Igen érdekes szerda estét biztosított nekünk a csapat, 5 perc futballal és 87 perc sajtreszelővel való örömszerzéssel.

Az egyeségsugarú szurkoló minden alappal azt várta a soron következett BL fordulótól, hogy a működőképesség határára COVIDozódott kijeviek vert hadainak csonthalmain győzedelmi éneket énekel majd a mesterhármast jegyző (és ennek okán is jogosan takonyrészeg) Fati, Griezmann a fineszes találatait, ter Stegen a visszatérését ünnepli, Pedri, Trincao és Dembele már a 82. percben elkéredzkednek, mert kezdődik egy új Fortnite Season és nem akarnak lemaradni, őket (a stabil 6:0 miatt mehettek) az U14-ből felhozott 3 kapuspalánta pótolja, mindezt a távolból maszkban heverészve figyeli az összes asszisztot kiosztó és a 73. percben lehozott Messi és Koeman, aki büszkén mondogatja Leonak, hogy látod, csak hagyni kell nekik a teret... nem megy neked? nem megy... basszál a becsvágyra, a kisinasok majd megoldják, csak tanítsad őket... miközben Piqué egy teniszlabdát az orrán egyensúlyozva telefonál, Busi és Alba pedig már régen alszanak.

És ne tévedjünk, drága testvéreim, ez volt a reális és az elvárt forgatókönyv.

Ehhez képest kaptunk egy 5 percig lelkesen és kombinatívan futballozó Barcelonát, amely a 11-est követően lassan beleunt az egészbe és csak azokban a pillanatokban mutatott érdeklődést, amikor már majdnem baj lett, vagy éppen konkrétan baj lett.

Kaptunk egy Németh Szilárdot meghazudtolóan vörös fejű Kőmant, aki olyan intenzitással putázott, mintha legalábbis ezt szívta volna magába tulipánföldön a jenever helyett.

Kaptunk egy annyira enervált és kedvetlen Messit, mint akinek egy elvesztett fogadás miatt kell bekokózott orosz és belső-ázsiai fosszilisoligarchák gyerekeivel focizni a hátsó kertben népes és részeg vendégsereg előtt.

Kaptunk egy doble pivote-tal megerősített  felcicomázott átjáróházat a középpályán, egy teljesen indiszponált védelmet és többnyire olyan sebességű játékot, mint egy már kisknézy által is iramtalannak mondott Kisvárda-DVTK derbin szoktunk kapni.

Kaptuk ezt és nem értettem. Nem értettem miért, honnan, miből következik ez? Mi az, ami nem működik és az miért nem? Mitől fog, ha most nem?

Az én legdrágább elvtársaim itt a gépházban meg is találták a felelőst Messiben, valamint a megoldást Messi elküldésében, de sajnos ez egy leegyszerűsítő megközelítés, amelyet a góljai iránt való (ugyaninnen érkező) áhítozás is kikönnyít. Mindezekkel együtt érthető a megközelítés még ha nem is értek vele feltétlenül egyet.

Már csak azért sem értek egyet, mert Messi távozása már nem kényszeríti ki a generációváltást, hiszen az már folyamatban van és jobban, mint azt reméltük. Fati, Trincao, Pedri, Dembele, Dest kezdőként/csereként állandó szereplők, Alena is szerephez jutott, De Jong sem a vének tanácsának tagja és a meccsen egyébiránt felüdülést hozó Roberto sem nagyon öreg még. Több nem lesz már benne, de legalább bír és akar. Annyit, amennyit.

Hogy a Messi-kérdés azonban miért nem kerülhető meg, annak az oka az ő minden értelemben való megkerülhetetlensége. Hitem szerint rá idén és talán még jövőre is szükség van és nem elsősorban a góljaira, hanem arra, hogy egy látásmódot tanítson és mutasson meg. Nem gondolom a mai keretről, hogy ha (adja az ég) Messi megszűnik görcsölni, belendül és akcióból is elkezd termelni, az negatív hatással lesz az újuló keretre, a legújabb játékosainkra. Több oknál fogva is ezt gondolom:

• Messi szerepe ma teljesen más, mint hogy folyamatosan őrá akarjanak kijátszani mindent
• A góljainál ma a kulcspasszai és asszisztjai jobban hiányoznak
• A kissrácok sokkal éhesebbek, lelkesebbek és magabiztosabbak annál, minthogy belépjenek egy kényelmi zónába Leo mögött

Viszont amit Messi tud, azt más nem tudja jelenleg, viszont irányítóként Pedrinek, és (Puignak is) szélsőként Destnek és Trincaonak, befejezőként Fatinak meg kell tanulnia.

És mondjuk már meg, kitől és hogyan lehetne ezt legjobban megtanulni?

Bízzunk ebben és abban, hogy az a képesség a csapatban, ami meccsről-meccsre látszik képes lesz egyszer kitartani nem csak 5-15-25 percekig, hanem esetleg 90-ig, mert akkor és csakis akkor lesz keresnivalónk bárhol is.

Részletesen:

ter Stegen 9,2 – Igazán öröm volt újra a németet látni a kapuban, nem mintha Neto (egy ostobaságtól eltekintve) ne állta volna meg a helyét, de Stéga az Stéga. Nem helyettesíthatő, nem pótolható és nagyon szomorú, hogy megint neki kellett a csapatot megmenteni. 

Mindenki más: 2,9 - #hagyjuk