Olimpiakosz - Barca 0-0

Ezekről a görögökről mindig egyetemista éveim jutnak eszembe: Oli (főbérlő)m, pia, kosz... A második rész persze értelmetlen, Reusból tudtommal csak egy van.

4-4-2. Már épp kezdtem elhinni, hogy a modern fociban a felállást nem lehet ezekkel a jól bevett számsorokkal leírni, mert annyira megváltozott a posztok jelentése, kötöttsége. Erre pont mi magunk cáfolunk erre rá a totális futball egyik fellegvárából, és tolunk egy előre-hátra-mindenhogy 4-4-2 felállást. Már tavaly is többször sírtam emiatt, hogy védekezésben használtuk, mert meglehetősen elavultnak, és a Barca-sulitól távolinak gondolom.

De valljuk be, Ernőbának rengeteg oka volt most mégis meghúzni ezt - pontosabban szólva szépen fokozatosan belsodorni a csapatot. Sorolom. Először, szintén a Lucho-korszak végére reflektálva: Messi középre húzása miatt már zavaróan kiürült a jobb szél, és féloldalas lett a csapat.  Erre kezdetben a hamis kilences reloaded tűnt a megoldásnak (Messi veretett is, mint a vaddisznó), de részint Dembelé hosszú sérülése, részint Suárez lehetetlenül fogalmatlan produkciója miatt új terv kellett. Mivel harmadik támadónak senki nem vált be igazán (illetve akad, akit ki se próbáltunk...), így logikus lépésnek tűnik Lalyost visszatenni a helyére, és Messi is maradhat középen, mi meg reménykedhetünk, hogy szépen egymásra találnak ismét.

Azután további hozadék a középpályán, hogy fiatal reménységünk, D. Lalyos, akire Iniesta cipője egyelőre meglehetősen nagynak tűnik, így kicsit tehermentesítve alkothat(na). Sőt, maga Don Andrés is profitálhat a dologból: már egy jó ideje megfigyelhető, hogy a védkezés túlzott terheket ró rá, amik alól  a szélen így félig felmentést kaphat, nem utolsó sorban nem puhulunk fel középen, ahol a legnagyobb stabilitásra van szükség felállt védekezés esetén - sőt, bónuszban még egy kicsit ráerősítünk az Iniesta-Zidane párhuzamra is (aki lényegében ugyanezen a poszton tolta a vége felé a Realban).

Busquets, Rakitic és Pál (meg hát természetesen Gomes és az öreganyám is) elvileg bármilyen kombinációban jó megoldás lehet középre. A két szélről igény szerint belépkedő emberek, plusz a visszahúzódó Messi segítségével a centrumban is meglehet a szükséges túlerő, és a rövidpasszokhoz kialakulhatnak a játékkapcsolatok. Apróbb szépséghiba, hogy elvileg inkább a Barca-filozófiától távoli négyszöges játékszervezéshez klappol a felállás, de mivel mi abszolút nem az Atléti-féle merev változatát toljuk a 4-4-2-nek, így - bár továbbra is azt mondom, hogy ennél négynégykettőbbet már soha nem fogunk látni - alkalomadtán simán hívhatjuk 4-4-1-1-nek, vagy akár 4-2-3-1-nek is, amiben már nem csak gyakorlatilag, hanem elvileg is dögivel vannak háromszögek. (És egyben ismét kiderült, hogy mennyire értelmetlen ez a számháború a taktikáknál...)

Egy dolog mindenesetre elvitathatatlan, a változtatásoknak hála a védekezésünk úgy megszilárdult két hónap alatt, mint a nedves füvön felejtett cementeszzsák. Gyakorlatilag nem kapunk gólt: bajnoki+BL kombót tekintve 14 meccsen 4-t nyeltünk összesen - hát Mourinho párás szemmel csavargatja a zsepije sarkát ezt a statot látva. A támadójátékunk egyelőre más tészta: sokszor esetleges, nem feltétlenül látványos, de legtöbbször azért eredményes.

Szóval itt tart most az Ernesto-evolúció. És hogy a konkrét meccsre is rátérjünk: meggyőződésem, hogy tegnap is kőbe volt vésve a prioritás: biztonság mindenekfelett. Nagyjából azért lehetett sejteni, hogy egy döntetlen is elég lesz a későbbiekre, így aztán nem erőltettük minden áron, és sikerült is az Olimpiakoszt egyetlen veszélyes akción tartani. A játékunk összképe olyan volt amilyen, sok helyen olvastam, hogy dögunalmas, de azt kár lenne tagadni: Messi legalább egy, Suárez meg legalább három ziccert rontott el. Ha ebből csak egy bemegy, a végén sima libáról beszélnénk, mert gólt lőni a leghalványabb esélyük sem volt. Igazából arra jutottunk a levlisten, hogy csak kellett volna valaki (bárki, de leginkább Lalyos), aki felnő Messi mellé, és lő egy gólt. Ennyi hiányzott, a helyzetek bőven megvoltak hozzá.

Összességében nem kell nagyon bánkódnunk az elhullajtott pontok miatt, mert ahogy várható volt, a másik meccsen nem tudott győzni a Juve. (Így egyébként matematikailag ugyan nem, de gyakorlatilag tovább is jutottunk.) A mutatott játékon lehet fanyalogni, de aki eddig nem tette, az ne most kezdje el, eddig sem volt sokkal üdítőbb a dolog, csak a győzelmek mindig megszépítették a mérkőzéseket. Az egyetlen dolgunk, hogy minden pozitív energiánkat küldjük Lalyosnak, ugyan szedje már össze magát, és akkor lehet ebből még énekes halott.

ter Stégen (6,5) - A meccs legszebb támadását követően volt az ellenfél egyetlen kapura tartó lövése, nem túl szerencsésen nyúlt hozzá, de nem lett belőle baj. Apróbb megingásai nem voltak megnyugtatóak, se a beíveléseknél, se Umtitivel párban előadott burleszkjénél nem sugározta szokásos magabiztosságát.

Semedo (6,5) - Rögtön az elején úgy tűnt, hogy nagyon meghálálja majd a bizalmat, de szigorú monoton módon belecsökkent a meccsbe, ami azért is meglepő triplatüdő barátunktól, mert az ellenfél is látványosan elfáradt a végére. Az első félidőben Robertóval még kellemesen kombinálgattak a jobbon, élvezték, hogy bármikor szabadon helyet cserélhetnek. Deulofeu mögött rövidebb pórázra került, ami nem is ízlett neki annyira.

Mascherano (7) - Néhány rövidke periódus akadt, amikor komolyabb munkára voltak kényszerítve, jobbára nagyon könnyen szabotálták el a szórványos ellenakciókat. Jót tesz neki, hogy nincs túljátszatva, elképzelhető, hogy az ő fitnesszre azért építő játékához 33 évesen már nem való a heti két meccs, és idén megint egy pöpec kisfőnököt láthatunk.

Umtiti (7) - Egy ici-picit szétszórtnak éreztem, főleg a már emlegetett hazakisért labdánál nem tudom elképzelni, mire számított Stégától. De persze gond nélkül hoztuk le nullán a meccset, így különösebben nem lehet elővenni.

Alba (7) - Ez a posztjából és a jelenlegi taktikából is adódik, de tény, hogy ő az egyetlen, akit Messi képes a gyilkos tempópasszaival rendszeresen megtalálni. Talán a legjobban működő begyakorolt, tudatos fegyverünk évek óta.

Roberto (6,5) - Ez egy olyan poszt, ellenfél és taktika volt, amiben ficánkolhatott volna: Semedo gazdagon megtámogatta futással, a hozzá közel eső Pál-Messi tengellyel pedig lehet azért zsugázni kicsiben és nagyban is. Nem volt rossz, de nem is tudott kiemelkedni, pedig mostanában néhányszor kifejezetten lehetett benne érezni a bugit. 3-5 hétre offolta magát, ami némileg aggasztó, mert oda jobbra nem nagyon van komolyabb alternatíva.

Paulinho (6,5) - Vicces, hogy ennyi idő alatt kivívta magának, hogy a gólképtelenség miatt lehet egy kicsit őt is kritizálni, de egyben azért ez komoly dicséret is neki. Ezen a meccsen konkrétan egyenszürke volt.

Busquets (7) - Úgy érzem, kezdi megtalálni önmagát az újragondolt középpályán is. Mindent egyből visszaszerzett, régen, talán utoljára Guardiola alatt érezte ennyire a visszatámadást, plusz 111-t passzolt, ami nagyon magas szám, pláne ha mellétesszük, hogy a Pali-Raki duó összesen 60-t.

Denis Suárez (6,5) - A csapaton úgy en bloc eluralkodott némi tohonyaság, ami valahol érthető, és feltehetően a biztonsági játék következménye is. De tőle azért mindenképp elvártam volna, hogy fickándozzon. Mert nagyon be akarja játszani magát a kezdőbe, nagyon meg akarja magát mutatni - gondolom, remélem én. De igazából nem tudott előtérbe furakodni, mondom ezt annak ellenére, hogy két ziccerpassza is volt (Lalyost ugratta ki, illetve Messinek a szögletkombinációból).

Messi (7) - Viszonylag energiatakarékosan tolta, inkább a B-terves lemozgásait láthattuk ezúttal: megvárom, amíg elmegy mellőlem a védő. De még így is bőven az epicentrum tudott lenni, ami persze az ő dicsérete, de egy kicsit a többiek kritikája is.

Suárez (6) - A 4-4-2 szerkezetnek hála, kilencesben cápázhatott, nem szorult ki a szélre. Ez azért meg is látszott, mert néhányszor megverte az emberét, jól zárta le magának az üres területet. Nekem sokkal jobban tetszett, mint amikor abszolút semmit nem csinált, mert most kifejezetten aktív volt. De továbbra is suta szegény, a ziccereit mellélőtte/eltökölte/feleslegesen lepasszolta, úgyhogy egyelőre ez a létező legrosszabb kombó (lekes balfasz), de hiszem, hogy erre vezet az út felfelé.

Deulofeu (6) - Hát én esküszöm visszasírom Tellót. Ugyanaz a csóka, csak ő semmit nem tanult meg Guardiolától, és gólokat sem lő.

Rakitic (-) - Meglehetősen súlytalanul szállt be. Nem is feltétlenül értettem a cserét, Pál egyértelműen gólerősebb.

Gomes (-) - Az ultimate szuperfegyverünk. Már csak azt kéne kitalálni, hogy pontrosan mi ellen jó... Megsérült, így most egy darabig megint nem fog kiderülni.