A Barcelona nagy lépést tett afelé, hogy feledtesse a tragikus kimenetelű és szerencsére igen rövid római vakációt, ahol ott felejtettük az egyébként igen túlzó, de legalább teljesen megalapozatlan reményeinket.
A valóság fellocsolt és esőáztatta talajára visszahuppanva fogadta szombaton a csapat a szinte biztos BL-résztvevő, jelenleg már nem bajnoki dobogós Valenciát, hogy biztonságba helyezze a bajnoki trófeát és megdöntsön egy majd’ négy évtizedes rekordot.
Alig hetvenezer szurkoló gondolta úgy, hogy szombat délután a Camp Nout választja program gyanánt, ahol a stabil bajnoki tabellavezető és az akkor még harmadik helyezett mérkőzik meg egy ún. rangadón.
Hetvenezer ember.
Hajlamos vagyok azt gondolni, hogy az egységsugarú Barca-szurkoló amúgy nem jófej. Sokadszor tapasztalom kritikus helyzetben, hogy a Barca-szurkoló pökhendi, sértődékeny, pesszimista, ugyeénmegmondtam, elkényeztetett és hisztis. És ez sajnos már nem csak a Barca témájú posztok alatt, a kommentszekciókban vagy facebookon jelenik meg, hanem nagyon is megjelent illetve nem jelent a Barca stadionban is. (Sem.)
Pedig minden okunk megvan büszkének lenni, sőt még bizakodónak is.
Miért? Mondom az okokat:
- a 39 az 39, ami még gombócból is sok, nemhogy veretlen meccsből és kibaszottul rekord, ami egyhamar nem lesz a múlté
- Bajnoki tabella No1, és már csak 7 pontocska kell
- Kupadöntő
- Valverde
- ter Stegen, Messi, Coutinho, Dembele, Busquets, Roberto, Umtiti...
Aki erre nem képes büszkének lenni és ebben nem látja a reményt, az válsszon másik csapatot.
Mindezekből persze kevés látszott szombat este, de azért volt ami látszott, azokat (is) nézzük sorban:
Marc-Andre ter Stegen - 8
Ordenáré, brutális hibája ellenére piszokjó meccse volt, Rodrigo lövésének hárításával pedig a szezon egyik védését mutatta be, arról nem beszélve, hogy ő olyat is tud, hogy úgy fog meg egy tizit, hogy az közben amúgy bemegy. Köszönhetjük neki, hogy csak 2:1 lett.
Sergi Roberto - 6
Jobban mutat jelenleg jobbhátvédben, mint középpályán, sőt Guedes semlegesítésében igen maradandót alkotott, bár az is tény, hogy rendre túl nagy területet hagyott, amit aztán plusz energiabefektetéssel kellett lepucolnia.
Gerard Pique - 7
Utolsópillanatos, gólvonalas mentése sorsdöntőnek bizonyolt, még ha a mentés mellett elképesztő töketlenkedések is jellemezték President Geri szombati teljesítményét, annak ellenére, hogy minden mozdulatán érződik, nincsen teljesen rendben fizikailag.
Samuel Umtiti - 7
Eltaknyolása majdnem pontot, fejese konkrétan pontot ért. Iszonyú nagyra tartom azt a magabiztosságot, amivel visszaszállt a játékba, a közel gólt érő szerencsétlenkedése után, jóllehet az első félideji akrobatikus mentése mindenre megteremti a mentális alapot.
Jordi Alba – 7
A meccs nagy részében motorizált mókusunk volt a csapat legélőbb és egyben így a legveszélyesebb tagja is, ami mellett a védőmunkából is tisztesen kivette a részét.
Sergio Busquets – 7
Sajnos nagyon is látszik a játékán a sérülésének az utóhatása, ami főként a fékezettebb habzású védőmunkában és az esetleges támadásépítésekben öltött testet. Hajlamos vagyok azt gondolni, hogy pihennie kellett volna ezen a meccsen.
Paulinho – 5
Paulinho jelenleg nem vektor, ezt a szombati mérkőzés alapján bátran kijelenthetjük. Miért mondom ezt? Azért, mert vektoroknak nevezzük azokat a mennyiségeket, amelyeknek irányuk és nagyságuk van. Na, most Paulinhonak nagysága (ha úgy tetszik ereje) az volt, de iránya sajnos nem nagyon.
Andres Iniesta – 8
Valamiért annyira hattyúdal érzésem volt az egész meccs alatt, mintha már a jutalomjátékot, a tiszteletére szervezett gálát nézném. A levonuló tapsa csak erősítette az érzést. Szokjunk hozzá a gondolathoz, drága testvéreim, hogy újabb legendával leszünk kevesebbek ősztől.
Philippe Coutinho – 8
A meccs embere, amit nem csak a két gólpassza miatt merek kijelenteni, hanem az első gólpasszának hogyansága miatt. Abban a gólpasszban benne volt a jövő. Tudom, hogy akinek csak szöge van, az mindent kalapácsnak néz, de abban a passzban benne volt az, amit el kell várnunk Iniesta, Xavi és sajnos majd Messi utódjaitól.
Luis Suarez – 7
- Lalyos, ne cselezgess
- Miért?
- Mert nem tudsz.
Sajnos be kell látnunk, Lalyos napjai meg vannak számlálva, hiába a BFF Messivel, már csak kevéssé és egyre csökkenő intenzitással van hasznára a csapatnak, egészen pontosan teljesen ki- és beszámíthatatlanul az, már amikor az. Körülményes, lassú, Messi-függő, indokolatlanul labdáratekeredő, csapatjátékra sokszor teljesen alkalmatlan és sajnos ügyetlen. Nézni kell neki valami jó kínai csapatot és odaadni egy közepes ország egész éves GDP-jéért.
Lionel Messi – 6
Néha kifejezetten érdektelennek tűnt, unottnak, fásultnak, mint akinek a háta közepére nem kell ez a meccs, inkább lenne valahol egész máshol (mondjuk a négy között), de még így is nagyobb hatással volt a csapat játékára, mint Rómában. A szünetben lehet, hogy ivott wgy dupla eszpresszó matét, de életre kelt kicsit, majdhogynem gólig jutott, brutális balosa épphogy elkerülte a sarkot. De elkerülte.
Cserék
Ousmane Dembele – 5
A mi bejött a Chelsea ellen, az szombaton nagyon nem. Nem sok örömöt lelt a pályán.
Denis Suarez – 5
Messi kihagyhatatlan helyzetbe hozta a mérkőzés végén, amit ő mégis kihagyott. Leonyid tekintetében minden benne volt.
Semedo – N/A
Bejött és az arcára a következő volt írva: Miért? Majd sípszó és vége.
Valverde – 6
Ernőnek teljesen igaza van abban, hogy ha a szezon elején valaki azt mondja, hogy
„Elmondom mi lesz április közepén: Magabiztosan vezetjük a ligát, kupadöntősök vagyunk, de sajnos a BL-ben nem kerülünk a négy közé. Itt kell aláírni.”
azt egy hordóba zárva gurították volna le a Montjuic meredekebbik oldalán.
Aztán most mégis itt tartunk és ebben neki az érdemei elévülhetetlenek és elvitathatlanok.
Biztonságra törekvő attitűdje, kockázatkerülése vitt minket ide, ahol most vagyunk. Minden értelemben. Oda is, ahol az eredmények szempontjából vagyunk és oda is, ahol a csapat ma testi/lelki fáradtság szintjén van.
Ernő ugyanis nem kockáztat, Ernő a tutkóra megy, Ernő a legjobb 11-et tolja fel akkor is, ha a játékosai már a kislábujjuk körme alatt veszik a levegőt. Ernő a járt utat a járatlanért soha, pedig most muszáj lesz, mert ha vigóban sem spórol és az a kupadöntőben visszaüt, olyan kérdésekre kell majd válaszolnia, amire nagyon nem akar.
