Vannak ilyen meccsek, amik elé lehetetlenség rendes beharangot írni, mert például egy ciprusi csapat ellen játszunk. Másrészt viszont isteni hozzájuk kongatni, mert nyugodt szívvel írhat az ember arról, hogy kiműtötték a cicája bélférgét - hát, legalábbis akinek van macskája. Nyugi, nekem nincs. És a műtét is elmaradt.

Essünk túl a nehezén: nyerni kell, és kész. Legalábbis john azt mondta, hogy ezt írjam, mert ennyi most a lényeg. Megtoldanám azzal, hogy igazából valószínűleg annyira nagyon nem fontos a három egység, majdnem ugyanannyit érhet egy döntetlen. Méghozzá azért, mert ha a PSG a papírforma szerint leveri az Ajaxot otthon, akkor a csoportelsőségért az utolsó meccset mindenképp hoznunk kell itthon, akár nyerünk most, akár ikszelünk. Ráadásul a szabály szerint az egymás elleni eredmény mindenek fellett áll - még az egymás ellen szerzett idegenbeli gólok is előrébb vannak a tiebreakerek között, mint bármilyen a csoport egészére vonatkozó mutató. Így aztán három pont hátrány esetén egy idegenbeli 2-3-t kellene megfordítanunk az utolsó meccsen, ami szinte ekvivalens a csupán egy pontos hátrányból következő "mezei" győzelmi kényszerrel. (Tudom, nem érthető, amit írtam, de késő van már, szóval gondolja végig magától, akit érdekel.) Persze ha a PSG megteszi nekünk a szívességet, hogy pontokat hullajt, akkor nagyon nem mindegy, nálunk mi fog történni - de ebbe a forgatókönyvbe azért ne élje bele magát nagyon senki...

Kikapni persze tilos, de az idegenben jó lehet az egy pont elvet erősíti az a makacs tény is, hogy ez a ciprusi banda bizony korántsem képzeli libának magát, amit csak úgy kedvére tömhet az egyszeri topcsapat. Elég a hazai kínlódánsukat homályosan felidézni, hogy ezt elfogadjuk, de igazából azóta sem kaptak soha egynél több gólt (!) - igaz rúgni pláne nem rúgtak, az Ajax ellen szerzett dugójuk egyedül árválkodik a statisztikák megfelelő oszlopában. Mindenesetre nagyon távol van ez a csörte az anyósomat is feltenném a győzelmünkre típusú bohóckodástól.

A fő kérdés azt hiszem az, hogy mennyire lesz friss, ötletes a támadójátékunk. A Sevilla ellen mutatott forma természetesen elég lenne, de én továbbra is kicsit bizalmatlanul szemlélem Luis Enrique kotyvasztását, és egyrészt egyáltalán nem lepődnék meg egy némileg felforgatott kezdőn, másrészt azon se, ha egy erős alapcsapat is alaposan megkínlódna a parkoló busz ellen. Jó lenne már végre Suárezt is megindítani (nem is értem, miért kellett levenni szombaton, hátha bepattant volna róla is egy), valószínűleg ha nála is átszakadna a gát (mint egy vajúdó nőnél, broáf), utána még gyorsabb ütemben menne a beszokása.

Essék itt pár keresetlen szó egy másik beillesztendő emberről, a bélférges macska barcelonai megfelelőjéről, Thomas Vermaelenről. Aki nem tudná: a változatosság kedvéért rásérült megint. Tényleg hívjanak már rá egy tisztességes vajákos asszonyt, vagy legalább a piócás embert, mert ez sztori már lassan szegény Milito kálváriájával fog vetekedni. Nem tudok igazából semmi okosat mondani - legalábbis olyat, ami a blog nem túl szigorú normái szerint szalonképes lenne...

Rajta kívül Don Andrés az, aki még mindig nem kapta meg a zöld utat, így a szokásos csatártrojka mögé én egy Rafinha-Busquets-Rakitic sort várok. A védelemben a legnehezebb jósolni, bármelyik szélen felbukkanhat Adriano, míg középen Mascherano válthatja Piquét vagy Matyit, de akár eggyel följebb Busquetset is. Aztán persze könnyen kisülhet egy a vázoltnál sokkal jobban megbolygatott kezdő - csak Pedrótól óvjon meg minket az ég...

Kezdés: 20:45, TV: DigiSport2

A várható kezdő: ter Stegen, Alvés, Mascherano, Piqué, Jordi Alba, Rakitic, Busquets, Rafinha, Messi, Suárez, Neymar

Ceterum censeo Pedro esse vendendum.