Nehéz idényen vagyunk tulajdonképpen túl. Mert noha van még meccs, mi már túl vagyunk (tulajdonképpen) – a csapat veretlenül jutott el ahhoz, hogy bajnok legyen, ismét megnyerte a Király Kupát, kegyetlen teljesítménnyel duplázott, szemben minden várakozással és idény eleji tippel, elvárással,…

Teljesen egyértelmű, hogy nem a ma esti mérkőzés lesz a hét legnagyobb megmérettetése, ugyanakkor az is tiszta sor, hogy ez a három pont is mocskosul fontos, hogy mihamarabb lezárhassuk a ligalesőségért folytatott veresenyt. Kattintás után csütörtöki mennyiségű beharang.

A spanyol labdarúgás egyik – számomra legalábbis – legcsodálatosabb „motívuma” a Girona-féle kiscsapatok története. Akár mesebeli kalandnak is mondható ahogyan az Eibar, az Alaves, vagy a Leganés legkisebb fiúként elmegy szerencsétpróbálni az óriások földjére, s onnan néha bizony komoly kincsekkel…

Szó mi szó, kegyetlen tempóban nyomja a csapat mostanság a mérkőzéseket. Alig telik el 72 óra, és máris itt az a Getafé, amely José Bordalás mester érkezése óta gyakorlatilag teljesen megújult, és a feljutás után újra stabil középcsapattá kovácsolódott, ráadásul abból a kellemetlenebb fajtából.

Idén negyedik alkalommal jönnek szembe ezek a lókötők, és valamiért olyan érzése van az ember fiának, hogy a mai mérkőzés lesz bizony az eddigi legkeményebb.. minden értelemben. A mérleg eddig teljesen rendben van; két jobb horog között bár becsúszott egy ork bal csapott, de az is az egyetlen…