Két dolog miatt volt – számunkra is – érdekes a tegnap esti válogatott meccs:

Először tesztelték “éles” körülmények között a VAR-t, azaz: “Video Assistant Referee” rendszert (videóbíró), és rögtön a feje tetejére állította a mérkőzést/világot. Mindkét esetben borzasztóan nehéz lett volna kiszúrni Griezmann vagy Depardieu góljánál a játékos pontos helyét, (mindkét partjelző be is nézte), ráadásul a két döntés között alig telt el néhány perc. A találatok után volt egy kisebb “hokis feeling”, amíg a játékosok és nézők egy emberként várták ökölbe szorított farpofával a verdiktet, de ha belegondolunk ezen döntéseknek micsoda hordereje van, talán kijelenthető, hogy megéri azt a néhány másodpercet kivárni... Érdekes mód a spanyol szövetség még mindig ellenzi a VAR bevezetését.

No de, ami minket még ennél jobban is érdekel: Deulofeu, aki beállása után nem sokkal kiharcolt egy tizenegyest, majd megszerezte az ominózus “nem lesgólt” is, valamint Busquets szerepe ebben a játékrendszerben. Lopetegui a “hatalomátvétel” után finomhangolást és a fiatalok beépítését ígérte támadószellemű játékkal. A statisztikák szerint Sergio eddig az egyetlen játékos, aki az új mester kezei alatt végigjátszotta az összes (8) mérkőzést, azaz Busira a válogatottban még mindig kulcsszerep hárul... és talán nem is túlzás azt állítani, jóval nagyobb befolyással van a játékra, mint a jelenlegi Barcában. A Furia Roja aktuális stílusa sokkal inkább hajaz Pep Guardioláéra, azaz egyértelműen a középpályára helyezi a hangsúlyt a gyors, labdabiztos játékosokkal. Don Bajusznál – lássuk be – egy idő után a játék elfásult, unalmassá és kiszámíthatóvá vált. A csapatrészek teljesen eltávolodtak egymástól, a középpálya elvesztette a domináns szerepét, a támadók pedig a mester utolsó éveiben már nem tudták hol is segíthetnének be a legeffektívebben.

Lopetegui ezzel ellentétben újra megfelelő tempóban, Isco személyében plusz középpályással operálva a lassan már klasszikusnak mondható 4-3-3-as felállás feladása nélkül harcolta ki a felsőbbrendű csapat szerepét (Anno Pep is ezt a fegyvert vette elő, amikor Iniestát helyezte a támadósor bal oldalára, így nagyobb területet lefedve osztotta meg a munkát Xavi, Busquets és Keita között).Busquets ebben a szerepkörben sokkal több csapattárssal van körülvéve, és játékintelligenciájának köszönhetően diktálhatja a tempót, tologathatja fel és le a csapat origóját vertikálisan és horizontálisan is, azaz tulajdonképpen megkapta a válogatott karmesteri pálcáját.

A Barcában, mivel a csapatrészek ehhez képest jobban szét vannak húzva, az ellenfelek számára könnyebb kiiktatni Sergiót, akinek kevesebb támogatás révén sokkal több kockázatot kell vállalnia mind helyezkedésben, mint passzjátékban. Tegnap este szinte már bántóan szembetűnő volt, mennyire élvezi ezt a szerepkört, hisz például a Kante-Rabiot (később Bakayoko) emberevő páros is csak nyomozta a labdát mögötte a mérkőzés java részében.

Amire ezzel ki kívánok lyukadni az nem más, mint Busquets megítélése. Az utóbbi időben nagyon sokan elfelejtik az edző szerepét: ha nem teremti meg egy-egy játékosnak a megfelelő környezetet, akkor lehet az bármekkora zseni, nem lesz képes a legmagasabb szinten teljesíteni… erre talán Messi és az argentin válogatott a legjobb példa. Busi persze fejlődik Lucho kezei alatt is (főleg fizikai párharcokban), de ebben a kevésbé domináns szerepkörben egyszerűen nem tud annyira a hasznára lenni a csapatnak, mint azt régebben megszokhattuk.

Végül Deulofeu, aki egy időre eltűnt szinte mindenki szeme elől. A kezdeti sikerek után a Koeman vezette Evertonban is létszám felettivé vált, így Milánóban kötött ki. Korai még azt állítani a szőkéről, hogy végre benőtt a feje lágya, vagy, hogy végre levetkőzte a fájdalmasan buta, gyerekes viselkedését, de az szemmel látható, hogy sokkal jobb döntéseket hoz játékban, és védekezni sem büdös neki visszajárni. A vezetőség állítólag komolyan fontolgatja a visszavásárlását (12 M), mivel a tehetségével sosem volt gond, ráadásul az eladását kérvényező Lucho is dobbant év végén, azaz az új edző még akár láthat is benne fantáziát. Mindenesetre Fernando Hierro anno azt nyilatkozta róla, hogy ekkora tehetséget ő még nem látott…

Messze még a nyár...

A francia–spanyol meccs összefoglalója ITT.