Quique Setién, amikor 2015-ben egy októberi napon átvette a Las Palmas siralmas állapotban lévő csapatát végignézett a társaságon, majd így szólt segítőjének, Eder Sarabiának a szája sarkából: - “Hát,.. ez szar…”

Évek érthetetlen mozdulatlansága után nemrég megkaptuk a hőn áhított edzőcserénket, ezzel együtt végre meg is mozdult az állóvíz a csapat/a klub háza táján, talán nem felesleges megpróbálni összefoglalni, mi is a helyzet jelenleg. Kezdem is a szerintem legfontosabbal.

Mikor a kapcsolatunk elkezdődött, nem gondoltuk, hogy így fog véget érni, nálunk ugyanis ez nem szokás.  Nálunk nem szokás úgy kezelni a „mestert”, mint egy kapcarongyot, aki egy az alkalmazottak közül, akinek a neve coki. 

Ha már a Barcelonához kapcsolódhat, Setién egyszeriben kiemelten érdekes emberré vált világszerte, a Marca pedig ennek kapcsán leadta egy régebbi írását, amelyet még a Betis edzőjeként "követett el", és amelyben az edzőként képviselt hitvallásáról mond el általa fontosnak ítélt dolgokat. Ha pedig már számunkra is kiemelten fontossá vált a személye, íme az írás megmagyarítva.

Bármi újjal szolgálni ezen a ponton szinte a lehetetlen kategóriába tartozik. Sorozatban ez volt a harmadik kupa, amiből kizúgott a csapat ezért, vagy azért.. De főleg ezért. A legbosszantóbb ebben az egészben az, hogy ez a banda igenis képes jól játszani. Igenis képesek gyors, kombinatív, elsöprő focira, de olyan kiszámíthatatlanul esetleges az egész produkció (meccsek közben is), amire épeszű ember nem merhet tudatosan építeni egy egész szezont.