A 4-1-es győzelem után ugye elméletben nem lenne sok kérdés a csapat és Ernőbá irányába, de mivel a két kulcsemberünk messze nincs százas állapotban, és Busiról sem jöttek túlságosan jó hírek, a rómaiak bizony meg is nehezíthetik akár a helyzetünket majd ma este. Hajtás után BL harang.

Odahaza ugyebár némi letámadásos "erőfitogtatás" és a középpálya behajtása után végül a széleken dőlt el a mérkőzés, s ez – Nainggolan visszatérésével – Rómában sem fog vélhetően sokat változni. A vendéglátónk gyakorlatilag a legjobb kezdőjével próbálja majd végrehajtani a lehetetlent, azaz kettőnél több gólt gurítani Ernő Barcájának. Ez idén, írd és mondd, a Szuperkupa mérkőzésen kivételével egyszer sem sikerült, sőt, kettőt is mindösszesen három alkalommal kaptunk (Celta, Sociedad, Sevilla).

A Roma előtt persze ott világít egy épp általunk hozott példa a tavalyi esztendőből, amikor Lucho Barcája Párizsra borította rá a kukoricás moslékot, majd vetette oda a kocáknak martalékul. A Roma persze ennél – minden tiszteletem és szimpátiám ellenére – valamivel rutintalanabb csapat, és hát valljuk meg őszintén, az eddigiek alapján Velverde sem egy Emery szintű edzőnek tűnik..

Az viszont távol álljon tőlem, hogy Totti cimboráit lenézzem, vagy ne kezeljem kellő óvatossággal. A Rómának ugyanis, elcsépelt klisé ide, vagy oda, bizony nincs mit veszítenie. Eleve, a Strootman-De Rossi-Nainggolan középpálya kifejezetten masszívan mutat papíron. Manolas és Fazio a földön is, és pontrúgások során a levegőben is okozhatnak fejfájást, ráadásul mindez megtámogatva a Kolarov-Florenzi kettőssel valóban rejthet potenciált magában. Di Francescónak, a rómaiak mesterének ennek tudatában semmi más dolga nem lesz, mint tolni egy Marcus Antoniusi szintű beszédet, és rátolni mindent a piros-kékekre. Amennyiben az első félidőben sikerülne is villantani valami fantasztikusat az agyig feltolt védelmükkel, még mindig ott van két nagyon fontos dolog az olaszok előtt. Az Ernő-féle második félidő, valamint Lionel Andrés Messi.

Előbbinél már tudjuk mi a dörgés. A mester elemez, kivár, majd a második félidőben beviszi a hárompontos döfést. A másik pedig ugyebár Messi, pontosabban az ő jelenlegi fizikai állapota. Sérülésből épülgetve, visszatérve az első mérkőzésen maximum a félpálya vonaláig lépett vissza, így egyrészt megkönnyítette a rómaiak dolgát a letámadások során, másrészt akarva-akaratlanul is, jelenlétével  szűkítette a területet Sergi Roberto előtt, akinek így annyire nem jött ki a területszéthúzásos játéka. Leo viszont - a hírek szerint – sokkal jobban érzi magát, így a segítségével sokkal inkább képesek lehetünk dominálni a középpályán, és területet nyitni a szélén Dembélének, vagy akár Sergi Robertónak is.

Hogy a középpálya uralma teljes lehessen egy fizikálisan ennyire erős ellenféllel szemben, ahhoz nagyon kellene egy jó állapotban lévő Busquets is... ez pedig jelen állás szerint sanszos, hogy nem lesz, pontosabban Valverde nagyon helyesen nem kockáztatja a játékát addig, amíg nincs rá égető szüksége a csapatnak. Egy ász hiányát ezen a szinten még elbírja a csapat, kettőnél viszont majd kezdhetünk aggódni. Addig is – Leó állapotától függően - Valverdének marad két választása.

1, Az 50%-os Messivel egy kompaktabb felállás: Busit Ivánnal helyettesítve feltolja még Iniestát, Sergi Robertót és teszemazt Gomest a középpályára, Leót pedig Sui mellé rakva (újra spórolósra állítva), minimális rohangálás mellett a játékot lassítva megpróbál újabb öngólokat lövetni az ellenféllel, vagy

2, A 80%-os Messivel: Busit Ivánnal helyettesítve feltolja Iniestát, és teszemazt Gomest a középpályára. Andrést közelebb rendeli a rendszeresen visszalépő Messihez, míg Lalyos és Dembélé széthúzzák a Róma védelmét, helyet kerítve így Messinek a gladiátorkodáshoz. Afféle 4-4-2 gyémántban.

AS Roma:

Alisson; Kolarov, Fazio, Manolas, Florenzi; Strootman, De Rossi, Nainggolan; Pellegrini, Gerson; Dzeko. 

Barcelona:

Ter Stegen; Semedo, Pique, Umtiti, Alba; Rakitic, Iniesta; Gomes, Dembele, Messi, Suarez

kezdés: 20:45