Barca szurkolóként mostanság olyan kevés a csalódásra okot adó pillanat, hogy olykor valóban képesek vagyunk könnyedén túlreagálni dolgokat. Érthető persze valamelyest a zsörtölődés, hisz (újra) egy megnyert mérkőzést sikerült elherdálnunk, de ugyanakkor azt se feledjük el, hogy a Madrigalban a pontvesztés szinte előre kalkulált eseményként volt számon tartva a naptárban. Hogy mekkora értéke lesz ennek az egy pontnak, és mennyi értelme volt Luis Enrique cseréinek, arra majd kb. három-négy hét múlva kapjuk meg a választ. Ezért:

A 4-4-2-es felállás (feltűnt már egy ideje) nem tartozik a Barca kedvencei közé. Az ellenfél többnyire három szűrésre/védekezésre alkalmas középpályással veszi fel a párharcot, akik közül egy rendszeresen visszazár a védelmi sorba (amennyiben a helyzet úgy kívánja). Területszűkítésre és letámadásra is tökéletesen alkalmazható, ugyanakkor, ha a játékosok ráadásként ennyire labdaügyesek is, mint a Villarreal játékosai, nem csoda, hogy komoly gondot képesek okozni bármely csapatnak.

A négy középpályásból három visszazár, területet szűkít, egy pedig kilép zavarni, míg a háttérből szemlélődő Arda a seggét vakarássza

Támadásban az ezzel megbízott három játékos - Soldado-D.Suarez és Bakambu - szinte tökélyre fejlesztve tudta megbontani a védelmünket. A szélen, ill. a szélről befelé mozgó Denis Suarez és a támadósorból rendszeresen labdákért visszalépő Soldado egy gyors tempó/labdaváltással és szinte tökéletesen begyakorolt figurával képes volt lépéselőnyt kialakítani a középpályánkkal szemben, majd vezethették lendületből a védelemre a lasztit a közben üres területre futó borzasztóan gyors Bakambuval kiegészülve.

Tökéletes visszalépés, kereszbemozgás, területnyitás 

Három ember levédekezése persze még mindig simán megoldható, de Mascheranóéknak figyelniük kellett a lendületből a második hullámban érkező Villarreal passzmesterekre is. Bruno Sorianóék egyrészt nagyszerű ütemben érkeztek a kapu elé, másrészt, ha a masszív védekezésből felsprinteltek a Barca tizenhatosáig figyelniük kellett arra, hogy  az ellenfél - egy esetleges labdavesztés során - ne tudja gyorsan továbbítani a labdát Messinek vagy Neymarnak. Ha másért nem, már csak a lefutott mennyiségért, és a rendkívül okosan elkövetett taktikai faultokért is meg kell emelnünk a kalapunkat Marcelino csapata előtt. A mérkőzés előtt azt nyilatkozta tökéletes meccset kell játszanunk, hogy bármi esélyünk is legyen. Bele sem merek gondolni mi történik, ha sikerül...

Bravo - Be volt szívva. Szemébe sütött a nap. Igen, állandóan. 6

Jordi Alba - Nagyon nem ment neki Denis Suarez semlegesítése, úgyhogy megelőzve a jövő évi újabb szopatást, inkább megvesszük a gyereket kilóra. 6

Piqué - Ha Lucho tudja, hogy úgyis le fogja cserélni rövid úton, és Mátyás az igazságos is nehezen veszi fel a ritmust, akkor miért nem tudta ezt megtenni inkább a félidőben? Nemjó. 6

Mascherano - Ilyen meccseken mutatkozik meg igazán, hogy ki is a főnök hátul. Előbb Adrián helyzeténél még a saját hibáját korrigálta, de amikor a 94. percben (újra) utolsó emberként kellett kereszteznie Alves hibája után, kicsit sem lepett meg, hogy leordította a brazil fejét. A védelem legjobbja. A kis szólója pedig, ahogyan maszatolt előre a darabos pitbull futásával... az ember akaratlanul is elmosolyodott. 7,5

Sergi Roberto - A Villarreal a bal oldalunkra tolta rá a súlypontját, a "Messi" oldalt pedig inkább igyekezett lezárni Rukavinával és a rengeteget futó és melózó Samu Castillejóval. Védekezésben így jóval kevesebb dolga volt, mint Jordinak a túloldalon, de sajnos támadásokban sem tudott igazán besegíteni. 6,5

Busquets - állítólag valami eltört a kezében, így vissza is tér a válogatott edzőtáborából. (Hála az égnek.) Jónak semmiképp nem mondanám őt sem, de ha nincs, még talán ennyire sem tudjuk megbontani a Villarreal kompakt középpályás védekezését. Az a gól előtti szögletre küldött labda mondjuk (az ő képességeivel) teljesen érthetetlen volt. Oké, biztosra akart menni, de így? 6,5

Arda Turan - túl sokszor sárgul be teljesen fölöslegesen mindjárt a mérkőzés elején, utána pedig figyelnie kell minden mozdulatára. Az Atleticónál jobbára a széleken kapott szerepet egy teljesen más dinamikájú csapatban, itt pedig sokkal központibb szerepe (lenne) van. Megvan benne minden, hogy kiteljesedhessen, meglátjuk ki tudja e hozni magából. A cseréje érthető volt, de miért épp Dániel, azt sosem tudjuk meg. Maradjunk türelmesek vele szemben. 6

Rakitic - Imádtam. Néhány hete még azon filóztunk, hogy kissé megrekedt és csak az alapvetőt hozza, most meg... A tegnapi mérlege: 4 lövés, 55/59 passz, 6/6 szerelés, 7 labdaszerzés, 1 blokkolás, 1 gól. Még ha el is idéntlenkedte a kapáslövést a végén, nálam így is a meccs embere. 8

Ezt csak úgy ideteszem, hogy jobb legyen a kedvetek

Messi - A Villarrealnak sikerült megfojtania a játékát, de még így is kiosztott három gólpasszt, csak hát egyikből sem lett gól. Reméljük, Bolíviában semmi baja nem esik. Önmagához képes langyi. 6,5

Neymar - hiszed vagy nem, de ez tényleg jogos tizenegyes volt. (Kapusbácsitérdehopp!) Van önbizalma, hogy a sok kihagyott után így "bepanenkázta", de a végén is beverhette volna az ajtó-ablakot egyem a szívét. Ha Messinek nem megy, ő veszi át a stafétát. A gond csak az, hogy ehhez kellene egy legalább jó öt percet produkáló Suarez is. Még mindig nincs csúcsforma. 7,5

Suarez - Másodpercek alatt képes átmeni Lagzi Lajcsiból Freddie Mercuryba (aztán vissza),  de tegnap csak a néhány liter bor utáni lakodalmas énjét hozta. Munir még mindig a cserére vár a kis póniján, ahogyan mi is, merthát lássuk be,  talán jobb lett volna egy száz százalékot adó, jó formában ügető mór, mint egy óvatoskodó vámpír. Raki góljában óriási szerepet játszott, de ezen kívül.. elvitte a fekete vonat. 5

Mathieu - aah, ba*dmeg...

Dani Alves - meg Te is..

Villarreal CF - FC Barcelona 2:2

Két hét szünet jön. Addig bűnhődjünk együtt: