Az első zártkapus meccsünk a posztkorona időszakban - mindent egybevetve - kifejezetten jól sikerült, néhány meglepő és néhány nem meglepő tanulsággal.
200 nézőt jelentett a kommentátor, mintha csak egy békés szombat délutánon, a nyári lak árnyékában felhúzott futballszentélyben játszott volna rangadót a Felcsút és a Paks. Másban nem is hasonlított a mérkőzés az NB1-es derbik hangulatára, talán csak abban még, hogy a hazai összecsapásokon is ugyanennyi az idegen hangzású név, hála a nemzetközi szinten is kimagasló magyar utánpótlásnevelő rendszernek és a hőskorból átmentett futballkultúrának.
ezt a látványt azért még szokni kell
A gagyi, komputergenerált lelátódekor (remélhetőleg ezen faragnak majd) és az egészen ügyes atmoszférazajok viszont egészen viselhető alaphangulatot teremtettek a mérkőzésnek, mitöbb ezzel meg is mutatták az új álommunkámat is:
Szeretnék a Camp Nou-ból közvetített meccsek alatt közönségzajdídzsé lenni!
Látom magam előtt:
Állok ott egy lemezlovas pult mögött, fülhallgatót a nyakam és a vállam közé szorítva (ezt semmi nem indokolja) egy feltűnősködő nyakláncban, telimintás pólóban, keményen leszolizva, tekergetem a be sem kötött potmétereket és teszem a megmozdulások alá az oda illő közönséghangokat. Rossz becsúszásnál enyhe hőbörgés, ellenszenves ellenvédő labdaérintésénél szórvány fütty, Busi gatyacseleinél könnyed nevetés és taps, Egylábas Leonyid cár (ezen a néven az első) góljainál pedig úgy tolom be a Messi-Messi-t, hogy jövő nyáron már rezidens vagyok valamelyik vidéki magyar kórházban egy ibizai klubban. Ez lenne ám a jó meló! Üres napjaimon hevernék a Barceloneta plázson, stírölném a maszkos bigéket, FFP3-on keresztül szürcsölném a Cubalibrét azzal a magabiztossággal, amit csak az adhat, ha csakis én tudom: én vagyok a Hang.
De erre sajnos semmi esélyem, mivel engem oda most nem engednek be, ezért marad a TV és a szintetikus hangulat. (v.ö.: ibizai partik)
Meg Setién új találmánya a kifutós kapus.
Mikor gyerekként fociztunk a faluban, mindig jelezni kellett, hogy kifutóskapus van, illetve ez csak létszámhátrány esetén volt bevethető fegyver. Setién sem gondolkodott másként: létszámhátrányban vagyunk, hát legyen kifutós kapus. Az életkor, a tökéletesen nem ülő igazolások, a fizikai, szellemi és taktikai fáradtság ugyanis gyakorlatilag létszámhátrány, amit ellensúlyozni kell. Látható Q mester törekvése: a lehető leggyorsabban eljuttatni a labdát a támadóharmadig, de legalábbis átpasszolni a pressinget és a középpályát úgy, hogy közben a lehető legtöbb szabad ember legyen a pályán, ez pedig csak akkor tehető meg, ha ezt maga a kapus vállalja, ugyanis az ellen kapusa biztosan nem fog embert. Hoppá! Kész is! A matematika nem hazudik. 11-10=1 (vigvik majd leellenőrzi). Na az az 1 a mi emberünk. Ha ő okos, gyors és ügyes, az első felpasszt követő elmozgások következtében szinte azonnal gólhelyzet alakulhat ki. Látunk majd a jövőben erre még példát azzal együtt, hogy szinte biztos vagyok benne, hogy gólt is kapunk belőle.
ez bizony 64 sikeres passz
Setién mester munkája másban is tetten érhető volt, ugyanis kezdi átvenni a csapat az edzőre jellemző játékképet: magas helyezkedés, támadószemlélet, kevés tökölés, béna csapatvédekezés. Ha ebből az jön majd ki, hogy sokat rúgunk és sokat kapunk, nagyon élvezetes meccseket fogunk látni, csak minden meccsen legyen több a rúgott, mint a kapott gól és jók is leszünk (az új BL szabályok szerinti egymeccses továbbjutás okán) bármire.
***
Ter Stegen: Érdekes emberkísérlet alanya a német, mely szerint két szerepet is betöltött a pályán – ezen a meccsen sikerrel. Kuboval szemben igen sikeresen vette fel a harcot az első szerepében, a másodikban pedig volt néhány egészen jó meglátása indításoknál. Nagyon szép visszatérés. 8
Jordi Alba: Griezmann visszafogottságának „hála” a teljes terület a rendelkzésére állt, hogy kedvenc fociját játssza mitöbb egészen jól meg is oldotta a feladatot. Besárgulásának eredményeképp a Leganés elleni meccset kihagyja, de a Sevilla ellen újra pályán lehet. Gól, gólpassz pozitív; visszazárási tempó, Kubo féken tartása negatív. 8+1
Piqué: A második játékrészben kissé nehezen talált magára, de az elsőben jelen volt, mikor hítta a haza. Mentségére legyen mondva, Araujo személyében teljesen új párt kapott, de ez igazából nem látszott meg egyikőjükön sem és ez elsősorban az „öreg” érdeme. Kimondható ez annak ellenére is, hogy a Mallorca többször volt veszélyes a kelleténél. 7
Araujo: Nehezen lehet ennél jobban debütálni. (Az előző pályára lépését felejtsük el, az nem is ér.) Ugyan a pontszámához egyet Geri tapasztott hozzá, egy képzett és felkészült játékos benyomását keltette: higgadt volt és gyors, viszonylag jól helyezkedett, szép jövő áll előtte, ha ilyen okosan féken tudja majd tartani az indulatait. Még majdnem be is talált, de a kapufát ez esetben keményebb fából faragták. Höhö. 8
Sergi Roberto: Talán egyedül leszek ezzel, de nekem Sergi játéka egyáltalán nem tűnt rossznak. Rengetegszer volt megjátszható és noha a visszapasszai nem voltak tökéletesek, labda nélkül a csapat egyik legjobbja volt, mnárpedig ez volt csapatszinten az egyik leggyengébb elemünk. 7
Sergio Busquets: Nem volt rossz meccse és az ő játékára is a labda nélküli gyenge teljesítményünk nyomta rá a bélyegét. Q mester jókor cserélte le, kelleni fog a kraft a veterántól a hátralévő meccseken. 7
Vidal: Első labdaérintés – gól. Ilyen egy vérbeli csatár, Vidal. Ugyan csak 45 percet volt a pályán, de megdolgozott a helyéért: jól bontotta a vonalakat, sokat dolgozott a labdaszerzésekben, sok energiát vitt a pályára és adott a csapatnak. Néha akkor is, mikor épp nem kellett volna. 7
De Jong: Az első gól egyértelműen Frenkiboytól indult. Meglepte Kubot a labdaszerzéssel, gyorsan ki oldalra, Vidal fején csillan a ledfény, labda a hálóban. A sajnos az az ő történetében, hogy nem ad stabilitást a középpályának, a kiszámíthatatlanság és a bizonytalanság elegye rengeteget vesz el a teljesítményéből és mondom ezt úgy is, hogy ezen a meccsen ez még kevésbé volt érezhető. 7
Messi: Régi mondás, hogy Messi akkor is jó, ha nem jó. Ezen a meccsen a szó legszorosabb értelmében nem volt nagyon jó, de mégis akkora plusz, amire vigvik kolléga egyszer (vagy többször?) azt találta mondani, hogy az már nem is fair. A meccs több periódusában volt sajnos nehezen észrevehető I. „Szakálltalan” Lio király, de a megmozdulásai olyan veszélyt hordoznak folyamatosan, a passzai olyan helyekről érkeznek olyan helyekre és úgy, hogy annak tényleg nincs párja. 8+1 a gól miatt.
Griezmann: Hát én ezt már nem értem. Gríz egy nagyon jó futballista, de hogy mennyire nem érzi, hogy mi a feladata, az valami elképesztő. Képes úgy játszani egész félidőket, hogy kifejezett csatárként sokkal többet ad a védekezésnek, mint a támadásoknak, úgy, hogy közben szerez a csapata két gólt, vagyis támad. Ha felrajzoljuk még jó helyen is érkezik, csak valamiért nem tud jól, vagy egyáltalán bekapcsolódni a játékba. Ha valaki ezt érti, írja meg kommentben. 6
Braithwaite: Ő viszont pánik ide, pánik oda, jó vétel volt. Mázli, nem több, ebből a játékospolitikából semmivel nem nézek már ki többet, de ő legalább úgy tűnik, hogy bejött. Nem lesz a legélesebb kés, nem lesz a leggyorsabb, a legügyesebb, de arra, amire való, arra tökéletesen jó lesz, akár évekig is. Kicsi magabiztosság, némi rutin és bemegy a második is. 8
Cserék:
Rakitic: Jól szállt be, de semmi különös. A 300. meccs megsüvegelendő, de csak ezért 7
Luis Suárez: Suarezt nagyon nehéz pontozni. A majdnemjei miatt lehet neki adni az 5 alattiakat, de ha 4 majdnemből kettő igen, akkor meg a 8 felettieket. 6
Semedo: későn jött és nem is alkotott maradandót.
Arthur: Az ő érkezése megérződött a középpályán stabilitásban.
Junior: Nem volt különösebb hatása a meccsre.
***
Setién: Brilliánsan forgatta a csapatot, a legjobban tartalékolta az erőt a jövőre, jól használta az újakat és a régieket vegyesen. 2020-ban először nem kaptunk gólt idegenben és ebben a szezonban most másodszor lőttünk kettőnél többet nem hazai pályán. Nem kapkodott Lalyossal, jól használja Braithwaitet és Arajuot is jól készítette fel az első teljes értékű bemutatkozásra. Ilyen, mikor van ideje? Adja az ég! 9
