Ladlac észrevételezte legutóbbi Anoeta-kínlódásunk alatt, hogy itt több a hófehérektől udvariasan eltanácsolt játékos, mint egyszeri kisvasúton az utas. Ez talán egy kis költői túlzás, hiszen csupán hárman vannak az emlegetett  úriemberek (Canales, Granero és Illaramendi), de felmerült bennem a kérdés, hogy ez mennyiben lehet összefüggésben a Sociedaddal ápolt para-kapcsolatunkkal, ami a szimpla mumusságot mostanra lényegesen meghaladta.

Az mindenesetre tény, hogy Canales és Granero gazdagon kaptak abból a pár évből, amikor még viszonylag egyértelmű Barca-fölény mutatkozott az örök rivalizálásban, de Illaramendi se feltétlen zárt minket a szívébe. Ennyiben biztosan számít a jelenlétük, azon kívül, hogy remek labdarúgók, nyilvánvaló érzelmi többlettel állnak a Barca elleni mérkőzésekhez, ami adott esetben még tovább spanyolnátha spanolhatja a csapatot is.

Most ehhez számítsuk hozzá, hogy kupameccs következik. A Sociedad nagyon megy a bajnokságban is, de a végső győzelemben reálisan nem reménykedhetnek, valószínűleg a nemzetközi kupaszereplés kivívása a valódi céljuk. De akárhonnan nézem, a kupára egészen pofás esélyük van. A Bilbaót nagy nehezen félretettük, a Real a legutóbbi körben csúful kipicsázta a Sevillát, de most a Celta ellen nehéz helyzetbe került (muhahaha). Maradt még nagy esélyesnek az Atléti, akik idén azért egyelőre nem tűnnek annyira harapósnak, mint az utóbbi három évben (bár azért a gyerekeket nem szívesen engedném a közelébe egyiküknek sem). Egyszóval nem tűnik vészesen sűrűnek a mezőny.

Meg persze itt ez a mostani csata ellenünk, amire a fentiek fényében garantáltan vért vérrel fogyasztva, intravénás tesztoszteronnal túlprögetve érkeznek majd. Mert a közelmúlt fényében jó esélyük van ellenünk is, és mert a - nagyon - messzi távolban ott csillog nekik a kupa. Már talán a formája is kivehető. Nagyjából ennek megfelelő fogadtatásra számíthatunk.

De! Most alighanem mi is extra motiváltan érkezünk. Az utolsó két mérkőzésen ugyanis úgy tűnt, megfordult a széljárás Fa Nándor és a csapat körül, és nem csak az eredmények alakultak jól, hanem a játék képére sem lehetett panaszunk. Ha most, idejekorán elkaszálná a kibontakozó formajavulásunkat Eusebio bandája, az nagyon-nagyon nem jönne jól. Épp ezért biztos vagyok benne, hogy minden tekintetben nagy hangsúlyt fektet Lucho erre a mérkőzésre.

A szokásos kérdés azonban hatványozottan merülhet fel: kik fognak kezdeni? Úgy alapból rávágnánk, hogy nyilvánvalóan a gálacsapat, de nem feltétlen ennyire egyszerű a helyzet. Ott motoszkál az ember fejének hátsó szegletében a gondolat, hogy vajon a hétvégén a masszív rotáció ellenére, vagy éppen azért játszottunk újra kimagaslóan jól... Így ugyan a józan ész azt diktálja, hogy egyedül a szokásosnak mondható - bár utóbbi időben fix kettest hozó - Rakitic vagy Gomes kérdés van asztalon, én titkon várok valami extra csavart. (De semmiképp nem Dinnyét, mint a lenti infografikán...)

Sok évnyi meccsnézés és szurkolás megedzett, nem könnyű már kibillenteni egy akármilyen Barca-meccsel a lelki egyensúlyomból, de ez a mostani garantáltan bazmegelős lesz. Semmi pénzért nem hagynám ki.