Tot El Camp

No Messi, no para

2018. október 30. - vigvik

dqrt8h7x0aedfzg.jpg

Barcelona - Real Madrid 5-1 (2-0)

Ennek a meccsnek annyi aspektusa volt, hogy szinte reménytelen vállalkozás mindenre kitérni. A fontosabb talán a Real szemszögéből volt az eredmény, náluk tényleg katasztrófaközeli állapotok uralkodtak már a meccs előtt is, a vékony BL-siker nem igazán csillapította a kedélyeket. A diadalmas Clásico mindenre megoldás lehetett volna.  Ebből a szempontból nehezen érthető, hogy a szintén problémákkal küzdő Barca ellen miért úgy jöttek ki a pályára, ahogy. Mert mi sem tökéletes állapotban, de azért nyugodtabb légkörből érkeztünk a meccsbe, és egy egyértelműen felszállóágban lévő csapattól reméltük, hogy végleg magára talál. Végül kicsit ilyen hollywoodi kliségyűjtemény dramaturgiáját követve, a szélsőségek meccsén padlóra került a Real - remélhetőleg az elkövetkezendő minimum 57 évben ott is marad.

barca-real-bbz.png

Mindkét edző a szokásosnak mondható 4-3-3 hadrendet választotta, elméletileg a felállások így nagyon nagy különbséget nem okozhattak, még a játékosok nemzetisége is ijesztő szimmetriát mutatott: spanyol-francia hátsó tengely, horvát-brazil középső középpályások. Viszont Ernőnél Coutinho előretolásával most már mindkét oldalon hamis szélső támad (nem vagyunk túl messze egyébként a podcastban általam felemlegetett karácsonyfától, sőt...), és az előretörő bekkek a vonalak mellett kulcsszereplők a kívánatos szélesség biztosításában. Ezzel szemben a Real valamivel szokványosabb, tükörszélsőkkel felspécizett változatát játszotta a 4-3-3-nak. De a legnagyobb különbség mégcsak nem is itt volt, hanem a hozzáállásban. Számomra némileg meglepő módon a Real szinte folyton egy kompakt 4-1-4-1 formációba csúszott át, annyira a védekezésre helyezte a hangsúlyt.

Lopetegui a letámadásnak a látszatát is kerülte, és leginkább Bale sebességét használó konktrákra, valamint a Benzemára játszott hosszú labdákra bazírozott, Később sokszorosan is kiderült, hogy ez mekkora hiba volt. Egyrészről a kontrajátékhoz röhejesen gyengén, szétesően védekeztek: a játékosok nem voltak elég élesek, a két négyes sor között túl nagy távolságot hagytak, az ide fel- ill. visszalépő középpályásaink viszonylag simán tudtak találkozni a labdával. Mindemelett Isco, de főleg Bale - nincs rá jobb szó - telibeszarták a rájuk bízott védekezési feladatokat, így a Barca az egy-egy szélre rendelt emberével is veszélyezetetni tudott a vonalak mellett (főképp a bal oldalon) vezetett akciókkal is.

dqns_itw4aakncb.jpg

Támadásban is inaktívak voltak, a középpálya közepét meglepően simán bukták el, látványos sebességkülönbség volt a két csapat közt e területen (is), emiatt nem nagyon tudtak felépített akciókat vezetni. Tulajdonképp a Realnak összesen egy veszélyesebb Bale sprintre, és néhány kósza távoli kisérletre futotta 45 perc alatt. A Barca úgy uralta az összecsapást, hogy egy pillanatra nem kellett kilépnie a komfortzónájából, és még a gólok is jöttek, gyakorlatilag az első két komolyabb lehetőségből.

Lopetegui a szünetben hazárdjátékba kezdett: a második félidőre egy három védős rendszerre váltott, így a mezőnyjátékban gyakorlatilag 10 párt alakított ki, valamint felvállalta az egy az egy elleni védekezést annak összes kockázatával együtt. Ez látványosan jobban ízlett a csapatának, a játékosok az utolsó önbizalommorzsáikkal felpumpálták a vércukorszintjüket, és rárontottak a Barcára. Arra a Barcára, amelyik egyébként is éppen készült belekényelmesedni a meccsbe. A játék képe gyökeresen megváltozott, ter Stégen kapuja folyamatos nyomás alá került.

real-press-vs-barca.png

Ha Stégánál a labda, özönlenek a nyakunkba... Figyeljük meg a párokat.

Coutinho és Rafinha előtt elméletben óriási területek nyíltak, de a két brazil alig-alig találkozott a labdával. Coutinho esetében különösen érthetetlen, miért vonult ekkora passzivitásba, mikor a labdakihozataloknál, illetve a támadásvezetések során egyéni megoldások formájában óriási szükség lett volna rá - talán elfáradt. Végül Ernő bá' villant, és ugyan az utolsó utáni pillanatban, de még épp időben belenyúlt két cserével. A teljes vakrepülésben lévő szélső támadók helyére Dembélé érkezett, valamint Roberto húzodott előre, s kettejük munkássága gyorsan megpecsételte a (jelenlegi) teljesítőképessége határán mozgó Real sorsát.

Tényleg nehéz objektívat, vagy legalább nagyjából korrektet mondani, mert volt egy bő tíz perc, amíg a levegőben lógott az egyenlítés, és igazából csak az utolsó negyed órára lehet rámondani, hogy kiütéses gálaelőadás volt. De valahogy azért Barcásként szerintem mindannyian úgy éltük meg a dolgot, hogy Sergio Ramos megint pofára esett (istenem, hányadjára már, egyem a szívét), és veszettül kitömtük őket újra - Messi nélkül is. Ernő lemeccselte Lopeteguit, Rakitic lefocizta Modricot, Piqué felülmúlta Ramost, Messi elűzte Ronaldót. Kaptak egy történelmi pofont - kicsit elkoptattuk ezt a jelzőt az utóbbi években, annyi nagy arányú győzelem sikerült, de higgyétek el, hogy ezek mind különleges sikerek.

Valverde alighanem ezzel le is fixálta az állását a szezon végéig, mert most újra nagyon faszán fest minden. Megkezdhetjük a szezon mentálisan legnehezebb részét: a BL-továbbjutás gyakorlatilag megvan, a bajnokságban az Atletin kívül egy darabig nem lesz igazi nagy hal, és beindul a kupa. Darálni kell, stabilan szákolgatni a pontokat, és közben építkezni. Mindezt unalmas, fázós, őszi-téli napokon. Hogy aztán tavasszal le lehessen aratni a munka gyümölcsét. Azt már csak tényleg nagyon csendben teszem hozzá, hogy a 2-6 után BL-t nyertünk, az 5-0 után BL-t nyertünk, és a 0-4 közvetlen egy BL-győzelem után volt...

2018-10-28-1232873-xg-plot-barcelona-5-1-real-madrid.jpg

ter Stégen (8) - Tulajdonképpen nagy védenivalója nem volt, a gólról nem tehetett, egy-két esetben meg szemmel verte a támadót, és csak a szerencsén múlott, hogy megúsztuk. Lábbal szépen tette a dolgát.

Roberto (9) - Hát ez a csávó se semmi, Suárez képes volt egy meccs alatt kétszer-háromszor földbe gyalázni saját magát, majd újra és újra szárnyakat kapni. Robika még ennyire nem rutinos, hogy egy meccsen belül mutasson ekkora hullámzást, de az tény, hogy nehéz kiigazodni rajta. Én legalábbis nem tőle vártam az előzmények alapján, hogy pont most jön, mit jön, szakad ki belőle megint. Úgy tűnik, bírja a nagy meccseket. Igaz, hogy főleg azután vitézkedett, miután előrébb húzódhatott, de már előtte is jól tolta.

Piqué (8) - Azt nem mondanám, hogy betonfalként magasodott a kapunk előtt, amin a madridi hurkamócsingok maximum szétkenődni tudtak, de legalább nagy egyéni hibája nem volt, és érzésem szerint felvállalta a mentális vezér szerepét is (Busquets helyett).

Lenglet (7,5) - Nagy pechvogel ez az ürge, az hétszentség, megint pont szarul pattant róla. Mindenesetre ő sem hibázott nagyot, végig maximálisan koncentrált, ha kellett odavágott, és viszonylag stabilan passzolt.

Jordi Alba (9) - Mostanra fullba tolja a csúcson lévő Dani Alvést. Akiről ugye 2010-ben azt írták, hogy ő a világ második legjobb játékosa (Messi után). Félidő előtt volt egy stat, hogy addig 362 métert futott gyorsan. A mezőnyben második legtöbbet teljesítő Bale-nek 260 körüli eredménye volt. Utcahossznyi különbség.

Rakitic (8,5) - Ő az én hősöm. Hihetetlen mennyire alulértékelt ez a pali, miközben szép csendben szórja a faszábbnál faszább labdákat, térdig koptatja a lábait minden meccsen, és még a cserkészjelvényeit is polírozza: bogyót gyűjtöget s halászik. Modric Luka kitágult pöppet.

2018-10-28-barcelona-passing-plot-barcelona-real-madrid.jpg

Busquets (7,5) - Szerintem Rakitic ellopta előle a showt, de talán ez a középpálya melósabbik részén kicsit képzavar, fogalmazzunk inkább úgy, hogy Busi nem nyújtott kiemelkedőt, csak hozott egy tőle azért elvárható magas nívót. A kritikus időszakban egy picit hiányoltam, hogy egyszer-kétszer az alázós cseleivel kiszabadítson minket a fojtogatásból.

Arthur (7,5) - Bátran játszott, és zöldfülűként nagyon is fontos volt, hogy ne pakolja tele a bugyellárist, mert az ő posztján ez hamar sokba kerülhet. A bal oldalra koncentrált támadásépítésbe szépen besimult, de talán picit vállalhatott volna többet.

Rafinha (7,5) - Tekert, mint egy holland fiatal hétvégén, de nagyon nagy hibaszázalékkal játszott. Ettől függetlenül az első félidőben elég jól hozták Robertóval Marcelo mindig kritikus oldalát, bár a fajsúlyosabb előreakcióink azért inkább Albáék felől jöttek. Aztán a szünet után a taktikai váltással ő sem tudott mit kezdeni. Próbálkozott ugyan néha visszalépkedni labdáért, de ezek már inkább önveszélyesek voltak, valószínűleg részben a fáradtság is közrejátszott ebben. 

Suárez (9) - Hogy b***nád szájba a jó - lő egy gólt - bigéket, akiket csak akarsz... Néhány elbaszással később: De azért álljon bele az állkapcsukba a merevgörcs miközben - megint lő egy kettő gólt - pénzt akarnak érte kérni a hálátlan kis libák.

2018-10-28-barcelona-pitch-plot-barcelona-5-1-real-madrid.jpg

Coutinho (8) - A gólja nagyon fontos volt, második hullám ftw. Az első félidőben még a taktikai szerepét is ellátta, és szépen elkérte, megtartotta, leosztotta a labdákat a bal oldali félterületen. De a szünet után érthetetlenül visszaesett, pedig elvileg még több területe lett párharcokat nyerni, mégis alig-alig tudott érdemben hozzátenni.

Dembélé (8,5) - A mindent egy lapra feltoló Real ellen kb. 20 percen keresztül fulladoztunk (igaz az a 2-3 alkalom, amikor sikerült kiszabadulni a szorításból, mind óriási helyzethez vezetett). Aztán bejött Dembélé és varázsütésre lett egy emberünk a szélen, aki megtartotta, megjátszotta és adott esetben vissza is kérte a labdákat. Nyilván nem ártott ehhez, hogy Vázquez még annyira sem hasonlít szárnyvédőre, mint ez a Real egy jó csapatra, tehát komolyabb védekezést igazából majd csak Nachótól kaphatott volna, de addigra már spn fokozatban volt többnyire.

Semedo (8) - Nem nagyon hozott extrát, de itt most az volt a fontos, hogy a friss láb jól szálljon be, és megnyerjen néhány futóversenyt a jobb oldalon, amiket előtte igencsak elbuktunk.

Vidal (-) - Állítólag szívből gyűlöli a Realt, hát most megforgatta a tőrt. Jó hogy nem csúsztatnia kellett - maximum belekefélni tudna ezzel a séróval.

Forrás: 11tegen11 twitter és betweentheposts.net

Végül egy kis kulisszatitok. Így néz ki az admin, amikor belépünk. Értitek: "No pressure gyerekek, írjatok egy "klasszikus" posztot."

klasszikus.png

comments powered by Disqus
süti beállítások módosítása