Továbbra is tövig nyomjuk a gázpedált három nap/meccs ritmusban, de a csapat formáját elnézve egy kicsit sem bánjuk. Ritkán érzem úgy, hogy a kupaszereplés jókor jön, vagy belefér az egyébként sűrű naptárunkba, de ha az Atleticón sikerülne valahogy keresztülfúrni magunkat, onnantól azért lényegesen jobb esélyekkel vághatnánk neki az utolsó két körnek... Persze nem túl szépek az emlékeink a Getaféról, vagy adott esetben a Villarreal sem adná olcsón az irháját, de a kisebbik rossz (és Lucho rotálós) elvén sokkal jobban járhatunk majd, mint mondjuk egy Pepével aki Ramos hátán lovagolva a kezében Coentraót suhogtatva készülne lefejelni Sergi Robertót...

A sorminta alapján azonban még vár ránk a Deportivo idegenben, akiket illene belegyömöszölnünk a farzsebünkbe, mint a visszajárót a trafikosnál. A néhány éve még dicső meccseket látó Riazor mára inkább egy megfáradt veteránra hasonlít, aki csodálatos és már-már hihetetlennek tűnő történeteket mesél az unokáknak. 

Az elmúlt négy évben kétszer is megjárták a segundát, és biztosak lehetünk, hogy a szurkolóik nem néznék jó szemmel, ha év végére újra beleülnének a hintába. A sok fogadkozás mellett a helyzet erre az évadra annyiban változott, hogy igyekeztek néhány ígéretes igazolással kialakítani egyfajta alapot, ami ötvözi a fiatalos energiát a rutinnal, de a teljesítményük valamiért még mindig erősen hullámzó. Legnagyobb gondjuk a védelem összefabrikálásával volt, de ezt úgy fest az újévre sikerült orvosolni valamilyen szinten, hisz az utóbbi két mérkőzésen gólt sem kaptak. A hálószaggatásra kikölcsönözték Helder Postigát a Valenciától, akinek sikerült is összehoznia 12 mérkőzésen egy darab gólt, hogy aztán kidőljön 3 hónapra. Nem egy sikersztori az övé, ahogyan Pep egykori kedvencéé, Cuencáé sem. A nagy reményekkel igazolt Barca nevelés sokszor még csak a kezdőbe sem tudta magát beverekedni, és ma sem fogadnék rá nagy összegben, hogy Víctor Fernandez a jobb szélre jelöli Toché és Cavaleiro cimborái mellé.

Ami még jó hír számunkra és döntő faktor lehet, hogy a Depor védelmének a legtöbb gondot a gyors, kombinatív, rövidpasszos focit játszó ellenfelek okozták, míg az ívelgetős, szélekre kidob-lefut-bead stílus ellen viszonylag stabilan állnak a lábukon. Elöl a góllövés szintén rengeteg gondot okoz, számszerűsítve az utolsó tíz mérkőzésen 3 gólt sikerült bepréselniük, igaz ebből kettő 6 pontot ért.

Nálunk miután Matyi csütörtökön beakasztotta harmincról, mint otthon két slukk között az asszonynak, az achilleszét is sikerült meghúznia, ezért a meccset Vermaelennal és Xavival karöltve nézi majd végig az elfekvőben, Neymar viszont köszöni, jól van, és jönne Messi és Suarez mellé szokni a terepet. Munirral idén a felnőtteknél már valószínűleg nem találkozhatunk, mivel Luis Enrique nem tud számára elég játékpercet biztosítani az első csapatnál (mintha az eddigi 90 perc/hónap tökéletesen megfelelt volna), ezért visszapakolták a Barca B-be, ahol eddig összesen egy mérkőzést játszott. Ezen a mezsgyén továbbhaladva reméljük Douglasszal sem futunk majd össze mostanság, hisz Montoya egyelőre marad, ami kiváló alkalom lenne arra, hogy a friss brazil reménysugarunkat kölcsönadjuk valahova Afrikába, hátha felzabálják az oroszlánok had fejlődjön, mindenki örömére.

Deportivo La Coruna - FC Barcelona

Várható kezdőcsapatok:

Bravo - Alba, Mascherano, Piqué, Alves - Busquets, Rakitic, Iniesta - Neymar, Messi, Suarez

Fabrizio - Juanfran, Lopo, Sidnei, Luisinho - Bergantinos, Juan Dominguez - José Rodriguez, Medunjain, Cavailero - Oriol Riera

Kezdés: 19:00 - Estadio Manuel Martínez Valero

J.v.: Martínez Munuera, Juan