Míg a csapat a bajnokságban történelme legjobb rajtjával rukkolt elő, addig úgy fest a BL-ben sem igazán ég a lábunk alatt a talaj. Persze ahhoz, hogy ez így is maradjon Ernőbá – saját elmodása szerint - egyik legkedvesebb ex-munkáltatóját kell lepofozni, amivel hivatalosan is továbbjutóként vezetnénk a csoportot.
Sokan hajlamosak vagyunk a topligákon kívül megtörtént eseményeket egy legyintéssel a szőnyeg alá seperni, vagy minimális figyelmet tulajdonítani a játékosokkal, vagy edzőkkel ott megtörtént eseményeknek. Paulinho valóban az egyik ékes példa erre, de, hogy aktuálisak maradjunk, beszéljünk inkább Ernőbá Görögországban töltött éveiről.
Először 2008-ban, május 28.-án nevezték ki a görög topklub vezetőedzőjének, akikkel óriási nyomás alatt húzta be a bajnokságot, és a kupát is. A nyomás természetesen a globális pénzügyi krízisnek volt köszönhető, amely gyakorlatilag maga alá temette az egész országot. Az emberek feszülten, a jövőtől rettegve, bizonytalanságban élték életüket, s ez a feszültség természetesen kiütközött a labdarúgás berkein belül és kívül is. A játékosok nem érezték magukat biztonságban, a klubok financiálisan a szakadék szélén táncoltak, egy-egy vereség, pedig csak olaj volt a tűzre. Míg a gazdasági és politikai helyzet folyamatosan romlott, az Olympiakos szurkolói afféle utolsó mentsvárként tekintettek csapatukra, az egyetlen eseményre, ahova el tudtak menekülni kilencven percre a „valóság elől“.
A "közös kezdő"
A klubhoz közel állók szerint míg odakinn katasztrofális állapotok uralkodtak, Ernesto Valverde a csapat vezéreként nyugalmat és biztonságot árasztott a játékosok felé. Elérte, hogy mindenki, a takarítóktól az utolsó cseréig a feladatára koncentráljon, és erőt merítsen a kialakult helyzetből. Tisztában volt vele mit jelent a szurkolók számára az a másfél óra, amíg kilátogatnak a csapat mérkőzésére, s tisztában volt vele, mit jelent egy győzelem, vagy egy vereség ezeknek az embereknek.
A krízis alatt több alkalommal is előfordult áramkimaradás a város bizonyos negyedeiben, amelyet zavargások, betörések, tüntetések és/vagy összetűzések követtek. A csapat ott élő alkalmazottai nem hagyhatták el az otthonaikat, s feszülten várták a reggelt és a beérkező hírmorzsákat. Ernőbá ebben a közegben kellett, hogy teljesítsen... és teljesített is.
Az első évében megszerzett bajnoki cím és görög kupa után mindenki megváltóként tekintett a Viandar de la Verában született mesterre, de tisztában voltak vele, az aktuális pénzügyi és politikai helyzetben lehetetlenség megtartani őt. 2010 nyarán aztán óriási üdvrivalgás közepette a klub újra bejelentette Ernőbá leigazolását, aki újabb két bajnoki címmel és egy görög kupával hálálta meg a bizalmat.
Egyetemi éveim alatt volt szerencsém Görögországban élni egy rövidebb időszakot, így saját szememmel tapasztalhattam meg az ottani emberek mentalitását, életvitelét. Ha szeretnek valakit, arra családtagként tekintenek, jöjjön az a világ bármely pontjáról, így tehát ne legyünk meglepve, ha Ernőbát nem csak egy sima „Szevasz bazmeg-el“ üdvözlik majd a helyiek.
Ugyanakkor azt is megtanultam, hogy a görög büszke nemzet, akikben ég a becsvágy, és FC Barcelona ide, vagy oda, mindent meg fognak tenni azért, hogy bizonyítsák szurkolóiknak, no meg persze egykori edzőjüknek is, nem véletlenül keveredtek el a csoportkörig.
Várható kezdőcsapatok:
Ter Stegen – Semedo, Mascherano, Vermaelen, Digne – Busquets, Denis, Gomes – Deulofeu, Messi, Suarez
Proto – Elabdellaoui, Engels, Botia, Koutris – Zdjelar, Odjidja-Ofoe, Romao, Fortounis, Marin - Djurdjevic
Mikor: 20:45