Zaragoza - Barcelona 1-4 (1-2)
Az eredmény alapján könnyűnek tűnő, de valójában igen komplikált meccsen van túl a Barcelona. A tartalékos összeállítású középpálya, egy-két játékos gyenge egyéni formája és a minősíthetetlen állapotú gyep együttesen szinte teljesen tönkretették az együttes megszokott játékát. Az összecsapást végül kizárólag az egyéni képességek közti differenciák döntöttek el - ezek szuperpozíciója annyira a Barca felé billentette a mérleg nyelvét, amit semmi egyéb körülmény nem tudott ellensúlyozni. Ezzel egy napra mindenképp jó helyzetbe hozta magát a csapat, a középpálya sztárjainak kiosztott extra pihenő (és a nagyobb kockázatvállalás) pedig kamatostul térülhet meg a későbbiekben.

Zaragoza - Barcelona 1-4 (1-2)
Az eredmény alapján könnyűnek tűnő, de valójában igen komplikált meccsen van túl a Barcelona. A tartalékos összeállítású középpálya, egy-két játékos gyenge egyéni formája és a minősíthetetlen állapotú gyep együttesen szinte teljesen tönkretették az együttes megszokott játékát. Az összecsapást végül kizárólag az egyéni képességek közti differenciák döntöttek el - ezek szuperpozíciója annyira a Barca felé billentette a mérleg nyelvét, amit semmi egyéb körülmény nem tudott ellensúlyozni. Ezzel egy napra mindenképp jó helyzetbe hozta magát a csapat, a középpálya sztárjainak kiosztott extra pihenő (és a nagyobb kockázatvállalás) pedig kamatostul térülhet meg a későbbiekben.

Valdés (8) - A tizenegyesen lehetne vitázni, de azt gondoljuk, hogy az ilyen eseteket le kell fújni - butaság volt odavetődni, elég világosan látszott, hogy nem tud vele majd azonnal kapura fordulni a csatár. Persze ezt a hibát maradéktalanul jóvá tette a hárítással. Egyébként kevesebbet volt lábbal játékban a szokottnál, és egyszer tőle igen szokatlanul passzolt a közönségnek, de a kapusmunka klasszikus, lényegi részét hiba nélkül, bravúrokkal megfűszerezve végezte.

Alvés (6,5) - Talán Adrianot ellensúlyozandó, talán a bizonytalankodó Keita miatt, de valamivel óvatosabban merészkedett előre. Egy picit -teljességel hihetetlen módon- felőrölte a fizikai küzdelem is, és meggyőződésünk, hogy a fejjel blokkolt lövés is "benne maradt". Védekezésben hozta magát, bemutatott látványos szereléseket, de párszor elrontotta a tolódást. (Friss hír, hogy valami sérülése van, elvileg semmi komoly - mindenesetre ma nem edzett.)

Mascherano (7) - Bár ordító butaságot nem csinált, de igencsak meggyűlt a baja Arandával (illetve a partjelzővel...). Érdekes kérdés, hogy vajon miért rá maradt a drabális csatár deaktiválása, amíg Puyol többnyire a virgonc Lafitával rohangált. Tizenhárom hosszú indításából tizenkettő célba ért, ez igen szép mutató.

Puyol (8) - 0-1-nél elég gyatrán festett a rövidtávú jövőkép, a gólja gyakorlatilag megfordította a meccs lélektanát. Az emberével jól bírkózott, rengeteg labdát takarított el középről. Kapitányhoz méltóan vezér és kulcsfigura volt.

Adriano (7) - Aktív és masszív volt, jól csatlakozott be előre, különösen az első félidőben tűnt ki, amikor a csapatjáték úgy egyébként akadozott. A beadásai általában jónak minősíthetőek, Messi one man showja után viszont érthetetlenül ostoba megoldást választott. Neki személy szerint jól jön, hogy most további három bajnoki következik sorozatban, lehetősége lesz igazán formába lendülni, és bejelentkezni a bal hátvéd posztra a BL-re is - erre minden esélye megvan.

Keita (4,5) - Gondolkoztunk rajta egy darabig, hogy kellene karakánul, de találóan leírni, és végül reggel, a budin ütött be a büdös egyszerű megoldás... Szorítkozzunk a tényekre: a sárgájánál gavallér módon annyit írtunk fel, hogy "narancssárga", ami azt jelenti, hogy ha ellenfél csinálja, akkor habzó szájjal követeltük volna a pirosat. Van olyan bíró, akinél a kezezése is más megítélés alá esett volna. Szűk egy órája alatt összesen egy labdát szerzett. A legdurvább talán mégis az volt, hogy emberhátrány dacára is pariban volt a Zaragoza egészen Busquets beállásáig. Kicsit csalódottak lehetünk, érdekes lett volna látni, hogy jelenleg mire képes a Thiago-Fabregas duó középen, de ezen a meccsen ez nem derülhetett ki.

Fabregas (7) - Busquets beállásával mintha kiszabadultak volna a rabságból Thiagóval. A helyzetét megint nem lőtte be, amiket meg biztos értékesített volna, azokat a társai szerencsétlenkedték el.

Thiago (7) - Egy időre még szűrő pozícióba is visszakényszerült, ott azért nem volt meggyőző, de összességében ez a meccs nagyon jó tanulási lehetőség volt neki: nehéz helyzetből álltunk fel, testidegen pozícióba kényszerült, és szinte a végéig tökéletes koncentrációt követelt, hiába az emberfór. Ha ilyenek tapasztalokból összegyűjti Xavi bölcsességének mondjuk csak a felét, akkor is a világ öt legjobb játékosa közé emelkedhet pár éven belül.

Pedro (5,5) - Lőtt egy csapatszinten tulajdonképpen semmitérő gólt, aminek mégis óriási hozadéka lehet egyénileg. Ettől függetlenül megint beszilvóriumozott kecskepásztort idézett a játéka, védekezésben sem volt ezúttal annyira hasznos, a legviccesebb jelenet pedig talán az volt, amikor behúzták neki jogtalanul a lest - és ezzel mentették meg a hátsóját, mert egyébként sem sikerült a ziccerben ácsorgó Fabregashoz továbbítania. Mi nem lettünk optimistábbak vele kapcsolatban.

Messi (8,5) - A szezon hajrájában tulajdonképpen általában annyi a kérdés, hogy hányan képesek a csapatból felnőni mellé. Ha két-három társa jól játszik, az általában elég. Minden további nélkül kerülhetett volna megint 4 vagy akár 5 gól is a neve mellé, de tőle szokatlan módon rontott el óriási helyzeteket, az első találatánál is volt némi szerencséje. Tizenegyest viszont így kell lőni, addig cseszegettük, hogy csak megmutatta.

Sanchez (8) - Csupaszív játéka végre kézzel fogható eredményeket hozott, különösen a második gól előtti teljesítménye kiemelendő. Van egy olyan mondás, hogy a nagy csapatokat az különbözteti meg a szimplán jó együttesektől, hogy belövik a helyzeteiket. Ez persze nem teljesen igaz, de Alexisre levetítve most megállja a helyét: az a finesz, a váratlan, ami az elmúlt meccseken rendre nem sikerült, most többször is bejött, és ez a mezőny fölé emelte a chileit. Messi időnként pörölt vele ezúttal is, de tudjuk ezt be a jobbító szándéknak - cserébe a végén Sanchez olyan labdával kínálta meg, amire az ínyencek is csak elégedetten csettintenek.

Busquets (-) - Tulajdonképpen nem volt nehéz dolga, egy már megvert ellenfelet kellett zaboláznia, de most domborodott ki igazán látványosan, hogy mit jelent az, ha a pályán van.

Image credit: totalbarca.com