Tot El Camp

El(s)ődöntő

2019. május 01. - johneagle001

 thumb2-fc-barcelona-vs-liverpool-fc-football-match-uefa-champions-league-3d-art-promotional-materials.jpg

Csapjunk a közepébe és mondjuk ki: a Liverpool egy baromi frankó csapat! Barça szurkolóként mondom ezt, egyben azt is, hogy Barça szurkolóként nem is nagyon mondhatok mást. Mégpedig azért, mert mindent tudnak és csinálnak, ami miatt a Barça is megkedvelhetővé válik, és ami miatt egyáltalán ezeket a csapatokat megkedvelheti valaki, ha amúgy még nem döntötte el, merre húz a szíve.

A Liverpool nagyon faszán tud labdát birtokolni, nagyon határozottak és egységesek letámadásban, kiváló egyéni képességű játékosok találtak egymásra benne, ami pedig a legszimpatikusabb, hogy látványos, kombinatív játékra képesek a támadóharmadban. Is. Ráadásul a játékosaik távol állnak a közösségi média botrányfelületeitől, az még egy további pozitívum számomra, hogy Klopp jelenleg a futballvilág egyik legszimpatikusabb alakja.

valverde-y-j-c3-bcrgen-klopp-1-51065.jpg

Érdemes nézni, hallani a sajtótájékoztatóit, főleg azt benne, amilyen gyors közvetlenséggel képes elfogadtatni magát bárkivel. Nem akar mindenáron nagyívű okosságokat mondani, nem szokása befeszült ábrázattal nyilatkozni, hajlandó belevinni egyszerűséget, mosolyt, egy-egy poént a mondanivalójába. Mindamellett, hogy nyilvánvalóan kiválóan felkészült szakember és vérbeli profi. De egy rövid visszakanyar ahhoz, miért is „kell” egy Barça szurkolónak kedvelnie a mostani Poolt.

A futball, mint stratégia két alapvető irányra épül: aktív és passzív. Kikényszeríti a hibát az ellenfélből, vagy kivárja, amíg az hibázik. Hitem szerint a szurkolók többsége alapvetően e két irányból közelíti meg a focit (is), ez a szempont alapja lesz a szimpatikus, a kedvenc kiválasztásának. Egyben forrása lesz minden vitának, továbblépve innen azzal, hogy a játék, vagy az eredményesség lesz-e a fő szempont. Örök vita ez még klubszimpátián belül is, szerencsés – és ritka - helyzet az, ha nem válik szükségessé, mert egyszerre lesz a játék szép és eredményes.

075_urbanandsport-spainfcb190416_npedr-1024x576.jpg

Pep mondta annak idején, hogy hiába hitt abban, amit a Barçának készült adni, nagyon gyorsan eredményeket kellett felmutatnia, különben nem kapott volna időt arra, hogy bebizonyítsa a maga igazát. Az aktív foci különben is a nehezebb műfaj, nem elég hozzá a fizikális, mentális felkészültség, a taktika, a jól megalapozott edzőmunka, olyan játékosok is kellenek hozzá, akikben megvan a sokat emlegetett plusz: a kreativitás, a váratlanság, az ösztönösség is. Ráadásul ezek a pluszok éles helyzetben ki is jönnek az egyénekből és a csapat egészéből is. És én azt mondhatom, hogy a jelenlegi Liverpoolban mindezek meg is vannak. Ideális kombinációi a fent leírt rengeteg feltételnek, gyakorlatilag minden szempontból a tökéletes pillanatban vannak ahhoz, hogy bármit elérhessenek. Ha pedig így nézem, akkor legyőzhetetlenek. Ami szép is, meg jó is, csakhogy ilyen nincs.

A mindennapi munkában egy edzőnek alapvetően két lehetősége – vagy inkább kötelezettsége – van: az erősségek kidomborítása, illetve a gyengeségek minél hatékonyabb elfedése. Az első hozza a rövidtávú hasznot, a második már nehezebb eset, ezért hosszabb távon képes csak jelentkezni a pályán. És magunknál maradva az elsőt jól példázza Pep érkezése, aki a csapatban általa látott – de addig fel nem fedett – erősségeket volt képes nagyon gyorsan érvényre juttatni, a második pedig Valverde lesz, aki „megtanított” minket védekezni. De nem véletlenül írtam, hogy ez utóbbi a nehezebb eset, annyira, hogy igazán jól nem is kivitelezhető. Emiatt pedig hiába vagyunk kategóriákkal jobbak védekezésben, mint néhány éve, problémák bizony vannak, de nem árulok el titkot azzal, hogy valószínűleg lesznek is. Ennyire szélsőségesen két ellentétes játékrendszernek ugyanis semelyik csapat nem képes megfelelni. Ez vagy-vagy szituáció, nem pedig is-is. És itt jön a párharc legnagyobb kérdése: mi lesz abból, ha két csapat találkozik, amelyek nagyon sok szempontból egymás tükörképei?

barcelona-fans-football365-700x366.jpg

Hiszen kioltani nem tudják egymást, ahhoz a két véglet szélső pontjain kellene lenniük. Egy totálisan támadó csapat képes lehet megbénítani egy totálisan védekezőt és fordítva is. Ha viszont a szemlélet azonos pontján vannak, egyiküknek – akár időszakosan – fel kell adnia a saját alap felfogását. Nem ordíthat át szidalmakat egymásra hetven méterről két csapat a saját kapuja elé beállva egy egész meccsen keresztül, de nem állhat mindkét csapat az ellenfél térfelén sem, mert ezek inkább paródiák lennének, nem pedig focimeccsek. A következő kérdések pedig ebből erednek: melyik csapat tudja inkább kezelni a saját gyengeségeit, amikor passzivitásra kényszerül és melyik tudja majd jobban érvényesíteni az alapvető felfogását, amikor dominálhat?

Valószínűleg ez dönti majd el a párharcot.

Vagy egyszerűen csak az, hogy Messi hányszor indul meg jól a labdával…

Bajnokok Ligája elődöntő, első mérkőzés

FC Barcelona – Liverpool FC

21:00, M4Sport

comments powered by Disqus
süti beállítások módosítása