Nohátakkor. Sőt! Nohátakkor! Megkezdjük a klubszezon utolsó felvonását. Amely hiába lesz rövidebb, mint szokott, foci nélkül nem maradunk, mert ugyebár vébé év van. Amely vébé gyanítom, többeket fog érdekelni közülünk is. Először is azért, mert kiderül, hogy Messi pályafutása utolsó nagy világeseményén trófeát szerez-e, avagy sem, másodszor pedig azért, mert a spanyolok idén már nem a négy évvel ezelőtti spanyolok, hanem igenis joggal tekinti őket a nagy többség a torna egyik reális esélyesének. És ha már Barça szurkolók vagyunk, akkor jellemzően közel érezzük magunkhoz a spanyol válogatottat, még akkor is, ha ma már közel sincs meg benne az a dominancia, amely klubunkon keresztül volt igazán érdekes számunkra.

A következő huszonkét napban hét darab meccs vár ránk, amelyben gyakorlatilag eldönthetjük a bajnoki cím sorsát, ténylegesen nyerhetünk egy (spanyol) kupát idén (is), valamint kiderül, érdemesek bizonyulunk-e arra, hogy Európa (a világ?) legeslegjobb négy csapata közé tartozzunk. És ez bizony igencsak húzós lesz. Darabszámra, valamint értékre is.

A válogatott szünet mindig is ideális arra, hogy az unatkozó média híreket reppentsen fel, néhány ezekből. Az egyik számunkra fontos felreppenés az, hogy Andrés erősen tanakodik azon, vajon folytassa-e még egy évig, avagy Kínába menjen levezetni és/vagy némi kiemelkedően magas pénzmagocskát a háztartásba borítani. Olyan hír, ami nem légbőlkapott, mert amennyire csak ismerhetjük őt, tudjuk, ha már nem érzi magát a csúcsfocira alkalmasnak, nem fog maradni, csak azért, hogy a padot koptassa. Ugyanakkor ellenérv, hogy még mindig meghatározó játékos, valamint kapitányként/legendás nagy öregként értelemszerűen az öltöző középpontja, valamint igenis kulcsfigurája lehet a jó csapatszellem fenntartásának, illetve az új érkezők beilleszkedésének. Nem kérdés, hogy mindenki a maradásában reménykedik. Meglátjuk.

A másik hír Umtitivel kapcsolatos, akivel kissé megakadtak a tárgyalások az új szerződését illetően. Állítólag a MU bekínált neki egy kilencmillióperév fizetést, ami elgondolkodtatta őt. Nem feltétlenül azzal, hogy menjen-e, avagy maradjon, inkább azzal, hogy miért ne kaphatná meg nálunk is ugyanezt a fizetést? Mert a maradási szándéka nem kétséges, az viszont abszolút érthető, hogy ő se ellensége saját magának, ha annyit ér, akkor annyit ér. Én pedig azt gondolom, hogy tényleg (meg)ér annyit (is). A kivásárlási ára jelenleg hatvanmillió euró, ami pedig aprópénz érte a jelenlegi piacon, próbálkozhatunk, akadékoskodhatunk, de ha nem vagyunk alkupozícióban (márpedig nem vagyunk), akkor zárjuk le minél hamarabb a kérdést. Lehetőleg legkésőbb májusban, mert a vébé valószínűleg csak emelni fog az értékén, és/vagy az érdeklődő klubok számán.

Ma este is három pontot szerezhetünk, egyben újabb nagy lépést tehetünk afelé, hogy (matematikailag) egyértelmű legyen a bajnoki címünk idén, méghozzá minél hamarabb. Úgy legyen!

Spanyol bajnokság, 30. forduló

Sevilla FC - FC Barcelona

TV: 20:45, Sport1