Áldom az eszét annak, aki délután hatra tette ezt a meccset, a szokásos este tíz helyett. Újabban vízszintesen szoktam tévézni, ami egyrészt fölöttébb kényelmes, másrészt viszont elég veszélyes is, mert hacsak nem valami nagyon izgi megy, akkor 6-8 másodperc alatt elalszom - este tíz után még gyorsabban. Na most ez a tegnapi minden volt, csak izgalmas nem, tökéletesen működött az Ohm-törvény: nulla ellenállás esetén nulla a feszültség - szóval igen büszke vagyok magamra, hogy végig kibírtam ébren. A második fertályóra végén azon kaptam magam, már jó ideje csak bambulok, hogy a punc Babacar-babakocsi tréfát valami emészthető formába öntsem (nem sikerült, mert ez egy béna vicc). Nem is nagyon fűznék több általános maszlagot a látottakhoz.

Áldom az eszét annak, aki délután hatra tette ezt a meccset, a szokásos este tíz helyett. Újabban vízszintesen szoktam tévézni, ami egyrészt fölöttébb kényelmes, másrészt viszont elég veszélyes is, mert hacsak nem valami nagyon izgi megy, akkor 6-8 másodperc alatt elalszom - este tíz után még gyorsabban. Na most ez a tegnapi minden volt, csak izgalmas nem, tökéletesen működött az Ohm-törvény: nulla ellenállás esetén nulla a feszültség - szóval igen büszke vagyok magamra, hogy végig kibírtam ébren. A második fertályóra végén azon kaptam magam, már jó ideje csak bambulok, hogy a punc Babacar-babakocsi tréfát valami emészthető formába öntsem (nem sikerült, mert ez egy béna vicc). Nem is nagyon fűznék több általános maszlagot a látottakhoz.

Valdés (-) - Kiejtett beadás megvolt, a lesgólnál töketlenkedett egy sort, szóval inkább rossz benyomásokat hagyott maga után, de egy olyan meccset, ahol az ellenfél nullaszor lő kapura egyszerűen nem tudok nála értékelni. Egyébként ez utóbbi tényre ráerősítve például izgalmassá tehették volna a mérkőzést úgy, ha a kesztyűibe egy-egy nyomásérzékeny detonátort tesznek, és a hozzájuk tartozó bombákat Messi ill. Guardiola alsógatyájába helyezik.

Alvés (7) - Robotolt egy jót, nyolc sikeres szerelése mellé nyolc lekapcsolt labdát is összeszorgoskodott. Az első percekben az öltözőben maradt, de azután szépen összekapta magát. Jórészt Cuncika rontotta előtte a levegőt, így valamivel kevésbé volt aktív a támadásokban, leginkább olyankor sikerült zavart keltenie, ha a vonal mellől befelé húzott a labdával.

Mascherano (7) - Nem tudom, be szokta-e mondani, hogy einstand, vagy csak úgy odacsörtet, és se szó, se beszéd elveszi a labdát, de az biztos, hogy eléggé utálhatják már az ellenfelek. Ugyanolyan természetességgel és könnyedséggel akasztotta meg a Racing akcióit, ahogy Messi lövöldözi a gólokat.

Busquets (8) - Én még úgy tanultam, hogy a centerhalfok khm... nem a futball legnagyobb lángelméi. A csűrd ki fiam a lelátóra parancsot uszkve két-három hét alatt bebiflázzák, aztán amikor az már stabilan megy, akkor kezdik csiszolgatni a rájuk szabott taktikát olyasmikkel, hogy az előző utasítást lehetőség szerint a labdára alkalmazzák. Sergio finoman szólva sem típuspélda...Klasszikus értelemben vett centerhalfot játszott tegnap, a középen támadó emberrel a védelembe szükség esetén visszalépő védekező szerepet, annak minden higgadt eleganciájával, igazán üde színfoltot nyújtva. Taktikailag számomra parádé volt, amit művelt, nagy kár, hogy ilyen jellemtelen, gyenge ellenfél volt, akik leginkább arra törekedtek, hogy minél jobban összetapossák.

Puyol (7) - A sérüléseknek köszönhetően kikerült balra, ahol aztán az ellenfél elfelejtett támadást vezetni, vagy tekinthetjük úgy is, hogy Puyí betonfalat húzott. Becsületből összeizzadta a loboncát, de szerintem csak azért, nehogy szó érje a ház elejét.

Xavi (7) - Érdekes, hogy ő van Gaal idején úgy indult, mint Guardiola trónörököse, vagyis leginkább a védelem előtt játszó mélységi irányító, szűrő szerepkörben játszott. Innen aztán gyorsan előrébb került a hatos pozícióba, amit azóta már vele definiálnak. Mindenesetre most a kissé furcsán megkomponált védekezés miatt bizonyos időszakokban (amikor Busi már egyértelműen belső bekként funkcionált) ő volt a legdefenzívebb középpályás. Ehhez képest sikerült neki - egyedüliként a csapatból - nulla sikeres szereléssel lehozni a partit. Mondjuk cserébe volt vagy négy gólpassz értékű megmozdulása, amit aztán a többiek vidáman tékozoltak el.

Iniesta (7,5) - Mezőnyben a legjobb középpályásunk volt, jöttek a szokásos sziporkái, még majdnem gólt is lőtt. (Hú, ha az bemegy...) Külön dicséretet érdemel azért is, mert becsülettel visszajárt védekezni, ha úgy hozta szükség, összesen kilenc ellenakció akadt el rajta. Egyszer a saját tizenhatoson belül felesleges, kockázatos cselekbe bonyolódott (persze, persze sikerültek), ezért viszont dorgálásban részesítem.

Fabregas (8) - Még mindig nincs valami ihletett formában, de a harcossága, lendülete most is sokat ért. A gólpassza ezen a szinten azt gondolom rutinmunka, de ott kellett lennie - jókor, jó helyen. A tizenegyest érő szituációnál érthetetlen módon leüvöltötték a fejét a védők, holott bolond lett volna nem elesni. Nem mondom, hogy ez egy vitathatlan büntető, de az biztos, hogy kézzel megfogták, ő pedig rutinosan elkérte a faltot. Magas pontszáma inkább annak szól, hogy Messi mellett ő volt az, aki a fölény számszerűsében oroszlánrészt vállalt.

Cuenca (5) - Múltkor Cescre rácsűrtem a négyest, kicsit meg is bántam a dolgot utólag, mert ez talán még annyi se volt - mondjuk azt, hogy most figyelembevettem, hogy még tejfelesszájú. Mindenesetre itt van neki néhány alapelv, amiket jó lenne ha a továbbiakban szem előtt tartana: Ha arra viszem, amerre az ellenfél direkt hagyja, az nem sikeres csel, és általában nincs sok értelme. Ha oda adom be, ahova a védőm akarja, az nem jó beadás, és szintén ritkán van pozitív hozadéka. Ha úgy találom el a kaput, hogy a labda nem megy át a gólvonalon, az nem gól - még akkor sem az, ha Iniestát momentán megtapsolták utána. Ő volt az egyetlen, akinél időnként mégiscsak fellépett némi feszültség, ami a nulla ellenállás mellett törvényszerűen ki is csapta nálam a biztosítékot: kérem a következőt (Tello)!

Pedro (6,5) - Gondolkodtam korábban egy poszton, ami arról szólt volna, hogy Xavi nélkül milyen taktikában kellene játszani, de aztán (főképp időhiány miatt) elmaradt. Abban azt akartam javasolni, hogy Pedrot használjuk inkább három belső védő melletti szélső hátvédként vagy középpályásként (kinek hogy tetszik). Egy Dani Alvéséhez hasonló szerepet simán el tudnék rá képzelni, főleg ha a védekező feladat nem annyira hangsúlyos. Egyszerűen a sebészi pontosságú zongoracipelő Pedro képe már a múlt homályába vész, mostanra maradt a jóféle rakkolás - ami persze hasznos a maga módján - meg az elpocsékolt lehetőségek garmadája. A végén ráadásul egy pillanatra az alázat és szerénység maszkja is lehullott róla, ilyet maximum Messinek és Xavinak nézünk el (bár nekik sem szívesen).

Messi (7,5) - Múlt század elején Einstein kissé másnaposan, felettébb kedvtelenül érkezett az irodájába. Tompa ceruzájával egykedvűen firkálgatott az előtte levő papírdarabra, miközben egyre csak bámult kifele az ablakon. (Tényleg, vajon nagy eleink mivel baszták el a munkaidőt, amikor még nem volt Tot El Camp blog?) Egyszer felocsúdva a merengésből lenézett maga elé, és ezt látta:

E=mc².

Pár másodpercig töprengett, elmorzsolt a bajsza alatt egy 'szta'rvaegetdejóvagyok-ot, majd - mint aki jól végezte dolgát - hazament.
Olyan kíváncsi lennék, egy ilyen bajnokin mennyit sétál fut.