Valencia - Barcelona 1-1 (1-1)
A bajnokság idén igazi vidámpark volt a Barcelona számára - kis móka itt, showműsor ott, bohóckodás amott. Persze, amikor apu elfáradt a sok körhinta, dodgem, óriáskerék meg hullámvasutazás után, és kicsit szabadjára engedte a porontyait (itt sántít a párhuzam, mert ilyenkor normális szülő a restibe megy, nem az orvosi ügyeletre), a rosszcsont kölkök azonnal beosontak a Szellemkastélyba, pedig a denevérektől betegesen írtóznak. Most is sikerült a mindenfelől rájuk rontó, meglepően élethű bőregerektől kínosan látványosan berezelni, s a gatyacserét ugyan mindenki megúszta, de csupán a legkisebb fiú viselkedett igazán bátran, mert ő korábban bérijesztgetőként dolgozott ugyanitt.
Valencia - Barcelona 1-1 (1-1)
A bajnokság idén igazi vidámpark volt a Barcelona számára - kis móka itt, showműsor ott, bohóckodás amott. Persze, amikor apu elfáradt a sok körhinta, dodgem, óriáskerék meg hullámvasutazás után, és kicsit szabadjára engedte a porontyait (itt sántít a párhuzam, mert ilyenkor normális szülő a restibe megy, nem az orvosi ügyeletre), a rosszcsont kölkök azonnal beosontak a Szellemkastélyba, pedig a denevérektől betegesen írtóznak. Most is sikerült a mindenfelől rájuk rontó, meglepően élethű bőregerektől kínosan látványosan berezelni, s a gatyacserét ugyan mindenki megúszta, de csupán a legkisebb fiú viselkedett igazán bátran, mert ő korábban bérijesztgetőként dolgozott ugyanitt.
Így január-február tájékán rendszeresen teleszalad a puttony akkor is, ha sorsolás szeszélye nem egy valenciai túrát dob éppen, ezzel mindannyian tisztában vagyunk. Most erre jött pluszban egy sokat követelő Clásico a hét közepén (igen, tudjuk, rengeteget pihenhettünk azóta), illetve a kijelenthetően mumussá előlépő Valencia, akik az utóbbi néhány évben rendre nem csak eredményben, hanem a mutatott játékban is megszorongatják, sőt adott esetben felül is múlják a Barcát. Érzésem szerint ezt sikerült betetézni egy rosszul összeállított kezdővel is, aminek a vége ez a meglehetősen nyögvenyelős mérkőzés lett.
Viszonylag kevés csapat van, aki egy Bernabeu-Mestalla kombóra nem írná alá azonnal a megajánlott dupla ikszet, és így utólag is az a kicsi szerencse, ami szerdán hiányzott, most inkább mellettünk volt, szóval az eredményeket tekintve különösebb panaszra egyelőre semmi ok.
Persze az utóbbi hetek eddig nem tapasztalt bukdácsolása felrajzol néhány kérdőjelet a korábban szinte makulátlan lőlapra, ami aggaszthatja az egyszeri drukkereket. Sajnos a visszaesés és Vilanova ideiglenes távozása látványosan összecsenegenek, és ez egy olyan tényező, amit a korábbi évek tapasztalatai alapján lehetetlen megítélni, így keresztbetett ujjakkal fohászkodni tudunk csak - Tito egészségéért, és a csapat sikerességéért.
Minden mást tekintve viszont, ha van olyan "gödör", ami miatt nem esünk pánikba, akkor ez a mostani szerintem az. A szokásos év eleji formahanyatláson túl mindenképp némi szerkezeti problémát is felfedezni véltem az utóbbi időben. A Valencia és a Real is a mérkőzés bizonyos szakaszaiban igen agresszív presszinggel rukkolt elő, és ezzel nem nagyon tudtunk mit kezdeni. Hasonlóan fojtották belénk a szuszt, mint ahogy normálisan mi szoktuk az ellenfelekbe.
Erre egyszerűen nem jó válasz Iniesta eröltetése bal szélsőként. A védelem mögött tátongó óriási területek befutásában ő szinte használhatatlan - betenni a labdát mögéjük, az az ő igazi asztala. Messi szintén látványosan eltolta az arányokat a "futójáték" felé, vagyis megpróbálja összeszedni a labdát a félpálya környékén, majd azt felhordani a támadóharmadba, és ott indítani a kombinációt. Kevés példa volt arra, amikor volt az üres területre a leshatárról befutó ember, és az irányító be is vállalta a hosszabb indítást, de kétségtelen, hogy ezek voltak a legjobb akcióink (Cesc illetve Villa helyzetei, Alba néhány sprintje).
Biztos vagyok benne, hogy lassan el fog kezdeni a játékunk újra javulni, ha sikerül a taktikában újra eltalálni a megfelelő arányokat. Addig is mindenképp üdvös lenne, ha az elképesztő minőségű cseresort egy picit aktívabban használná a szakvezetés, hiszen néhány játékos esetén érezhető fáradtság lépett fel, és egyébként is rotációpárti vagyok.
Valdés (8) - Nem tudom, hogy valaha is leírhattam-e már blogon, úgyhogy gyorsan megragadom a kínálozó (s remélhetőleg egyszeri) alkalmat: pontot mentett. Volt néhány jó ütemben lehúzott beívelése is, úgyhogy összességében méretes pacsi.
Alvés (6) - Viszonylag sok passzot szórt el, és a védekezésben is akadtak gondjai. A legnagyobb kérdés vele kapcsolatban valószínűleg az, hogy a gólnál az az ő embere volt, vagy sem. Én azt gondolom, hogy a védelmi vonallal együtt mozgott, és Banegára egy középpályásnak, leginkább Xavinak, esetleg Pedrónak kellett volna visszazárni.
Piqué (5,5) - Klasszik tripolárisként egyszerre alakította Nyakiglábat, Csupahájat és Málészájat. A baj akkor kezdődött, amikor a minden hájjal megkent középső védő tanári helyezkedés után elvitte a labdát, majd hirtelen átváltott málészájú balekbe. Mindegy, jegyezzük meg, hogy szabálytalankodott egyet, és mégis lehozta lap nélkül a meccset - apróbb szépséghiba, hogy a jól megérdemelt büntikártáyáját gyakorlatilag áttestálta Mascheranora.
Mascherano (5,5) - Sokat elmond a teljesítményéről, hogy le kellett kapni - persze benne volt, hogy figyelmeztetéssel játszott, de azért pusztán emiatt ritkán váltunk. Egyszerűen egy az egy ellen gyenge volt, és hát mivel nem zsigeri védő, így ezt a fantasztikus helyezkedésével nem tudta kompenzálni - sőt, korábban ugye pont fordítva volt...
Alba (7,5) - Nagy kár, hogy a gól előtt ő is hibázott, de ez benne van az ő túlpörgetett játékában. Mindazonáltal rengeteg labdát szerzett, és amikor volt rá lehetősége, akkor begyújtotta a rakétáit. Egyébként az ő játéka mutatja merre van az előre szerintem, tegnap kifejezetten jól jött volna egy Tello az utolsó fél órára.
Busquets (7) - A védekező feladatait jól ellátta, sokszor nyomás alatt volt kénytelen passzolni, ami egyrészt az erőssége, másrészt ha nincs kinek adni, akkor ő sem tudja megbűvölni a bogyót, hogy az átszublimáljon egy-két védőn. Az tuti, ha két játékost vihetnék el szabadon a Barcából a saját csapatomba, akkor ő lenne a másik.
Xavi (6) - Nem tudom, amikor nem érez rá a csízióra, akkor gyakorlatilag hátráltatja a csapatot, mert védekezésben egyre kevésbé hozza sajnos magát. Volt néhány zsugázás, ami tőle indult, de összességében ez igen halovány volt.
Fabregas (6) - Elsősorban Messihez fűzi telepatikus kapcsolat, ezt most is előhúzták a kalapból, viszont Xavival párban könnyen megfeneklenek, ha komolyabb nyomás alatt kell kihozni a labdát. Túl keveset mutatta magát rövid passzt kérve, ezzel nem igazán segítette Busi és Xavi munkáját, de ezt nem elsősorban az ő nyakába varrom, Cesc egyszerűen más karakter - hamarabb kellett volna Iniestát visszahúzni a helyére.
Messi (6,5) - Mindig nehéz megítélni a teljesítményét, mert ugye keveset melózik (kivéve ha épp olyan napja van, hogy mindenhol ott van), de többnyire akár hat-nyolc gólveszélyes szituációban is egyedüli kulcssszereplő tud lenni, vagyis megteremti a különbséget, hogy egy újabb reménytelenül elcsépelt kifejezést villantsunk. Most ez a szokásos hat-nyolc inkább csak három volt, mezőnyben pedig konkrétan idegesítően gyengén játszott, főleg a lendületes támadások közben bemutatott labda nélküli ácsorgásai bosszantottak fel. Sokszor csak és kizárólag akkor hajlandó megmozdulni, ha ő dirigálhat - hát nagy lófaszt, kérem alásan.
Pedro (6,5) - Rájöttem, hogy ő az Antimessi. Szóval vegyétek mindennek az ellenkezőjét, amit Messiről írtam. Kiharcolta a tizenegyest, amivel a napi jócselekedete megvolt, ha az egyetlen igazi kontránkat nem töketlenkedi el, nem is lenne mit a szemére vetnünk. Azt magyarázza viszont el nekem valaki, hogy mekkora agysebésznek kell ahhoz lenni, hogy a tíz másodperces sprint alatt arra a következtetésre jusson, legjobb lesz a sutábbik lábával a sűrűjébe passzolni, a tök üresen száguldó Jordi Alba helyett.
Iniesta (5,5) - Már pedzegettem, hogy kulcsszereplőnek tartom a gyenge produkcióban. Személyes okok miatt nem szívesen írok róla negatívat, de egy ideig direkt külön figyeltem, mit ügyködik, és sajnos kénytelen voltam konstatálni, hogy nem sok hasznosat. Teljesen kiesett a meccs ritmusából, szinte kizárólag meglehetősen indifferens szituációkban, a félpálya környékén tudott a labda közelébe férkőzni, de akkor is igen nagy hibaszázalékkal oldotta meg a helyzeteket. Fabregas kiválása után valamelyest magára talált eredeti posztján, de komolyabb plasztikázást már nem tudott a teljesítményén végrehajtani. Végtelenül szomorú vagyok, azzal együtt, hogy továbbra is tartom, hogy túl megfontolt ő balszellőnek.
Puyol (6) - Stabilabbak lettünk vele, de néhányszor elég könnyen zárta ki a játékból Soldado.
Villa (6) - Behoztuk, hogy rúgjon egy gólt, Alvés odatette a lábára a forintos labdát, ő meg roppant gyámoltalanul mellé paskolta. Más kérdés, hogy nincs olyan csatárunk, aki ezt jobban oldotta volna meg - Messi valahol harminc méterrel lemaradva sétálgatott, a többiek meg valószínűleg még nagyobb homályt lőttek volna.
