Igen, biztos azok csengenek füleinkben. Biztos azokat látják szemeink - és ismeretlenségükben nem tudják őket hova tenni. Hiszen hiába forog a Föld, hiába dallamod mesés komponáltsága - ha egyszer a gazdaság szarban van, ha egyszer a rendszeresen rosszul belépő üstdob mindig elront mindent. Mintha te lennél Tom, Jerry a kapu, és a célt érhetetlenségében szimbolikussá váló hajsza a góllövés, amelynek rögös útján mindig te csúszol el a banánhéjon, mindig alattad szakad be a föld, és mindig téged vág fejbe az általad bekészített vasserpenyő meg bowlinggolyó. Esetleg szülővároskád levegője a magyarázat mindenre? Valami vegytiszta szürreálissal tölti tüdejét, ki azt beszippantja? Netán maga a nagy Alejandro, földid és druszád, rendezett téged? Te volnál a Vakond? Na de akkor mi a vakond-ok? Hehe: jó, jó, semmi szóvicc! Viszont arra azért rá kellene jönnünk, mi is ez az egész veled... Hm, te mit gondolsz?

Igen, biztos azok csengenek füleinkben. Biztos azokat látják szemeink - és ismeretlenségükben nem tudják őket hova tenni. Hiszen hiába forog a Föld, hiába dallamod mesés komponáltsága - ha egyszer a gazdaság szarban van, ha egyszer a rendszeresen rosszul belépő üstdob mindig elront mindent. Mintha te lennél Tom, Jerry a kapu, és a célt érhetetlenségében szimbolikussá váló hajsza a góllövés, amelynek rögös útján mindig te csúszol el a banánhéjon, mindig alattad szakad be a föld, és mindig téged vág fejbe az általad bekészített vasserpenyő meg bowlinggolyó. Esetleg szülővároskád levegője a magyarázat mindenre? Valami vegytiszta szürreálissal tölti tüdejét, ki azt beszippantja? Netán maga a nagy Alejandro, földid és druszád, rendezett téged? Te volnál a Vakond? Na de akkor mi a vakond-ok? Hehe: jó, jó, semmi szóvicc! Viszont arra azért rá kellene jönnünk, mi is ez az egész veled... Hm, te mit gondolsz?

Tartalomjegyzék

A tárgyi bizonyítékok áttekintése..................................................Első rész
Pszichológiai szaknapló.................................................................Melléklet
A bíróság tenyerébe temeti arcát..................................................Második rész

Első rész

Negyvennégy. Bizony: negyvennégy. Ez az Alexis-szám! No nem holmi jegyek összege, ó, nem! Hát akkor? Nos, kedvenc chilei mesefiguránk éppen ennyi százalékát töltötte pályán a csapat - A Csapat! - pályán töltött játékperceinek. Huh. Ez valami olyasmi, amibe rögtön beleizzad önjelölt nyomozói homlokunk: elegendő ez, hogy a személyi aktája minden puzzle-ját egymáshoz illesszük, és felgöngyölítsük a vele kapcsolatos gránátvörös-kék sportszakmai ügyet? Messze nem egyértelmű a kérdéses dolog állása, úgyhogy érdemes mindezt statistikai retinánkba részletesebben is beleégetni, mielőtt itt Holmes és Watson módjára összedugjuk fejünket a bíróságnak benyújtandó anyag fölött.

Íme Bütyök idei szereplése és szerepeltetése sorozatok szerinti bontásban:

Na de most hess, számok - és jöjj, Oszlopdiagram, téged szeretünk, mutasd az utat!

Bólintva mondhatjuk hát: rendben, legyen ez a keret. Ezt kell szem előtt tartani. A kevesebb játékperc nagyobb pontosságot követel. Mintha kávézaccból jósolnánk: ez esetben roppant részletes és türelmes analízisre van szükség, hogy az egyes szemcsékből végül kiolvashassuk azt, amit kell.

Először is merengjünk el azon, hogy mit is kellene játszania Kiskockának!

Nos - a csapat szerkezetét, játékbeli irányultságát, a kiadó helyek pozícióját, és persze mindenekelőtt Alexis egyéni attribútumait figyelembe véve -, tömören szólva: támadót. Mégpedig olyan támadót, aki jó zavaró védekezésben; aki képes tartani a labdát; aki le tudja kötni a rá kiosztott védőt - esetleg szükséget teremt egy másik kizárására -; egy az egyben képes megverni a vele szemben állót, sőt, többségében ezt teszi; ütem-és területelőnyt tud szerezni a csapatnak; közvetlen gólveszélyt jelent - erről még lesz szó -; és birtokában van még egy speciális képességnek: az alázatnak. És nem csak valami égbekiáltott fogalmi szinten, hanem a gyakorlatban igencsak tetten érhető módon: az alázatnak, hogy képes Messi lábai alá játszani.

Persze ezzel nem mi öntjük először viaszba Guardiolát, de ennek a paraméterhalmaznak mégiscsak van egy igen jelentős vonása csatáraink - Villa, Pedro, (Tello) - kupacát szemlélve: Alexis az egyetlen, aki minden elemével rendelkezik. Sőt! Nemcsak hogy rendelkezik, de minden egyes neki kiosztott posztot kiemelkedő kreativitással és nyughatatlan hangyaszorgalommal igyekszik bejátszani. Tovább mehetünk: ennek köszönhető, hogy abszolút nem az alkatára kalibrált pozíciókban is elképesztően hasznos játékot tud nyújtani. Hiszen egyébként kinek jutna eszébe Ibrahimovic-jelmezbe bújtatni Vidort, a legkisebb törpét? Pedig jelentem: ez megtörtént. Sánchez ugyanis amolyan todo en uno játékos: a releváns három csatárunk közül az egyetlen, aki egyforma - jó - színvonalon tud teljesíteni mindkét oldalon, de ami egészen hihetetlen: a középső, zsúfolt homokozóban is akkor járunk a legjobban, ha őt küldjük be, hiába a 'kisvödör - kislapát' örök bölcsesség. Ő lenne tehát a támadósorunk mindenese: ott játszik, ahol kell. Ezen a tényen ne fussunk át felületesen: megfelelő formában felbecsülhetetlen értékű lehetne a játéka! A kérdés most már tehát a megfelelő forma: támadásban és védekezésben egyaránt!

Az említett alkalmazott variációs lehetőségek (a.k.a. kreativitás) felől közelítsünk! Tematizálunk: megnézzük miből is áll Atacama Boy tudásportfóliója az egyes pozíciókban!

1. téma/1. variáció, BL, 2.forduló: Benfica. Példa arra, hogy a balszélen kapott labdából hogyan csinálhat direkt helyzetet egy profi. A portugál védők láthatóan két vonalban helyezkednek, Sánchez ritmusban leköveti a védelem együttmozgását, majd - ütemtelenül - visszajátszik a vonalak közé beszökő Messinek. Artur hatalmasat véd.

1. téma/1. variáció, Bajnokság, 15. forduló: Betis. Teljesen hasonló a szituáció - az viszont mindenképpen említésre méltó, hogy a játékintelligencia dominálni tudja az alázatot, vagyis az, hogy ez esetben Alexis a másodvonalban érkező Xavit választja - egyébként finom módon: köténypasszal -, nem pedig a tolódott védelmi hatos szorításában lévő Messit.

1. téma/2. variáció, Bajnokság, 9. forduló: Rayo. Példa arra (általában is), hogy mi történhet akkor, ha az ellenfél kis területre próbálja szorítani a baloldali gyermekeinket. A bedobás után Alba és Alexis két villámpasszal üres területet szerez, Nyuszi úr elviharzik, a középre játszás után ebből születik a harmadik gól. Hozsánna!

1. téma/3. variáció, BL, 2. forduló: Benfica. Példa arra, hogy a látszólagos emberfogásból hogyan lehet a védő visszatartásával ütemelőnyt szerezni. Két Pirosmezes Pokróc is kizár Sánchezre - jelzi a vele kapcsolatos védelmi álláspontot -, és a statikus helyzetből nem is mozdulhatnak, hiszen akkor Bütyök elindulhatna befelé. Mivel Jordi Alba lendületből érkezik, ezért a néhány méter hátrány mit sem számít - neki amúgy sem -, a szélső védő pillanatnyi visszatartásának köszönhetően tehát könnyedén manifesztálódik a beadás. A vége Messi-fejes és Fartúró Arturó védése.

1. téma/3. variáció, Bajnokság, 6. forduló: Sevilla. Maga a támadás dinamikusabb, de a séma ugyanaz: a szélső védőt "megfogja" Alexis pozíciója, egészen addig nem tehet semmit, míg nem megy tovább a labda a mélységből érkező Albának. Ez egyébként a 2-0-át követő újraéledés első jelei közül egy: Pedro érkezik az ív becsapódási pontján, nagyon jó a lövése - ezt mentik az andalúzok a kapufák közötti mészvonalról.

1. téma/4. variáció, BL, 1. forduló: Szpartak. Igen, bizony - akár. Ha megfelelő a játék pozíciója, akkor Sánchez hagyományos szélsői szkilleket is képes villantani. (Persze ez nem túl gyakori, mert a csapatnak nem célja a játék ilyen irányultságú alakítása.) Tulajdonképpen az egyetlen üres pontra érkezik az beadás - és nem, a védők nem hibáztak - a kapus esetleg -, pont az egyikőjük felett - pont a másik elé: pont Messi bucijára. Pont. Ha tartalmilag nézzük a dolgot, akkor ezt a meccset ez az ívelés hozta.

2. téma/1. variáció, Bajnokság, 3. forduló: Valencia. Példa arra, hogy Kiskocka általában mivel is operál a rosszláb oldalon. Rovarmozgékonyságának köszönhetően számtalanszor indít testcsellel kifelé, hogy aztán a védőnek hirtelen okozott ütemhátránnyal visszaforduljon az alapvonal irányába, ott besuhanjon, majd középre játszon. Itt is ez történik - Cesc fölévágja a meccslabdát.

2. téma/1. variáció, BL, 1. forduló: Szpartak. És megint: itt egy szélre érkező indítással komótosan lépked úgy húsz métert, majd a tizenhatos környékén hirtelen rágyorsít, az addig területet fogó másik védő az általa látott lendületkülönbségtől megijedve kizár, Alex koma pedig éppen a helyére játsza vissza a labdát az érkező Pedrónak.

2. téma/1. variáció, Bajnokság, 23. forduló: Getafe. És még egyszer: csak a friss élmény kedvéért. A Getafe ellen is éppen ilyen játékhelyzetből alakult ki a félidő végi Thiago-féle kicsiarakás.

2. téma/2. variáció, Copa del Rey, 2. kör: Córdoba. Példa arra, hogy tud ám mást is a jobbszélen! Ha elegendő terület van, sőt, elég, ha megfelelő a játék üteme, akkor indítások, kényszerítők révén sokszor ad direkt, az akció befejezését irányzó passzt előrefelé. Ez itten a második gólunk a mórok városában, de nagyon hasonló szituáció eredményezte a most hétvégi Messi-kapufát is (csak ott védelmi tömörülés volt, és ezért fel volt emelve a kulcspassz).

2-3. téma/3. variáció, Bajnokság, 15. forduló: Betis. Példa, mely átvezet egyik témából a másikba. A dolog azért érdekes, mert tulajdonképpen elmozgás, ugyanakkor szokatlan helyű és irányú (definiáltan a jobbszélen és kifelé). Nagyon semlegesnek tűnik az egész, a támadásunk teljesen statikus: éppen ezért annál érdekesebb, ahogy a kollektív sétába Alexis egy hirtelen megugrása bezavar, és az őt lekövető védő miatt megbomlott zöld-fehér zsebbe bebújhat Adriano. Fél pillanat - és lövés lett a dologból.

3. téma/1. variáció, BL, 2. forduló: Benfica. Példa feltolt védelem mögötti üres területekre történő bemozgásra. A luzitán sor tolódottságát kihasználva lő ki a startgépből a Kicsi Indián, Xavi passza olyan, igen, ááá, meg sem próbálom körülírni... (Visszatérünk az akció végére - elöljáróban annyit: nem lett gól.)

3. téma/1. variáció, BL, 3. forduló: Celtic. Példa (nem annyira) visszazáró védelem mögötti üres területekre történő bemozgásra. A két ábra között - elnagyolva - húsz méter a különbség: a Celtic hátrébb veszi fel a defenzív pozíciót, de azért nem játszik Chelseat. Iniesta mesepassza megy is az üres területre Sánchezzel együtt. (Ide is visszatérünk még: itt sem rezdült a háló, ugye.)

3. téma/2. variáció, BL, 3. forduló: Celtic. Példa kombinációs játékból történő bemozgásra. De ez itt példa létszámhátrányos helyzetkialakításra is - továbbá iskolapélda labdatartásra (ez az állóképből sajnos nem fog látszani). Messi akciót nyitó indítását Alexis a tizenhatoson belül veszi fel, majd a rá mozduló két védő között megtartja és kijátsza a szélen így üresen maradt Pedrónak, akinek a középre lőtt labdájára már érkezik Messi. (Ha így nézzük, akkor roppant furcsa, de akár háromszögelésnek is felfoghatjuk a dolgot.)

3. téma/2. variáció, Bajnokság, 17. forduló: Valladolid. Hasonló az alapanyag, rosszabb a fűszerezés: Thiago kifelé mozgása segít, de a Messi indítását újfent a tizenhatoson belül felvevő Sánchezt ezúttal jó ütemben zárja ki a védője. Szöglet.

3. téma/3.a. variáció, Bajnokság, 5. forduló: Granada. Felvezető példa arra, amire először csak vakarni fogjuk a fejünket. Khm, szóval: Chilechico itt centerpozícióban van, és nem véletlenül, mert bizony centert is játszik. A behúzott védelmi ívekből egy 6-2-es defenzív leosztás látható, amelyben Alexisre éppen három ember jut, míg ő maga az egyedüli katarfándéjsönös legény a tizenhatos gátján. Érdekes, hogy Xavi mégis megpróbálja megjátszani - jó, jó, nyilván a sietség és kényszer is benne van, elvégre 82. perc, állás: 0-0 -, az pedig még inkább, hogy kinyomhatatlan kullancs módjára Dugó elfejeli a beadást.

3. téma/3.b. variáció, Bajnokság, 5. forduló: Granada. Példa a centerjátékra. Fizikális paraméterei ellenére Sánchez hihetetlen jól és agilisen fedezi a labdát. A vészesen pergő homokórára nézve Messi elkeseredésében úgy tud helyzetet csinálni, hogy bár közelről, de valósággal fellövi Kiskocka lábaira a labdát, majd így szabadon átfutva a külső védelmi vonalon, a chilei által megfelelő ütemben visszatett gömböt kapura küldi. Nem írom le mi a vége: nem eresztem ki a szellemet  palackból, hiszen nyakunkon a szombat.

Az eddigiek ismeretében most jött el a pillanat, amikor érdemes rátérni Nazcachico góljaira! Megcsömörleni nem fogunk - négy darab -, az viszont igen érdekes, hogy az alkatát tekintve mindössze egyetlen beragasztott golyócska nem atipikus - mégpedig az utolsó:

BL, 2. forduló: Benfica. Maga a szituáció nem éppen csapatidegen, a szélső - főleg bal oldali - kombinációk még Alba-Messi leosztásban sem feltétlenül szokatlanok, ugyanakkor az ilyen ütemelőnyökből kialakult visszajátszások rendszerint a tizenegyes pont magasságába érkeznek. Itt ellenben szabályos centerbejátszás lesz a dologból - mondjuk ez esetben nem is nagyon van második vonalban érkező középpályás -, amivel kapcsolatban két apróság emelhető még ki. Egyrészt Messi zsenije, ami pikkpakk felméri a csillagállást, másrészt - és főleg - Sánchez harcossága, ami miatt ebből - a kettős belső védős szorítás ellenére - is gól lesz.

Copa del Rey, 2. kör: Córdoba. Erre kár túl sok szót vesztegetni: ez még Bütyök akaratossága ellenére is érthetetlen. Mármint andalúz részről.

Copa del Rey, 2. kör: Córdoba. Ezt sem szabad nagyon bonyolítani: a támadás már önmagában elég kusza. Az még hagyján, hogy Dani osztja a kulcspasszt, elvégre ő középpályásként is funkcionál - ld. elmúlt évek brazil válogatottja -, az sem meglepő, hogy Tello úgy lövi ezt a helyzetet, ahogy (mindig így teszi - jelentem: még sose ment be), de hogy mindez egyszerre történjen egy teljesen felbolydult védelem közepette és a kipattanóra még Bartra is érkezzen, na az már egy kicsit sok...

Bajnokság, 23. forduló: Getafe. Végre hát! Dicsértessék! Az első Alexis Alexis-gól idén. A védelmi hatszög szerkesztési hibáira két pont - az oktatófilmbe illő bemozgás és az igazi Zidane jelenléte - hívja fel a figyelmet. A többi történelem és könnyes emlék.

Meghúzni a fülét nyilván már ezek miatt sem kell, ugyanakkor attraktív képességeinek esszenciáját a következő diák sokkal jobban mutatják:

Bajnokság, 5. forduló: Granada. Sánchez egymaga csinál - konkrétan a semmiből - egy gólt - csak Pedro van olyan morbid, hogy fölétessékelje a kimazsolázott lehetőséget. Labdaszerzés, rágyorsítás, testcsel, csel, passz üresbe - kivonatos, tisztára párolt Alexis. És persze kivonatos, tisztára párolt Rodri koma.

Bajnokság, 15. forduló: Betis. A bemozgás kvintesszenciája! Ha a védő nem tart vele, akkor Messi passzol és Sánchez van ziccerben, ha pedig vele tart - ez történt -, akkor Messi mozoghat a neki felszabadított üres területre: ezt definíciószerűen gólnak nevezik a nagykönyvek. Hiába fut az akció kettő a négyben (hétben), már az elcsípett pillanatban érezni lehet, hogy ebben a felállásban nincs menekvés, sem kegyelem.

Bajnokság, 15. forduló: Betis. Megharcolt labda, egy Xavi-szintű beforgással Madridig küldött visszafutó ember, Messi hirtelen felvett statikus pozíciója (így nyílthatott ki végleg a jobb oldal), majd...

... egy tökéletes mélységi indítás Pedrónak. Meccslabda és negyedóra nyugalom: na ettől a Kanári fosztott meg minket. Kiskocka ellenben Rubik-szerű sokszínűséggel operált.

Bajnokság, 16. forduló: Atletico. Személyes kedvencem: A kapott ütemváltó vertikális indítást megszelidítve Alexis kilép a rá felügyelő védelmi háromszögből. A jelölt üres területről indítja a passzt Messi irányába, akinek a mozgása rögtön visszább tolja a védőket - ráadásul mivel Sánchez tovább mozog, ezért a figyelmük is megosztott, és mire helyesen dönthetnének, Messi lába már lendül a boksznál. Kétségtelenül kell az egészhez az argentin jelentette dimenziókülönbség, de ennek a gólnak akkor is legalább a hatvan százaléka Bütyöké. És itt bizony nem a Lószar FC volt az ellenfél, hanem Európa taktikailag egyik legjobb csapata.

Álljon még itt - bírjátok? - egy audiovizuális bizonyíték a labdatartást illusztrálandó. Igen, jól látjátok, a golyó lekezelését követően ez lényegében véve érintés nélkül zajlik - három ember között! Eredetileg a bajnoki clásicón Xabi Alonsóval szemben elkövetett technikai merényletet akartam illeszteni, de holmi szerzői jogok közbeszóltak.

Megvolt ez is? Akkor jelentem, ez így ennyi volna - él még mindenki? -, az offenzív dimenziók boncolását nemcsak szervi szinten, de a sejtelemzés mikroszkopikus köreiben is elvégeztük.

Nem esett ugyanakkor szó a gránátvörös-kék szempontunkból kritikus védekezésről és visszazárásról, amelyeknek éltanulóját, Pedrót, a jómúltkor bizony kénytelenek voltunk egy alapos szülői megrovásban részesíteni. Megnyugtatok mindenkit: Alexis-szel ilyen téren nincs különösebb probléma, sőt, (fokozás:) magatartása sok tekintetben példamutató.

Példázat 1., Bajnokság, 5. forduló: Granada. Alves lustálkodása és az amúgy is kocogóedzést imitáló, nemtörődöm védelmünk sem képes gólt rúgatni a Granadával - mintha nem lett volna elég baj a kapusuk -, ugyanis Nazcachico lerázhatatlan, agresszív kisállat módjára kíséri be Siqueirát - nem Laczkó Zsoltot - az öt és felesre. Szorongatja, ahogy csak telik tőle: nem is a kapufa alatt hagyja el a golyó a játékteret...

Példázat 2., Bajnokság, 15. forduló: Betis. Ezt a Pedro-ügy kapcsán már kiveséztük, de ettől még annyira jellemző, hogy innen sem hiányozhat. A jelképesnek tűnő megmozdulások egymásra épültségének állatorvosi lova ez a kép: zavarni, hogy a csapattárs zavarhasson, hogy legalább rosszabb helyzetből menjen a kapura a lövés. Sánchez és Adriano révén rászolgáltunk arra, hogy Victor ne kézzel jöjjön - és ne a hálóból.

Példázat 3., Copa del Rey, negyeddöntő, odavágó: Malaga. Itt maga a védekezés nem annyira rossz - csak hát az ellenfél is szignifikánsan jobb. A Kicsi Indián pozíciója miatt Jó'éjtatát Buonanotte belekényszerül a lövésbe, nem is lesz éppen veszélytelen a dolog, de azért feltétlenül jobb, hogy nem az ötösről sülhetett el a szélen érkező másik - Camacho? - kék mezes lába.

Persze nem minden hibátlan, ami kocka - és bár Sánchez az esetek markánsan túlnyomó többségében fegyelmezett és koncentrált visszafelé, olykor-olykor elkövet egy-egy hebehurgya hibát:

Intő jel 1., Bajnokság, 15. forduló: Betis. A csapat teljes bútorzattal támadásra van berendezkedve, és ennek harmóniáját bizony igencsak megzavarja a tökfejmódra eladott labda. Ráadásul a lendületkülönbség miatt fél pillanat alatt négy a háromban (Busquetset kijátszva kettőben) nyargalhat a Betis. (A végén egyébként Piqué lábai nyújtanak oltalmat.)

Intő jel 2., BL, 3. forduló: Celtic. Nincs kép: Nem tipikus, de nem is egyedi eset, ráadásul ezen - és ehhez hasonló - (a) meccse(ke)n előre kalkulálható jelentőségűek az ilyen fegyelmezetlenségek, és így a felelősség alól sem lehet kibújni. Hogy miről is van szó? Alanyunk fokozottan görcsös akarása biza türelmetlenségbe csapott át, és a tizenhetedik percben az ideiglenesen Albátlan bal oldalunkon kissé elhamarkodottan felrúgta Samarast. Megvan, nem? Igen, igen, jó helyen kapizsgáltok: skót csapatnak pontrúgást... Ellenünk... Hát persze, hogy gól lett - és hetven perc masszív vajúdás.

Nos, mindezen anyagokat áttekintve ideje elővenni a pennát és az ellenőrzőt! Támadásban ez 6-6,5 - és szigorúan a képességei miatt: hisszük, hogy ennél is többre képes! Pedrónak ennyi és ilyen skálájú villanásra sokkal, de sokkal többet adnánk... Védekezésben viszont jár neki a 7-7,5, a csatáraink közül e téren az ő idei éves munkája egyértelműen a legegyenletesebb és legminőségibb. Lábjegyzet gyanánt: mindezt a kimagasló szorgalmával és lerázhatatlanságával éri el, a szinergikus csapatmozgásokban Pedro - egyelőre - jobb nála - éppen ez lehet a Kanári mellett szóló egyik indok a csapat összeállításakor, ugyanis az offenzív képességeik különbsége akkora, hogy abban nem rejtőzhet ésszerű magyarázat.

A bíró (a tárgyalást megelőzve közbeszól): "Várjunk csak! Ha a gyerek ennyire jó, akkor mégis mit keresünk mi itt?"

Hát szóval...Igen. Van még valami. Ügyesen lehúztuk a támadás testéről a helyzetkihasználás atlétatrikóját - de ennek hiányában bizony hideg van, és erről nem lehet nem tudomást venni.

Megrázó képsorok következnek:

(Balról jobbra: BL, 2. forduló, Benfica, állás: 0-1; BL, 3. forduló, Celtic, állás: 0-0.)

(Balról jobbra, föntről lefelé: Bajnokság, 9. forduló, Rayo, állás: 0-5; Bajnokság, 17. forduló, Valladolid, állás: 0-0; Copa del Rey, 2. kör, visszavágó, Córdoba, állás: 0-0; Copa del Rey, 2. kör, visszavágó, Córdoba, állás: 1-0.)

(Balról jobbra, föntről lefelé: Copa del Rey, 2. kör, visszavágó, Córdoba, állás: 3-0; Bajnokság, 19. forduló, Malaga, állás: 1-3; Copa del Rey, negyeddöntő, odavágó, Malaga, állás: 0-0; Copa del Rey, negyeddöntő, odavágó, Malaga, állás: 2-1.)

És persze mindezek csimborasszója.

A bíró (elborzadva): "Uramisten...Ez hidegvérű kegyetlenség! Ez, ez...nem is találok szavakat..."

Khm, igen. Erre sajnos csak egy hármast tudunk adni. És nem ötből: tízből. És bizony ezt is csak azért, mert utólag szinte semmi következménye nem lett a dolgoknak a csapat stratégiai céljait tekintve.

A bíró: "Te jó ég! Még mindig nem térek magamhoz. Orvos látta?"

Nos, ami azt illeti: igen. A válasz: igen.

Melléklet (A felkért pszichológus naplója - hiánytalanul)

Első nap. Engem, Timothy Learyt, a Tot El Camp blog második bírósági tárgyalásának keretében felkértek, hogy a beidézett személyhez - nevezett Alexis Alejandro Sánchez Sánchez - tartozó mélylélektani kórképet elkészítsem. Én, Timothy Leary, mindezt elvállaltam.

Második nap. Belenéztem a kézhez kapott aktába: átlagosnak tűnik. Délután nem volt erekcióm. A hasis egyre csak drágul.

Nyolcadik nap. Egy hete kávén és ecstasyn élek, hogy végre formába hozzam magam. Tévedtem: a kapott nyomozati anyag igen érdekes. A videókat éjszakába nyúlóan szoktam tanulmányozni.

Tizenegyedik nap. Éjjel nem tudtam aludni. Ez a Sánchez hihetetlenül megrázó figura. Van benne valami, valami szexuális represszió... Freud mondott erről valamit. De mit is? Nem tudom, a fenébe! A sok amfetamintól olyan már az agyam mint az ementáli sajt.

Tizenhatodik nap. Majd egy hete le se hunytam a szemem. Reggel az újságot olvasva betűrendeset játszottam, egymás után karikáztam be az 'A', 'L', 'E', 'X', 'I', 'S' betűket. Nem tudom mi van velem.

Huszadik nap. Délután átjött Ginsberg, jól betéptünk: ez egy kicsit megnyugtatott. Aztán rájöttem, hogy ő már tizenöt éve halott. Én magam élek egyáltalán? Mindegy is: végre elszakadtam az íróasztalomtól, és attól a rohadt aktától. Beleborzongok a tudatba, hogy itt van tőlem néhány méterre.

Huszonnegyedik nap. Nem tudok szabadulni ettől az egésztől. Nem tudok. Tegnapelőtt óta tart. Valahányszor kimegyek a WC-re pisálni, mindig mellé megy. Nem tudom mi van velem: egyszerűen nem tudok beletalálni a csészébe. Egyfolytában ezen a chilei faszon jár az eszem.

Huszonhetedik nap. Ma fogtam a keménypapír földgömbömet meg a csirkebontó kést, és egy lendülettel kivágtam ebből a világból Chilét. Ez sem fog segíteni, érzem.

Harmincadik nap. Ma észrevettem, hogy az újságkihordó sosem tudja a küszöbre dobni a reggeli lapot, a pénztáros csaj mindig a szatyor mellé rakja a blokkot, nem pedig bele - én pedig továbbra is hadilábon állok a klotyóval. Már szarni is mellé szoktam. Baj van, érzem.

Harmincegyedik nap. Ragály ez. Diszharmónia. Alexis-kórnak neveztem el.

Harmincharmadik nap. Feltankoltam. Annyi kokain pihen a spájzban, amennyinek a hiánya röhögve hazavágná a hollywood-i filmipart. Nem bírom tovább: este hosszú, végtelen utazásra indulok. Inkább. Mert ezt az aktát én többet kézbe nem veszem.

A napló itt véget ér, mi pedig ezennel átadjuk a szót a bíróságnak: a jogi kérdésekben ő az illetékes!

Második rész

Tisztelt Egybegyűltek, tisztelt Hallgatóság!

A Nemzeti Sportdöntőbíróság Tanácsának (NST) legszebb jogszakmai és jogesztétikai ügyekkel (értsd: FC Barcelona) foglalkozó alosztályának tagjai (ezek vagyunk mi!) azért jelentek itt ma meg, hogy S09, született Alexis Alejandro Sánchez Sánchez (szül. id.: 1988. december 19., anyja neve: nagy levegő - magunkban tartjuk), vonatkozó ügyében ítéletet hozzanak. A vád szerint nevezett személy múlt év augusztus hó közepétől kezdődően folyó év jelen napjáig kriminális helyzetkihasználással tetézi sorozatosan gyenge teljesítményét, megsértve ezzel a vele szemben támasztott sportszakmai elvárásokat. A tényfeltáró és döntéshozó testület tagjai hiánytalanul jelen vannak, a tárgyi bizonyítékok maradéktalanul bemutatásra kerültek, a pszichológiai szakvéleményt a bíróság hiányossága ellenére elfogadta és igyekszik figyelembe venni. A felperes képviseletében egy a nevezett személyből kiábrándult Barcelona-szurkoló, név szerint: Tulajdonképpen Ideje Tisztán Olvasni a látottakat EGYebek mellett SZerintem Emiatt Nevezett személy Tahó (a továbbiakban: TITOEGYSZENT), az alperes képviseletében egy még mindig reménykedő Barcelona-szurkoló: JÓ lesz Szerintem Ez EGYként Tekintsük Alexis Helyzetkihasználásának javítását a csapat Operatív feladatának (a továbbiakban: JOSEEGYTAHO). Iktatandó továbbá, hogy a Vádlott személy, gyenge retorikai és kommunikációs képességeire hivatkozva, a per idejére felkérte személyes jogi szóvivőjének csapattársát, Daniel Alves da Silvát. A bíróság ezen kérelemnek helyt adott. A per döntőbírája Senor Blog Totelcampos i Joancroyf.

Kérem az illetékeseket, hogy mindent vegyenek jegyzőkönyvbe! A tárgyalást ezennel megnyitom.

A bíró: "Vádlott, álljon fel!"

(Dani Alves felpattan, de a Vádlott lehajtott fejjel ülve marad.)

A bíró (megrökönyödve): "Vádlott, nem hallotta, amit mondtam?"

(Dani már rájött a titok nyitjára, diszkréten rugdossa Sánchez lábát az asztal alatt.)

A bíró (megvilágosodva): "Vádlott, csak nem alszik?"

(Dani a helyzetet mentve nagyot csap Alexis hátára, aki ettől felriad.)

Dani Alves (teátrálisan, de hiteltelenül): "Dehogy alszik! Neeem! Csak meditál! Tudják nemrég kezdett el foglalkozni a keleti filozófiákkal...és...izé...ilyenkor a saját mélységei fölött köröz egy eredeti repülő perzsa szőnyegen. Apropó, perzsa szőnyeg..."

A bíró (maró gúnnyal): "Valóban? Ez esetben hadd mesélje el ő maga..."

Alexis lángvörösen toporog, szerencsére Alves kifogyhatatlan az ötletekből: lélekerősítőnek elővesz egy tábla csokit és barátja kezébe nyomja. Alexis arca kissé megkönnyebbül, a bíró türelmesen figyeli, majd

A bíró: "Szóval, Vádlott, mi a véleménye?"

Alexis (félénken): "Tökéletesen megfelel: a Boci csoki az egyik kedvencem."

A bíró (kezd begurulni): "Hát ez már azért! Na jó... (Magához inti az Ügyészt és az Ügyvédet:) Legyenek szívesek, jöjjenek ide!"

(Egymás között:)

A bíró: "Mi legyen hát? Mit csináljunk?"

TITOEGYSZENT: "Ezt hogy érti, Bíró úr?"

A bíró: "Hogyhogy hogy értem, te szerencsétlen? A Vádlott láthatóan nincs tárgyalóképes állapotban, talán soha nem is lesz; ugyanakkor ártatlan, ez mindennél világosabb."

JOSEEGYTAHO elégedett mosollyal bólint, az Ügyész azonban hevesen ellenkezik, éspedig

TITOEGYSZENT: "Már megbocsásson, Bíró úr, de tiltakozom! A végsőkig kitartok a vád mellett!"

A bíró (feldühödve, de hangját még jobban lehalkítva): "Nem ajánlom, hogy szarozz velem, bazd meg! Úgyis az lesz, amit én mondok!"

Hosszan farkasszemet néznek, majd

A bíró: "Tudják, az Ügyész úr makacs ember. A keresetnek kénytelen vagyok helyt adni. (Int:) Kérem, legyen szíves összefoglalni a vádbeszédet!"

TITOEGYSZENT (habozva): "Köszönöm, Bíró úr! Nos, a helyzetet meglehetősen egyértelműneee..."

A bíró (erélyesen, tettetett lelkesedéssel): "Köszönjük, Ügyész úr, igazán remek beszéd volt!"

TITOEGYSZENT: "De hát én..."

A bíró (legyintve): "Ugyan, ne szabadkozzon, tényleg kiváló volt! Köszönjük!"

(JOSEEGYTAHO nem tudja elnyomni a kuncogását.)

A bíró (hirtelen a másik oldara állva): "Maga csak ne röhögjön itt! Bizonyos dolgokban egyetértek az Ügyész úrral: én sem szeretném például a gyermekeimet a lelátón tudni, miközben a pályán egy elmebeteg mórikázik."

Az Ügyvéd, hebeg-habog, Alves viszont felháborodottan közbeszól

Dani Alves: "Na de kérem, Bíró úr! Védencem nem elmebeteg! Ez rágalom! Tiltakozom! Csak kissé félénk és visszahúzódó. (Majd a szakszót megtalálva vigyorog:) Introverált. Bizony!"

A bíró (töprengve): "Igen? Talán a Vádlott félénksége miatt végzett magával az őt vizsgáló pszichológus is?"

(Csend.)

A bíró: "De legyen! Elfogadom. (Kíváncsian:) Vádlott, esetleg a tud nekünk valamit mondani születésének körülményeiről? Mit mesélt magának az édesanyja: volt valami rendhagyó körülmény? Esetleg nem volt túl élesre állítva a műtőlámpa vagy nem döngettek a szülőszoba ajtaján, amíg maga világra jött?"

Alexis és Alves sugdolózva tanácskoznak, majd

Dani Alves: "Tisztelt Bíró úr, Védencem csak Marcelo oda-vissza döngetéséről tud információval szolgálni, ellenben holmi ajtókéról semmi érdemlegessel."

A bíró (bólintva): "Rendben. Ez jó, hogy nem sikkadt el. (Kis szünet:) A bíróság most a pontos döntéshozatal erejéig visszavonul."

(Szünet a tárgyalásban. Néhány óra elteltével bevonul a bíróság.)

A bíró (zárszó képpen): "Tisztelt Egybegyűltek, tisztelt Hallgatóság! A bíróság a Vádlottat a felhozott vádpontok tekintetében nem találta bűnösnek: felmentését azonban pszichiátriai rehabilitációhoz köti, mely kezelés időtartama nem lehet rövidebb mint a folyó idény hátralévő része, és melynek szakszerű követését és a Vádlott részéről történő adekvát betartását a bíróság hatósági együttműködés keretében ellenőrizni fogja. Ezúton szeretném továbbá javasolni Önnek, Sr. Daniel Alves, hogy e remek alkalmat meglovagolva, személyesen is vegyen részt a terápiás foglalkozásokon."

(Alexis kérdőn néz barátjára, aki válasz gyanánt mosolyogva bólint.)

Alexis (felordítva): "Juhéééé!"

Örömében odaugrál a tárgyalóterem sarkában lévő szemeteshez, egészen közel, meglendíti a csokipapírt szorongató markát - és az összegyűrt gombócot a kuka mellé dobja.

A bíró (elboruló arccal): "Ha jobban meggondolom a dolgot..."

Dani Alves: "Ó, arra semmi szükség nincs! Már megyünk is." (Azzal a lendülettel nagy hajlongások közepette kituszkolja Sánchezt az ajtón.)

A bíró még egy hosszú percig mozdulatlan marad. Aztán megfontoltan leüti néhányszor a kalapácsot.

Az ítélet nem jogerős.