Tot El Camp

Leo, a profi (1. rész)

2011. december 08. - vigvik

"Hivatalosan" is Clásico lázban égünk. Már megint. Valljuk meg, hogy tavaly ilyentájt még Mourinho és bandája simán felhúzott minket mindenféle különösebb segítség nélkül, most azonban, így a nyolcadik menet tájékán, már nem jövünk olyan könnyen hangulatba. Donnelly trónjára törve új műfajban próbáljuk ki magunkat, hátha a változatosság megmozgatja a kissé elzsibbadt ösztönöket. A történetben szereplő karakterek természetesen csupán a képzelet szülöttei, és a valósággal való bármilyen egyezés a véletlen műve - de azért ha valakinek valami nem világos, akkor a linkek segíthetnek. Fogyasszátok roséfröccsel. [Az agyakat megkímélendő az írást két részletben közöljük, folytatás holnap.]

"Hivatalosan" is Clásico lázban égünk. Már megint. Valljuk meg, hogy tavaly ilyentájt még Mourinho és bandája simán felhúzott minket mindenféle különösebb segítség nélkül, most azonban, így a nyolcadik menet tájékán, már nem jövünk olyan könnyen hangulatba. Donnelly trónjára törve új műfajban próbáljuk ki magunkat, hátha a változatosság megmozgatja a kissé elzsibbadt ösztönöket. A történetben szereplő karakterek természetesen csupán a képzelet szülöttei, és a valósággal való bármilyen egyezés a véletlen műve - de azért ha valakinek valami nem világos, akkor a linkek segíthetnek. Fogyasszátok roséfröccsel. [Az agyakat megkímélendő az írást két részletben közöljük, folytatás holnap.]

I. Madrid, 2011. december 10., 8:10

A keleti határon a napfény első jelei mutatkoztak. Mourinho Admirális irodája ablakából nézte a csodálatos látványt, szerette a hajnali nyugalomban a kezeivel imitálni, hogy ő emeli fel a Napot. Ezzel mindig igazolva érezte, hogy valóban ő az Isten. Ez a speciális önpszichozis évek óta a napi rutinja szerves részét képezte, ezért amikor halkan búgni kezdett az íróasztalán a telefonja, egy pillanatra fellángolt benne a düh.

Borzasztó főnök volt, a titkárnőjétől elvárta, hogy korábban érjen be, és később menjen haza, mint ő maga, lenézően, olykor megalázóan viselkedett vele, és mindemellett maximális teljesíményt követelt - de legalább nem volt szűkmarkú. Szigorú parancsba adta, hogy a nap ezen szakaszában semmiképp ne zavarják. Az Admirális általában nem tűrt efféle ellenszegülést, ez azonban egy különleges nap volt.

A telefon újra halkan felbúgott.

-Halló! Mit akar?

-Casillas ügynök keresi. Ragaszkodott hozzá, hogy bejelentsem, azt mondta vállalja a felelősséget mindenért.

-Küldje be.

Valami balul sült el. Iker Casillas az egyik legjobb, legmegbízhatóbb embere volt, soha nem zavarná feleslegesen. Töltött egy italt magának, lassan, mélyen kortyolt bele. A negyvenes évei végén járt, és négy éve már, hogy egyéb férfias öröme nem maradt. A jó konyakok magasan álltak személyes ranglistáján. Kopogtak.

-Nyitva van.

-Jó reggelt, Admirális Úr!

-Jó reggelt, Iker! Halljam a híreket.

-Az imént hívott Özil ügynök, valamint Ronaldo és Benzema ügynökök is megerősítették a hírt. Nincs meg a L.A.B.D.A.

-Az átkozott pokolba! Tisztában van vele ez a sok tökkelütött pancser, hogy mi forog itt kockán? A Birodalmunk jövője múlhat ezen! Pokolba! Meséljen el mindent, amit tud!

-Tegnap este átadtam Alonso ügynöknek a L.A.B.D.A-t a megszokott helyen. Ő autóval szállította tovább a Kettes Műveleti Központba, ahol 22:32-kor Özil és Di Maria ügynökök átvették a táskát tőle, és helikopterrel vitték tovább Barcelonába. A terv szerint éjszaka 1:15-kor volt találkozójuk Ronaldo és Benzema ügynökökkel egy helyi bárban. A többi részlet nem tiszta. Di Maria ügynök beszámolója szerint a bárba rendben megérkeztek 0:30 körül. Mivel még elég sok idejük volt az átadásig, ezért Di Maria sétálni indult, hogy felmérje a környéket. Az egyik sikátorban, egy tagbaszakadt néger rontott rá, és francia akcentussal a tárcáját követelte. Természetesen könnyűszerrel semlegesítette a támadóját, de egy épp arra szolgálatot teljesítő járőr észrevette a dulakodást, ezért a feltűnés elkerülése végett Di Maria ügynök kénytelen volt a rendőrségre menni, és vallomást tenni. 1:50-kor ért vissza a bárba, de akkor már senkit nem talált ott. Azt feltételezte, hogy minden rendben lezajlott, mert nem hívta őt senki. Ezután a hoteljába ment, s csak nem régen, a hölgyek távozása után vette észre, hogy valószínűleg a rendőrségen véletlen elcserélték a mobilját, ugyanis egy azonos típusú készülék van nála, de nem az övé. Azonnal hívott természetesen, jelenleg is utasításra vár.

Özil ügynök sztorija sokkal rövidebb, már arra sem emlékszik, hogy a bárba megérkeztek. Ma reggel hívott egy detoxikálóból. Az ügyeletes nővér szerint egy nagy darab borostás, és egy izmos, hosszú, göndör hajú, erősen ittas férfi vitte be valamikor éjjel kettő előtt. Azt állították, hogy az utcán találtak rá eszméletlenül. Özil egyelőre nincs használható állapotban.

Ronaldo és Benzema ügynökök a délután folyamán a terv szerint rendben foglyul ejtették dr. Valdést, és a megbeszélt időpontban megérkeztek a bárba, de senkit nem találtak ott. Negyed óra eltelte után előbb Özil ügynököt hívták, és tőle azt az információt kapták, hogy minden rendben, de nem várt csúszás van a programban, ezért várakozzanak további utasításra dr. Valdés laboratóriumában. Di Maria ügynök telefonja ki volt kapcsolva, de mivel Özil ügynök meggyőzően beszélt, így nem gyanakodtak. Azóta is dr. Valdést őrzik, és utasításra várnak. Röviden ennyi. A L.A.B.D.A utoljára Özil ügynöknél volt.

-Legyetek átkozottak katalán szeparatisták! Érzem, hogy ez az ő művük. Tudja, Iker, ha a L.A.B.D.A visszajut az Elnökhöz ma este nyolcig, anélkül, hogy a számunkra szükséges módosításokat Ronaldo és Benzema ügynökök elvégezték volna dr. Valdés segítségével, akkor a Birodalom léte is veszélybe kerül. Létfontosságú, hogy most mi győzzünk! Vissza kell szerezni a L.A.B.D.A-t, és a célterületre juttatni, de még az is jobb, ha egyáltalán nem kerül elő estig - csak az Elnök meg ne lássa!

Biztos vagyok benne, hogy ez a katalánok műve. Márpedig a szervezetükben minden akció átfolyik a Szoborarcú Hernandez kezein. Hívja Pepe ügynököt, és mondja meg neki, hogy keresse meg Hernandezt, és ha kell ölje meg, de szerezze meg a L.A.B.D.A-t, vagy derítse ki, hol van! Vigye magával Khedira és Marcelo ügynököket is, és hívják vissza Alonso ügynököt segítségnek. Maga, Iker, Carvalho ügynökkel tapadjon rá az Elnökre, maradjanak a közvetlen közelében, és ha gyanús jelet észlelnek, azonnal cselekedjenek. A Barcelonában állomásozó egységek egyelőre várjanak ahol vannak, ha visszaszereztük a csomagot, akkor szükségünk lesz rájuk, hogy gyorsan és biztonságosan végrehajthassuk a tervet. A L.A.B.D.A a változtatások előtt nem kerülhet az Elnök kezébe. Ja, és kerítse elő Ramost, és küldje személyesen hozzám parancsért!

-Értettem, Admirális Úr! Meg fogjuk oldani ezt a problémát.

-Azt ajánlom is! Most menjen, igyekezzen!

II. Madrid, 2011. december 10., 8:52

Ramos csatos bakancsát lazán a dohányzóasztalra dobta, szivarjának maradványait a padlóra pöccintette, és sejtelmesen vigyorogva így szólt:

-Gondolom a szokásos ügyben hívott. Azért kíváncsi lennék, hogy a felesége ezt miként éli meg, hogy bérkefélőkkel szórakoztatja, de ez nem az én dolgom, nincs ellenemre őnagysága.

-Nem, most komoly dologról van szó - válaszolt kimérten az Admirális. -Idegesítő híreket kaptam ma. Emlékszik a Kölyökre?

Ramos vonásai megmerevedtek, a keze ökölbe feszült, és gyorsan előredőlt a fotelben.

-Igen. Mi van vele?

-Azt gondolom, hogy katalán barátaink megint szaboltálni akarnak minket. Jó pénzért a Kölyök bármire képes, és Ő a legjobb. Van egy olyan gyanúm, hogy előbb-utóbb bekerül a képbe. Szóval tapadjon rá, és ha bármilyen gyanús elemmel próbál érintkezni, likvidálja. Óvatosan járjon el persze, de ne érdekeljék a következmények, ha véletlen bajba kerül, majd kimosdatjuk.

-Miért nem állítja rá az egyik ügynökét?

-Erre a kérdésére nem válaszolhatok. Maradjunk annyiban, hogy magában jobban bízok.

-Értem, főnök. Egyéb?

-Pepe ügynök a csapatával ugyanezen az problémán dolgozik, segítsék egymást, de ne feledje, ha úgy alakul, hogy találkoznak, akkor Pepe a főnök. Itt van az információ, ami alapján azonosíthatja az ügynökeimet.

-Értem, köszönöm. Ha valami van, hívni fogom. Viszlát.

-Viszlát.

III. Barcelona, 2011. december 10., 10:27

A négy öltönyös férfi a bankban az ügyfelek számára létrehozott váróban ült, mindannyian újságot olvastak. Elég nagy tömeg volt, szombat lévén 11-kor zártak, és mindenki el akarta intézni még az ügyeit.

-Én ezt nem bírom, odamegyek és lelövöm - mondta a sarokban ülő halkan, és kopasz fejét simogatni kezdte. Erősen izzadt.

-Nem feltűnősködhetünk! Nézz szét mennyien vannak! Amúgy is még csak tíz perce várunk. 11-kor végez a Szoborarcú és az Illuzionista. Majd akkor lecsapunk rájuk.

-Én mindenesetre iszom még egy kávét - kotyogott közbe a legfiatalabb.

Pár perccel később fintorogva tért vissza, nyilvánvalóan nem ízlett neki az automatában kapható lötty.

-Véletlen kihallgattam, ahogy az a két motoros ürge a biztonsági őrrel beszél. Azt mondták, hogy a barátainkhoz jöttek, és hogy azok már várják őket. Szerintem tartsuk nyitva a szemünket!

Pepe ügynök intett, a másik három követte. Két oszlopnak támaszkodtak, és az újság mögül közelebbről figyelték mi történik a Szoborarcú pultjánál. Az Illuzionista egy csomagot hozott ki a hátsó irodából, majd a csomaggal az ölében kollégája mellé ült. Néhány percig beszélgettek a két motorossal, aztán mind a négyen felálltak, kezet fogtak, és a két ügyfél sietve távozott.

-Ti is láttátok, igaz? A csomag gazdát cserélt! Alonso, te a biztonság kedvéért maradj rajta a Szoborarcún, mi hárman a motorosok után eredünk. Náluk van a L.A.B.D.A, semmi kétség.

[folyt. köv.]

comments powered by Disqus
süti beállítások módosítása