A háta közepére sem kívánja az ember az ilyen meccseket. Pár hete, a Granada elleni beharangozóban azt írtam, hogy a szezon utolsó könnyebb összecsapása jön. Akik akkor látták, hogy játszunk még a Zaragozával, biztosan nem hittek nekem, pedig elég csak ránézni Pintérék legutóbbi eredményeire. Ezek a srácok mindenképpen bent akarnak maradni, egy nagycsapat számára pedig ez az egyik legrosszabb szituáció. Ha a csapat dédelget még bajnoki reményeket, akkor legalább annyi energiát kell a mérkőzésbe fektetni, mint az ellenfél. Az utóbbi évek legkeményebb Zaragozájához megyünk szombat este.
A háta közepére sem kívánja az ember az ilyen meccseket. Pár hete, a Granada elleni beharangozóban azt írtam, hogy a szezon utolsó könnyebb összecsapása jön. Akik akkor látták, hogy játszunk még a Zaragozával, biztosan nem hittek nekem, pedig elég csak ránézni Pintérék legutóbbi eredményeire. Ezek a srácok mindenképpen bent akarnak maradni, egy nagycsapat számára pedig ez az egyik legrosszabb szituáció. Ha a csapat dédelget még bajnoki reményeket, akkor legalább annyi energiát kell a mérkőzésbe fektetni, mint az ellenfél. Az utóbbi évek legkeményebb Zaragozájához megyünk szombat este.
Gyanítom, hogy még mindig nem sokan hisznek nekem, látva, hogy az ellenfél a tizennyolcadik helyen szerénykedik, ráadásul a tizennégy hazai szereplésük alkalmával mindössze tizenkét gólt sikerült szerezniük. De pont ezek a tényezők nem számítanak a szezon vége felé közeledve egy olyan csapatnál, amelyet meglegyintett a kiesés szele. A Zaragoza pedig éppen felszálló ágban van, többek között a Mestallában győzték le a Valenciát, otthon az Atleticó Madridot, múlthéten pedig kiesési rangadót nyertek a Sporting ellen. Ez az az állapot, amikor a kiscsapat előhúzza a sebzett vad kártyát, és minden játékos százhúsz százalékos teljesítménybónusszal lép pályára, amire nyilván rátesz még a hazai pálya is. El tudjuk képzelni, mi lesz ma a Romaredában, amikor a világ egyik legjobb csapata lesz az ellenfél, miközben a sajátjaiknak pedig erősen megnőttek a bennmaradási esélyeik az elmúlt hetekben. Egy nagy aranyú vereség sosem fér bele, de ma aztán különösen rossza tenne a hetek óta duzzasztott önbizalmuknak. Ami még kellemetlen lehet Jimenez csapatában, hogy a döntő csapást a meccs végén viszik be, a Valencia ellen a 77. percben fordítottak, az Atleti és a Sporting ellen pedig a 90. perc után született meg a győztes gól. Nem ártana tehát időben kialakítani egy olyan különbséget, hogy a végén se kelljen túlzottan izgulnunk, netán rohanni, hogy megszerezzük mind a három pontot.
Ami egyáltalán nem lesz könnyű, tekintve, hogy a Zaragoza feljavulása pont annak köszönhető, hogy átálltak egy sokkal keményebb, védekezőbb stílusra. A manapság divatos 4-2-3-1-et játsszák, de amíg korábban a védők előtt szereplő két középpályás egy védekező középpályás és egy mélységi irányító volt, addig mostanában két szűrővel játszanak. Baromi jó érzés egyébként leírni, hogy Pintér Ádám az egyik kulcsa ennek a határozottabb stílusnak és vele együtt a formajavulásnak is. Szerencsére egy másik kulcsjátékos, Apono a legfrissebb hírek szerint nem játszhat ma, pedig az ő játékintelligenciája, labdatartása, passzai és pontrúgásai nagyban könnyítették volna a Zaragoza dolgát. Veszélyes játékosuk így is marad, elég csak Aranda sebességére, vagy Robertora, a Benficától érkezett bravúrkapusra gondolni, de Helder Postiga is villanhat egyszer-kétszer a kapu előtt. Érdekes látni, hogy egy spanyol kiesőjelöltnél is mennyi jó nevű és jó képességű játékos van, még akkor is, ha nem is olyan régen olyan nevek játszottak itt, mint a két Milito, Piqué kölcsönben, Aimar, Zapater, Sergio García...
Guardiolának a védelem összetételén kell majd a legkevesebbet gondolkoznia, mivel Piqué sérülése miatt pont annyi védője, mint amennyi játszani fog, így (ha nem most jön el egy fiatal játékos ideje) az Alves, Mascherano, Puyol, Adriano négyes a legvalószínűbb variáció. A középpályát már nehezebb megjósolni, de nem lepne meg, ha ma egy „tartalékosabb”, Keita, Thiago, Fábregas trió helyettesítené a legerősebb hármast. Xavi állapotáról ugye nem sok biztosat tudunk, Iniesta és Busquets pedig hadd pihenjen, lesz még egy pár fontos mérkőzés idén, amikor szükség lesz rájuk. Messi nyilván kezd, mellette pedig a Milan ellen pihenő Alexis és Pedro kerülhet be a kezdőbe. Azt nem tudom, hogy jó meccs lesz-e, de hogy küzdelmes, az biztos. Az egyik legfontosabb kérdés azért mégis az lesz számunkra, hogy mire képes Pintér világszínvonalú középpályások ellen.
Várható kezdők:
Valdés - Alves - Mascherano - Puyol - Adriano - Keita - Thiago - Fábregas - Pedro - Alexis - Messi
Roberto - Álvarez - Silva - Paredes - Abraham - Pintér - Dujmovic - Lafita - Aranda - Obradovic - Postiga
TV: Sport2, 20.00
