Miután hosszú éveken keresztül maradtunk „fegyverhordozó” nélkül, tavaly váratlanul érkezett az első osztályba egy csapat, amelynek nagyon gyorsan sikerült kivívnia ezt a címet magának. Természetesen a Gironáról van szó és természetesen arra a fantasztikus eredményre gondolok, hogy az előző szezonban mindkét madridi riválisunktól sikerült bajnoki pontokat szerezniük. Közben pedig a nagyon is elismerésre méltó tizedik helyen zártak a bajnokságban - abszolút - újoncként. Merthogy a Girona FC tavaly játszott történelme során először a spanyol első osztályban.

Most nagyobb feladat következik számukra, mert egy frissen feljutó csapat esetében hagyományosan a második szezont szokás a fordulópontnak nevezni. Amíg az elsőben még bőven kitart az újdonság varázsa, a másodikban már fogyhat a lendület, illetve az újonc sem tud már meglepetéscsapat maradni. Ezt az évet mindenesetre nagyon jól kezdték, bár kikaptak a Realtól, van egy döntetlenjük a Valladolid ellen és két győzelmük, elkapták a Villarrealt és a Celtát. Pillanatnyilag a kilencedik helyen vannak és minden szimpátiánk ellenére sem ma lesz valószínűleg a napja annak, hogy javítani fognak ezen.

Tavaly idegenben 3-0-ra, hazai pályán pedig 6-1-re vertük őket és az a helyzet, hogy most sem számítunk másra, mint győzelemre, akár pedig nagyarányúra is. Nem azért, mert tiszteletlenek vagyunk, hanem azért, mert tényszerűek.

(A) Girona természetesen több szállal kötődik (a) Barcelonához, kezdve azzal, hogy a tulajdonosai egy bizonyos Pére Guardiola, ha pedig ennyiből nem lenne egyértelmű, akkor pedig egy bizonyos Josep Guardiola is. Konkrétan 2015-ben vásárolt többségi tulajdonrészt a közös cégük a klubban, azóta pedig, ha úgy tetszik, a Girona egyik funkciója, hogy a Manchester City „nevelőklubja” legyen. Abban az értelemben persze, hogy minden évben kapnak kölcsönbe x darab fiatal játékost az angol klubtól, akik így éles körülmények között fejlődhetnek egy első osztályú csapatban. Ha lehetőséget kapnak persze egyáltalán erre.

A képen balról jobbra: Marc Muniesa, Andreu Fontás, Marc Bartra, Sergi Roberto, Carles Planas, Sergi Gómez, Oriol Romeu

További kapocs felénk Carles Planas és Marc Muniesa személye, akik jelenleg a Girona játékosai, egykor pedig a Pep-korszak Barca B-jének alapemberei voltak. Konkrétabban 2008-14, illetve 2009-14 között. Planas a feljutásukat követően érkezett hozzájuk a Celtától, Muniesa pedig tavaly még csak kölcsönben volt náluk a Stoke City-ből, idén viszont már teljes jogú játékos, a nyáron vették meg 4,5 millióért. Hasonló sorsra jutott kolumbiai Mojica is, aki tavaly még szintén csak kölcsönjátékosként szerepelt a Gironában, nyáron viszont megvették őt a Valladolidtól 5 millióért.

A legnagyobb név náluk továbbra is az uruguayi válogatott Stuani, aki tavaly huszonnégy gólt szerzett, és idén is már háromnál jár, illetve jól ismerhetjük még a kapusukat, Gorka Iraizozt, aki tavaly igazolt hozzájuk a Bilbaónál eltöltött tíz éve után. Ami viszont talán kevéssé ismert tény, hogy a Gironát az 1948-49-as szezonban egy bizonyos Plattkó Károly edzette, aki pedig nem más, mint a Barça legendás kapusának, Plattkó Ferencnek egyik testvére. És igen, rohadtul nem tudtam jól átkötni, de ezt az érdekességet mindenképpen bele akartam írni a posztba. És meg is tettem.

Nálunk a keretből ezúttal Rafinha maradt ki, Malcom már a rehabilitáció végén jár, de játékengedélyt még nem kapott, illetve erősen kérdéses Arthur játéka, gasztroenteritisz miatt. Amely gasztroenteritisz van annyira homályos fogalom, hogy gyakorlatilag a modern kor egyik legjobb kifogása lett arra, ha egy játékos bármilyen okból is nem biztos, hogy játszik. Illetve felveti a kérdést, hogy mi a szűzmáriákat tudnak összeenni elvileg szigorúan ellenőrzött diétájuk mellett a professzionális futballisták, hogy ilyen, viszonylag nagy gyakorisággal kell megküzdeniük ezzel a gasztroenteritisz nevű titokzatos átokkal?

Spanyol bajnokság, 5. forduló

FC Barcelona – Girona FC

Időpont: 20:45, tévécsatornát meg nem írok ide, mert felesleges