabasz - szerintem most ez történt.
Xavi (6,5) - Rájöttem, igazából nem biztos, hogy Xavi vénségére rosszabb lett, hanem egyszerűen elavult. Bár azért meg kell jegyezzem, hogy a korábban klasszik fegyverének számító meredek előrepasszaitól sem voltam elájulva, jobbára az ellenfél könnyedén csípte őket nyakon. Sokadjára derült most ki: a tömörülő védelem szíven döfése nem igazán az ő asztala (már); sokkal inkább tudom elképzelni, hogy az utolsó fél órákra rendszeresen beáll majd tartani az eredményt, vagy esetleg olyan csapatok ellen lehet hasznos, ahol a labdabirtoklási fölény kialakítása önmagában is nehézkes.
Sergi Roberto (6,5) - Lényegében Xavival azonos lőlapot produkált (igaz valamivel több idő alatt), a tizenhatos előterébe alig merészkedett, jó átadása a veszélyzónában összesen egyetlen egy volt. Friss hír, hogy hosszabbítani fog 2019-ig, de szerintem ez a mutatott játék tőle kevés, az ilyen lehetőségeket sokkal határozottabban kellene megragadnia, még ha ez pokoli nehéz is természetesen.
Munir (6) - Most több életjelet mutatott, mint a legutóbbi bajnokikon, de abszolút pehelysúlyúnak bizonyult a párharcokban. A posztja sem volt sokszor világos, és Messi vagy Neymar visszalépkedései, valamint az állandó helycserék mintha nem csak engem zavartak volna össze... Úgy érzem, egy picit indokolatlanul sokat használja Lucho. Habár tehetsége nyilván elvitathatatlan, de szerintem arra még nincs kész, hogy állandó kezdő legyen, pedig egyelőre ez a helyzet. Nagy kár lenne idejekorán kiégetni.
Messi (7,5) - Talán egy kicsit szigorúan fog most a tollam, de úgy láttam, hogy egyrészt az eddigi, általunk is agyondicsért lelkesedése a védekezésben "picit alábbhagyott" erre a meccsre, és ami még szembeötlőbb volt: ezzel párhuzamosan a mindig kiemelkedő koncentrációjából is veszített. Ez főleg az elrontott rutinpasszokból (kétszer ráadásul elég kecsegtető kontrát akasztott meg), az eszetlenül a kapusba vágott helyzetből, vagy éppen a taccsra küldött lövéséből szűrödött le. Ettől függetlenül persze örvendetesen sokat vállalkozott, többnyire ültek a cselei, és kiosztott hat kulcspasszot is.
Neymar (7) - A hozzáállással nem volt gond nála sem, inkább a játékának a minősége maradt talán el egy picit az elvárttól. Mindenesetre azzal, hogy Messivel egyetemben szeretnek mélységből megindulni, csak az egyikük inkább balról, a másikuk meg jobbról, nehéz feladat elé állítanak bármilyen védelmet.
Zárásként felteszem ide nektek Messinek és Neymarnak az optás dashboardját erről a mérkőzésről, meg mellé összehasonlításképpen Pedróét a Bilbao meccsről, mert szerintem tanulságos. (Igen, Pedróét csak szimpla baszogatásból, mert bunkó vagyok. De akkor is, elég egy futó pillantást vetni rájuk...)
Ez itten a Messié, a csillagok a cseleket jelölik.
Ez Neymaré, fehér háromszöggel az elszenvedett szabálytalanságok.
Ez peddig Pedróé még a múlt hét végéről, feketével az elkövetett szabálytalanságok.
