Természetesen csak a magam nevében beszélhetek, de azt gondolom, hogy eljött a pillanat, amikor érdemes felismerni azt, hogy Valverde helyzete meglehetősen egyértelművé vált. Mivel a mostani már a második éve, nemigen van itt mire várni, a következtetés adja magát: NEM lesz Barça-foci amíg ő az edzőnk. Más kérdés, hogy ezzel a felismeréssel most már mit kezdünk? Mert abban valószínűleg egyetértünk, hogy év közben edzőt váltani helyrehozhatatlan hiba lenne, így pedig érdemes elfogadni a dolgot és - ha már..., akkor - kihozni a legjobbat belőle.

PSV Eindhoven – FC Barcelona 1:2

Nem vagyunk elég szaporák.

Kezdem azzal, hogy megértem Valverdét. Válogatott szünet után, idegenben, az Atlético ellen, egy ilyen nagyon kényes pillanat után, mint a Betis elleni vereség, teljesen érthető, ha/hogy visszanyúlt a tutihoz és visszaálltunk egy biztonsági 4-4-2-re. Persze lehet hőzöngeni emiatt, de attól még tény marad, hogy ostobaság lett volna éppen ezen a pályán elkezdeni eszetlenül támadni és minden valószínűség szerint beleszaladni a késbe. A baj csak az, hogy a Barça házatáján egyetlen dolog teheti elfogadhatóvá a defenzív felfogást: a győzelem.

Sosem könnyű, most sem lesz az, de fontosabb mint átalában az Atleti elleni találkozók, miután az egypontos különbség ki-ki meccsé tette a ma esti madridi matrac-partyt.