Tot El Camp

Egy ostoba vereség rövid krónikája

2014. február 01. - johneagle001

Ha én írtam volna a beharangot - nem tudván arról, hogy a Valencia már „csak” egy középcsapat -, leírtam volna, hogy nagyra tartom őket és veszélyesnek is. Persze nem azért lett volna igazam utólag, mert én a jövőbe látnék, sokkal inkább annak köszönhető, hogy nem követem figyelemmel a bajnokság egészét és azt, mi történik a Barçán kívül, más csapatoknál.

Valami hihetetlenül ostoba módon sikerült elveszítenünk ezt a meccset, mert véghezvittük azt a csodát, hogy egy kontrollált helyzetből egyszercsak fogalmunk nem volt arról, mi történik, de pláne arról, mit tehetnénk, vagy mit kellene tennünk. Aludva egyet a mai eseményekre, holnap eljöhet a pillanat, amikor megbocsátó és bizakodó leszek, így közvetlenül a meccs után megengedtem magamnak a kritikai hangot és azt, hogy részben indulatból értékeljem a látottakat.

Összegezve 10-est kap tőlem a csapat a mai produkcióra! Azt gondosan szét is osztottam a 11 játékos között…

Ha én írtam volna a beharangot - nem tudván arról, hogy a Valencia már „csak” egy középcsapat -, leírtam volna, hogy nagyra tartom őket és veszélyesnek is. Persze nem azért lett volna igazam utólag, mert én a jövőbe látnék, sokkal inkább annak köszönhető, hogy nem követem figyelemmel a bajnokság egészét és azt, mi történik a Barçán kívül, más csapatoknál.

Valami hihetetlenül ostoba módon sikerült elveszítenünk ezt a meccset, mert véghezvittük azt a csodát, hogy egy kontrollált helyzetből egyszercsak fogalmunk nem volt arról, mi történik, de pláne arról, mit tehetnénk, vagy mit kellene tennünk. Aludva egyet a mai eseményekre, holnap eljöhet a pillanat, amikor megbocsátó és bizakodó leszek, így közvetlenül a meccs után megengedtem magamnak a kritikai hangot és azt, hogy részben indulatból értékeljem a látottakat.

Összegezve 10-est kap tőlem a csapat a mai produkcióra! Azt gondosan szét is osztottam a 11 játékos között…

Valdés – részéről a meccs tökéletes összegzése volt annak, miért is nem fogunk bánkódni utána. Ismét erősen él bennem a gyanú, a szezon eleji szenzációs formája csak annak volt köszönhető, hogy el akarta adni magát, most pedig már maradhat a „régi jó önmagánál”, mert zsebben a papír, ami biztosítja a jövőjét. Tény, hogy rég volt alkalmunk „gyönyörködni” ezekben a gyalázatos kifutásokban, de most legalább alaposan kivette a részét a vereségből is, nem pedig csak úgy mellesleg szórakoztatott minket a bénázásaival - 0

Alves – az elején volt egy beadása, ami miatt azt hittem, végre villant valami jó meccset, de – ahogy a többieknél is – hamar rá kellett jönnöm, hogy ez se lesz kivétel. (Már ahhoz képest, amit mostanában tőle megszokhattunk.) Ami a leginkább feltűnt, hogy valamikor a tizedik perc táján tőle szokatlan módon elegánsan elengedte az ellenfelet, amikor már csak szabálytalanul tudta volna megállítani (meg is lepődtem), de nem kellett hozzá két másodperc, hogy aztán elővegye a „jobbik énjét”, mert ugyanazt az embert mindjárt fel is rúgta. Lentebb Sánchezt is hibáztatom abban, hogy Alves túlzottan direktben kapta a kontrákat, de már meg se lepődünk azon, hogy mindig az ő oldala a sebezhetőbb - 1

Piqué – azok számára akik látták, nincs mit ragozni rajta, akik meg nem, képet alkothatnak a pontszám alapján - 0

Mascherano – dettó - 0

Alba – a legfontosabb, hogy a kiállítása pont nem volt jogos, de legalábbis ritkán szoktak (második) sárgákat osztogatni azért, mert valakibe belefutnak, majd a földre esnek. Ahogy a védelem többi tagja, ő is valami gyalázatos napot fogott ki, de legalábbis azok közé tartozott, aki képtelen volt felfogni, hogy a spanyol bajnokságban még a leggyengébb csapatok is ügyesen bánnak a labdával, sőt nemritkán képesek okos labdajáratásokkal támadásokat felépíteni, és le is zárni azokat gólokkal – 1

Busquets – képtelen vagyok szavakba önteni, milyen hihetetlenül szar meccset játszott, az viszont nagyon gyanús, hogy komoly mentális problémái vannak. Mindig is a flegmaságára, illetve a koncentrációhiányra tudok gyanakodni, amikor ilyen és ehhez hasonló produktumot tesz az asztalra - 0

Xavi – nem volt véletlen, hogy éppen őt mutatták az Aragonés-re emlékezés pillanataiban, mert gyakorlatilag a mesternek köszönhető, hogy az addig kiválónak tartott középpályásból világklasszis lett. Kár, hogy ezt már egyre ritkábban képes bizonyítani, de talán azt se felelőtlenség kijelenteni, hogy a jövőben már nem is láthatunk tőle igazán kimagasló teljesítményt. Kétségtelen, hogy a védelem bohózatba illő megoldásokkal szórakoztatott minket, de azt is tudjuk, hogy a Barça játékában ilyenkor mindig érdemes a középpályás védekezés hiányosságaiban is keresni a problémákat. És ebből kaptunk is szép számmal ma.

Tulajdonképpen egyetlen olyan Valencia kontra nem volt, ahol a középpálya bármilyen mértékben is segíteni tudott volna a védőinken, és ez bizony komoly részben az ő hibája is. Amikor még a korábbi években igazán jól működött a csapatszintű védekezés, az egyrészt a feltolt letámadás érdeme volt, de ugyanúgy annak is volt köszönhető, hogy ő mindig időben visszaért, vagy jól olvasta a játékot ahhoz, hogy hozzátegye a magáét a védekezéshez - 2

Cesc – letudta az értékelhető félszezonját és jön a szokásos kritikán aluli tavasz? - 0

Messi – sokkal jobb lett volna, ha megmarad abban az elsősorban visszavont szerepkörében, amit az utóbbi néhány meccsén láthattunk tőle. Ha visszavontan játszik, a csapatnak csak előny, hogy állandóan négyen-öten őrzik őt, mert a fel/befutó társakra kevesebb figyelem jut az ellenfél részéről, és hamar gólhelyzetbe kerülhetnek. Ő pedig szép számban gyarapíthatja a gólpasszai számát. Ha nem ez történik, akkor viszont az történik, ami ma. Megpróbálhat megindulni, de a túlerő idővel megállítja, vagy jobb esetben hiába hámozza át magát a tömegen, annyira kiszorított helyzetben tud már csak kapura lőni, hogy nagyon kis esélye lesz be is találni. Ettől függetlenül is egyre inkább esélyes, hogy valami nem az igazi vele, amióta visszatért a sérüléséből. Én arra gyanakszom (=ránézésre ez jön át), hogy a gyorsasága (robbanékonysága?) nem az igazi, azt pedig eddig is tudtuk, hogy ez a játékának egyik legnagyobb erőssége, vagy éppen lételeme. Megfordítva: ha ez nincs rendben, kopottnak, erőtlennek tűnik a pályán. Ez a meccs tipikusan az volt tőle, amikor előre legyinthettünk, ha megindult. Azért is hasztalanok voltak ezek a betörési kísérletek, mert mindig addig vitte, amíg el nem akadt valakiben, de azért is, mert a többiek feleslegesen vártak tőle passzt - 3

Pedro – a meccset a mostanában megszokott (és örömmel üdvözölt) aktivitással kezdte, aztán történt valami (ami a többiekkel is), és gyakorlatilag eltűnt a pályáról. Az egyik ok valószínűleg az volt, hogy az egyre komolyabbá váló Valencia kontrák miatt Alba kevésbé tudta őt segíteni, a másik pedig – szintén valószínűleg – az, hogy Cesc nem Iniesta. Más a feladatköre is, de még inkább sokkal kevesebbet tud egyénileg a csapathoz, ebben az esetben pedig a mellette helyezkedő csapattárs játékához adni - 1

Sánchez – amilyen szépen kezdődött a meccse, éppen olyan gyalázatos lett a folytatás, majd a vége. Nekem leginkább az ő játéka jelezte azt, hogy a csapat valahol az első félóra után leengedett. (Vagy ami még rosszabb: elfáradt?) A gólja szerintem véletlen volt (talán beadásnak szánta), de az első félórában iszonyatosan aktív volt, mind támadásban, mind védekezésben. És pont ez utóbbi volt, ami leginkább azt jelezte, hogy esetleg a fizikai fáradtság is oka lehetett a csapat váratlan visszaesésének. Volt egy pillanat, amikortól kezdve nem igazán állt bele az 1-1-ekbe letámadásban (miközben addig nagyon komolyan melózott a pályán), meg nem is nagyon ért vissza a kontrákkal (sőt, valójában folyamatosan lemaradt mindenről, közben meg az ellen majdnem végig azon az oldalon nyomott és onnan is alakította ki a helyzeteit) – 3

Iniesta – én nem vártam tőle, hogy tökegyedül képes legyen ezzel a végletekig szétesett csapattal csodát tenni, de jó lett volna

Tello – továbbra sincs semmi értelme az ő futógyorsaságára építeni egy tökig visszaállt csapattal szemben

comments powered by Disqus
süti beállítások módosítása