Athletic Bilbao - FC Barcelona 0:0
Úgy tartja a mondás, „ne ígérj semmit amikor boldog vagy, ne válaszolj semmire mikor dühös vagy, és ne dönts semmiben mikor szomorú vagy!“ Az első a tegnapi meccs után ugye alapból kilőve, a második és harmadik jótanácshoz ragaszkodva pedig megpróbálok nem pálcát törni Valverde felett... pedig Isten a tanúm, olyan barokkos körmondatokkal körítve tudnám tálalni...
Mondják azt is, hogy a szezont nem féltávnál, vagy – pláne, ha Barcás vagy - február derekán kell megítélni, elemezni.. ami óriási szerencse, mert így oda lyukadnánk ki, hogy röpke másfél szezon és néhányszáz milliónyi euró elköltése után a csapat ugyanott tart, ahol a Lucho-korszak végén. Nehéz továbbá elfogadnom, hogy az egyetlen igazán működő fegyver, a Messi – Alba duett mellett, egy-egy (álalában tényleg csak egy) játékos villanása.. Igaz, volt egy maroknyi jó meccsünk, ahol elhitte a fél világ, hogy itt minden rendben megy – és hát a fene tudja, lehet hogy a színfalak mögött tényleg dekára le van osztva a szezon –, de én nem ott ülök. Én a nézőtéren várom hétről hétre, szerdáról vasárnapra, hogy az előadás után ne azt kelljen savanyú pofával mondogatnom, amit mostanában egyre többször.. Nem azért választottam ezt a „színházat”, mert nem vagyok "balett" kedvelő, vagy mert rühellem a operát, hanem azért, mert a többi számomra unalmas volt. Sablonos. A szereplők jöttek, letolták a másfél órás műsort, majd az előadás végén egy „hát ez ilyen lett” mellett vállat vonogatva kipipálták a napot. Megvolt.
Nem tudom, hogy Valverde hosszabbít-e majd a szezon végeztével, és azt sem tudom, hogy ha majd egyszer elhagy minket, milyen csapathoz kerül, de abban sajnos biztos vagyok, hogy sosem lesz elég bátor, és ezért sosem fogják a nevét a legnagyobbak között emlegetni, bárhogyan is végződik majd a története...
Ter Stegen – az oviban fal volt a gyerek jele. Elképesztő. Káprázatos. Emberfeletti.. Ekkorát védeni nem lehet. Kettőt meg pláne nem. 9
Semedo – őszintén szólva Vermaelent vártam a helyére, de ha már Nelson jött, akkor nem értem miért nem egy bal lábas kezdett előtte a támadósorban. Így Semedo és Coutinho is főleg befelé indult meg, pontosabban úgy voltak „effektívebbek”, bár nem nagyon szabadna ezt a kifejezést használnom a látottak után.. Ha a bekk nem tud elrohanni a szélén, és beadni lendületből, (pl. Alba) akkor biztosítson a szélső mögötti területen, míg az képes betekerni egyből... tempó, és időveszteség nélkül (mondja a logika). Ettől függetlenül persze imádom, nem az ő hibája, hogy nem bal bekk, és tényleg óriási öröm látni, ahogyan fejlődik hétről hétre.. 7
Piqué – az első félidőben valamiért úgy tűnt az egész csapat sietett, kapkodott. Legjobban ezt akkor láthattuk, amikor MAtS is kivárás és egyszerű oldalpassz helyett inkább előre vágta a labdát. A második félidőben aztán a csapat igyekezett megbecsülni a játékszert, így jónéhány játékos teljesítménye is feljavult, többek közt Gerardé is, aki a labdakihozatalok mellett hozta a szokásos fejpárbajokat is. Jót fog tenni neki egy kis szünet. 7
Lenglet – számomra a meccs egyik legjobbja volt. Tanárian pattintotta le a baszk támadókat, vagy előzte meg azokat. Földön is, levegőben is.. s ha kellett bevállalta a taktikai faultot is a csapatért. Megnyugtató, hogy ilyen szinten képes helyettesíteni Samut. 7,5
Sergi Roberto – a második félidei megváltozott játéktervnek hála szépen összekapta magát a banda. Nem rohantak támadást építeni, kivártak, nem siették el a passzokat.. majd magasan letámadták a labdás játékost, aki így csak pontatlanul volt képes előrevágni Inaki Williams irányába a labdát. A több labdajáratásnak köszönhetően stabilabbak lettünk, a stabilitásnak köszönhetően pedig jobb pozíciókat fogtak a játékosok (ill. vice versa). Sir Alex Ferguson is elmondta, a legjobban/könnyebben a széleken lehet feltörni az ellenfél védelmét, a csapat pedig próbálkozott is, - a fentebb említettek miatt főleg a jobb oldalon - de igazán mögékerülésekig nagyon ritkán jutottunk el (s ha igen, akkor is erősen kisodródva). Maradt a néhány gyatra beadási kísérlet.. Néha még beugrik a gondolat: a srác mindent tud játszani, de úgy igazán semmit. 6,5
Busquets – néha tényleg a „prime Busquetsre” emlékeztetett. Passzjáték, folyamatos opció, hidegvér... hiába a környékére állított börtöntöltelék/daráltdisznóbélkonzerv reklámarc Raul Garcia. 7
Rakitic – 6
Vidal – szerencsére gyorsan helyet cseréltek Ivánnal a meccs elején, mert onnantól kezdett igazán feltűnni, hogy a pályán van, de csalódnom kellett.. megint. Nem elsősorban miatta, hanem azért, mert Ernő csakis arra használta, amire egyébként szokták régebben: ütközni, labdát szerezni, visszalépni. Hiányzott a váratlan a játékából, például mint amikor hamis kilencesként megjelent Messiék előtt, rárontva a megzavarodott védőkre. A cseréje logikus is volt, egy a labdával jobban bánó játékost kívánt a csapat, hogy gyorsabban pörögjenek a támadások a felállt baszk fal ellen. 6
Coutinho – sokan mondják, hogy mekkora szégyen a sráctól, hogy még mindig nem tud játszani ebben a csapatban (ami azért igencsak sarkítás). De erre én meg azt kérdezném, ez valóban csak az ő hibája? 6
Messi – bátraké a szerencse, márpedig egy ekkora hadvezér mellé nem egy óvatoskodó, beszari csapat kell. 7
Suarez – Lalyos 32 évesen két hét alatt 5 meccset tolt végig. Szép, szép , de mégis mi a .....??? 5,5
Alena – kellett a gyorsabb labdajáratáshoz, pechjére Muniain beállásával Garitanónak sikerült visszaszereznie néhány perc erejéig a labdát, majd taktikai faultokkal tördelve megakasztani a labdajáratást. Örülök, hogy itt van, de belőle is hiányzik a bátorság, ahogyan az egész csapatból.
Dembélé – nagyon vártam a visszatérését, mert iszonyatos szüksége van ennek a csapatnak egy ilyen kiszámíthatatlan fickóra ott elöl. Az, hogy két hét elfekvés után majd ő „menti meg” a csapatot egy behúzódó, kemény ellenfél ellen pedig naív gondolat volt..
Vermaelen – mivel Lenglet cserét kért.
