Szombat délután a Huesca otthonába látogat a Barcelona meglehetősen tartalékos különítménye, hogy a bajnokság utolsó meccseinek egyikén hozza a kötelezőt, de legalábbis a minimálisan elvárhatót. A kötelező: nyerni. A minimálisan elvárható: nem veszíteni és nem megfeszülni.
Pár hete megfogadtam, hogy nem jósolgatok, ez viszont egy beharang, hát nyilván muszáj írni róla valami jövőbe mutatót. Is. Ám ennek szellemében javaslatik figyelembe venni, hogy talán egyetlen bötű nem valósul meg abból, amit pillanatnyilag sejtek.
Azt hiszem, felesleges sokat ragozni, mindenki számára egyértelmű, mit jelent az, amikor egy bajnokság első két helyezettje találkozik egymással, pláne ilyen közel a szezon végéhez. Mi pedig most többszörösen előnyös helyzetben vagyunk, mert egy mai győzelem akár az egész szezonra nézve jelent győzelmet, annak hiánya viszont nem lenne tragédia. De előbb (jó) néhány szó a hét közben történtekről. Is.
Felpörögtek az események, így aztán mi is felpörgünk és két posztot adunk egyben. Vagy inkább ráfogjuk, mert nyakunkon a következő bajnoki forduló, miközben még az előző is alig zárult le. Ma este Villarreal, hajtás után pedig visszatekintünk az Espanyolra, ha már utunkba hozta őket a sors.
